Behajthatatlan követelés, értékvesztés és a társasági adó alapja

Az értékvesztés elszámolása, a behajthatatlan követelés leírása és annak társasági adóalapra való hatása (mikor kell adóalap-növelő tételként figyelembe venni a leírt követelést?) gyakran bizonytalanságra ad okot a számvitellel, adózással foglalkozók körében. A teljesség igénye nélkül a szabályozás legfontosabb elemei az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

Az értékvesztés elszámolására a számviteli törvény szerinti óvatosság elve (a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával figyelembe kell venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget), illetve a számviteli törvény  55. paragrafus (1) bekezdésének előírása miatt van szükség: „a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél … értékvesztést kell elszámolni … a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.” [Folytatás...]