A kisvállalati adó

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó adófizetési kötelezettségének megállapítása az eddig megszokottaktól gyökeresen eltér. A főbb szabályokat foglaltuk össze, valamint egy példán keresztül összehasonlítjuk a társasági adó és a kiva fizetési kötelezettséget.

 

A KIVA alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Így például év végén (ha van rá fedezet) a még lejáratlan szállítói számlákat is érdemes kifizetni, mivel ezáltal csökken az adóalap. Ugyanez fordítva is igaz a kimenő (vevő) számlákra. Amennyiben a december hónapban esedékes vevő számla csak január hónapban kerül az adózó részére kiegyenlítésre, úgy annak adóját is sikerült “odébb tolni”, igaz csak egy hónappal vagy egy negyedévvel, az adóelőleg megállapítási időszaktól függően.

A pénzforgalmi szemléletű eredménymegállapítás miatt a beruházásokra fordított pénzeszközök is csökkentik a kiva alapját. A kivá-s időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök bekerülési értéke után a következő években azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. Az áttéréskor már meglévő eszközökre évi 10 százalék amortizáció számolható el.

Az eredmény megállapításánál csökkentő tételként a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (pl. hitel/kölcsön felvétele, nyújtott hitel/kölcsön törlesztése jogcímén az adózónál jóváírt pénzösszeg, kapott osztalék stb.), vehetők figyelembe. [Folytatás...]

Fejlesztési tartalék és felhasználása

A Társasági és osztalékadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint), figyelemmel a 7. § (15) bekezdésében foglaltakra is.

Az így képzett fejlesztési tartalékot az adózó nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt).

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam azonban – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a lekötés évét követő hat adóév. [Folytatás...]

Behajthatatlan követelés, értékvesztés és a társasági adó alapja

Az értékvesztés elszámolása, a behajthatatlan követelés leírása és annak társasági adóalapra való hatása (mikor kell adóalap-növelő tételként figyelembe venni a leírt követelést?) gyakran bizonytalanságra ad okot a számvitellel, adózással foglalkozók körében. A teljesség igénye nélkül a szabályozás legfontosabb elemei az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

Az értékvesztés elszámolására a számviteli törvény szerinti óvatosság elve (a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával figyelembe kell venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget), illetve a számviteli törvény  55. paragrafus (1) bekezdésének előírása miatt van szükség: „a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél … értékvesztést kell elszámolni … a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.” [Folytatás...]

home work assignments writers services writing introductions for essays professional papers written need help in writing an essay