A kisvállalati adó

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó adófizetési kötelezettségének megállapítása az eddig megszokottaktól gyökeresen eltér. A főbb szabályokat foglaltuk össze, valamint egy példán keresztül összehasonlítjuk a társasági adó és a kiva fizetési kötelezettséget.

 

A KIVA alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Így például év végén (ha van rá fedezet) a még lejáratlan szállítói számlákat is érdemes kifizetni, mivel ezáltal csökken az adóalap. Ugyanez fordítva is igaz a kimenő (vevő) számlákra. Amennyiben a december hónapban esedékes vevő számla csak január hónapban kerül az adózó részére kiegyenlítésre, úgy annak adóját is sikerült “odébb tolni”, igaz csak egy hónappal vagy egy negyedévvel, az adóelőleg megállapítási időszaktól függően.

A pénzforgalmi szemléletű eredménymegállapítás miatt a beruházásokra fordított pénzeszközök is csökkentik a kiva alapját. A kivá-s időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök bekerülési értéke után a következő években azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. Az áttéréskor már meglévő eszközökre évi 10 százalék amortizáció számolható el.

Az eredmény megállapításánál csökkentő tételként a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (pl. hitel/kölcsön felvétele, nyújtott hitel/kölcsön törlesztése jogcímén az adózónál jóváírt pénzösszeg, kapott osztalék stb.), vehetők figyelembe. [Folytatás...]

Munkáltatói hozzájárulás egészségpénztári tagdíjfizetéshez

A cafeteria rendszer elemi jelentősen átalakultak 2012-ben, azonban továbbra is kedvezményes lehetőségként adódik az önkéntes egészségpénztárba történő tagdíjfizetés munkáltatói átvállalása.

Önkéntes pénztári hozzájárulást a munkáltató a dolgozóinak a pénztárral kötött erre vonatkozó szerződése alapján nyújthat.
A munkáltatói hozzájárulás a törvény szerinti megfogalmazás alapján a munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részlegesen történő átvállalása.

A munkáltatói szerződésben rendelkezni kell
•    a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;
•    a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;
•    a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.

A munkáltatói hozzájárulás nyújtásának fontosabb szabályai:
•    a hozzájárulásból a munkáltató nem zárhatja ki egyetlen olyan munkavállalóját sem, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. (Rövidebb időszakot mindenkire vonatkozóan megállapíthat a munkáltató.)
•    hozzájárulás csak a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló részére adható.
•    a hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos %-a lehet.
•    a munkabér %-ában meghatározott hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
•    A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás előbbiek szerint meghatározott azonos mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. [Folytatás...]

Széchenyi Pihenő Kártya

2011. január hó 01-től a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a béren kívüli juttatások fejezetébe a cafeteria rendszer új eleme került be, a Széchenyi Pihenő Kártya.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése ezen új cafeteria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése, s nem utolsó sorban a munkahely teremtés, amely a hazai turizmus bővülése útján valósulhat meg.

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait már az 55/2011.(IV.12.) számú kormányrendelet meghatározta, azonban máig (2011.08.22) egyetlen elfogadóhely létezik. Az elfogadóhelyek száma várhatóan hirtelen fog megsokszorozódni. [Folytatás...]

Külföldi rendszámú autók belföldön – új szabályok

A Magyar Közlöny 85. számában jelent meg a Kormány 138/2011. (VII. 19.) számú rendelete, mely egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól. Ezen kormányrendelet alapján 2011. szeptember hó 01-től az alábbi rendelkezések lépnek életbe.

1. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának szabályai

P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kerül kiadásra a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre vagy járműgyártásra, jármű javításra jogosult szervezetnek, vállalkozásnak, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, javítás alatt álló vagy kereskedelmi célból történő szállítása során a jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban.

A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át. [Folytatás...]

Béren kívüli juttatások 2011-ben

2011. január elsejétől megszűnt a korábbi természetbeni juttatás fogalma, helyette a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fogalma került bevezetésre. A béren kívüli juttatások tartalma szűkült, a kimaradt, és adómentesnek nem minősülő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek.

2011. január 1-től újabb változások következtek be a béren kívüli juttatások adózásában. Megszűnt a korábbi természetbeni juttatás fogalma, helyette a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fogalma került bevezetésre. A béren kívüli juttatások tartalma szűkült, a kimaradt, és adómentesnek nem minősülő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek. Az adókötelezettség megállapítását a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján kell elbírálni. [Folytatás...]

Munkabérek, társadalombiztosítási ellátások összege

A mindennapi gazdasági életben gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, szakmai kifejezésekkel, melyekhez egy számot, összeget kell társítani. Általában ezen összegek valamilyen jövedelmet határoznak meg, így érdemes tisztában lenni, hogy egyes fogalmak mögött mekkora összeget (pénzösszeget) kell érteni. Ezek közül mutatjuk be a leggyakoribbakat 2011. évre vonatkozóan. [Folytatás...]

Kistelepülések fejlesztése pályázatok

Kistelepüléseken is érdemes vállalkozni?

MOST akár 60-65% EU-s támogatást is elnyerhet!

Mire pályázhat? Kik pályázhatnak?

 

Turisztikai fejlesztések ösztönzése kistelepüléseken

A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása.

A pályázók köre:

Támogatás igénybevételére jogosult a természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, illetve önkormányzati társulás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy.

Támogatás vehető igénybe az alábbi célterületeken: [Folytatás...]

Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18. és 18/A. §-ai alapján – az MPA foglalkoztatási alaprész 2011. évi központi keretéből – a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások  munkahelyteremtő beruházásainak támogatására.

A pályázati program alapján – kizárólag a Munkaerőpiaci Alapból – 5,0 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ezen keretösszegből – amely egyben több ezer, már meglévő munkahely megőrzését is segíti – mintegy 2700 új munkahely létesíthető.

A pályázat kódjele: MPA-2011-KKV [Folytatás...]

Az ingatlan bérbeadás adózása 2011. januárjától

Ez év január 01-től ismételten változtak az ingatlan bérbeadás szabályai. A bérbeadásból származó jövedelem már nem adózik elkülönülten, az az összevont adóalap része, ebből adódóan az adóalap is a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 %) növelt összege. A legfontosabb szabályokat foglaljuk össze.

Már tavaly augusztustól érvényes az a szabály, hogy ha a magánszemély vállalkozási tevékenységként kizárólag ingatlan bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységet folytat, akkor mentesül az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség alól. A mentesülés további feltétele, hogy a magánszemély ne akarja áfa kötelessé tenni a bérbeadási tevékenységét, valamint ne legyen olyan ügylete, amely miatt közösségi adószámmal kellene rendelkeznie. Fontos még, hogy adószám hiányában csak az áfa törvényben meghatározott adómentes ingatlan bérbeadási tevékenységet lehet folytatni. A nem lakóingatlan kategóriába sorolt épületek, építmények (pl.: garázs) bérbeadása áfa köteles, így azok bérbeadását csak adószám birtokában lehet végezni. [Folytatás...]

FELEJTSD EL A FRANKOT!

Itt a régóta várt lehetőség!

A mindig jelentősen változó svájci frank árfolyam helyett, a sokkal stabilabb euro árfolyam alapján fizetheti hitelét!

Egyedi opcióval a havi részleteket rögzítheti is, hogy minden hónapban fixen ugyanannyit fizessen!

Ha késedelem nélkül fizette eddig hitelét, és szeretné csökkenteni havi törlesztő részletét, most lehetőség van arra, hogy kedvezőbb kondíciókkal kiváltsa régi hitelét!

Ha elege van abból, hogy kiszámíthatatlan az egyébként is magas törlesztő részlete, most egyedülálló lehetősége van arra, hogy sok ezer forintot spóroljon havonta, és kiszámíthatóvá tegye havi költségeit. [Folytatás...]

lab report order reliable custom essays writing research paper help help me with my science homework help i can write my essay