A kisvállalati adó

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó adófizetési kötelezettségének megállapítása az eddig megszokottaktól gyökeresen eltér. A főbb szabályokat foglaltuk össze, valamint egy példán keresztül összehasonlítjuk a társasági adó és a kiva fizetési kötelezettséget.

 

A KIVA alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Így például év végén (ha van rá fedezet) a még lejáratlan szállítói számlákat is érdemes kifizetni, mivel ezáltal csökken az adóalap. Ugyanez fordítva is igaz a kimenő (vevő) számlákra. Amennyiben a december hónapban esedékes vevő számla csak január hónapban kerül az adózó részére kiegyenlítésre, úgy annak adóját is sikerült “odébb tolni”, igaz csak egy hónappal vagy egy negyedévvel, az adóelőleg megállapítási időszaktól függően.

A pénzforgalmi szemléletű eredménymegállapítás miatt a beruházásokra fordított pénzeszközök is csökkentik a kiva alapját. A kivá-s időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök bekerülési értéke után a következő években azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. Az áttéréskor már meglévő eszközökre évi 10 százalék amortizáció számolható el.

Az eredmény megállapításánál csökkentő tételként a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (pl. hitel/kölcsön felvétele, nyújtott hitel/kölcsön törlesztése jogcímén az adózónál jóváírt pénzösszeg, kapott osztalék stb.), vehetők figyelembe. [Folytatás...]

A külföldről származó jövedelmek átszámítása a személyi jövedelemadó bevallásban

A külföldről származó jövedelmek átszámítása a személyi jövedelemadó bevallásban

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóbevallásban a jövedelmeket forintban kell meghatározni. Egyre több magánszemély rendelkezik azonban külföldről jövedelemmel, melyek devizában keletkeznek. Ezek átszámításához kívánunk ebben a cikkben egy kis segítséget nyújtani.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. és 6. paragrafusa a külföldi pénznemben keletkezett jövedelemmel kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik (kivonatos idézet):

5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.

(7) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamánakalapulvételével kell forintra átszámítani.
[Folytatás...]

Munkáltatói hozzájárulás egészségpénztári tagdíjfizetéshez

A cafeteria rendszer elemi jelentősen átalakultak 2012-ben, azonban továbbra is kedvezményes lehetőségként adódik az önkéntes egészségpénztárba történő tagdíjfizetés munkáltatói átvállalása.

Önkéntes pénztári hozzájárulást a munkáltató a dolgozóinak a pénztárral kötött erre vonatkozó szerződése alapján nyújthat.
A munkáltatói hozzájárulás a törvény szerinti megfogalmazás alapján a munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részlegesen történő átvállalása.

A munkáltatói szerződésben rendelkezni kell
•    a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;
•    a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;
•    a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.

A munkáltatói hozzájárulás nyújtásának fontosabb szabályai:
•    a hozzájárulásból a munkáltató nem zárhatja ki egyetlen olyan munkavállalóját sem, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. (Rövidebb időszakot mindenkire vonatkozóan megállapíthat a munkáltató.)
•    hozzájárulás csak a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló részére adható.
•    a hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos %-a lehet.
•    a munkabér %-ában meghatározott hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
•    A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás előbbiek szerint meghatározott azonos mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. [Folytatás...]

Fejlesztési tartalék és felhasználása

A Társasági és osztalékadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint), figyelemmel a 7. § (15) bekezdésében foglaltakra is.

Az így képzett fejlesztési tartalékot az adózó nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt).

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam azonban – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a lekötés évét követő hat adóév. [Folytatás...]

Egyszerűsített foglalkoztatás és a leltárhiányért való felelősség

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül 2011. augusztus 1-jétől létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. A gyakorlatban kérdésként vetődik fel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között hogyan érvényesíthető – érvényesíthető-e egyáltalán – a leltárhiányért való felelősség.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.

Amennyiben azt a munkavállaló kéri az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. A szerződés megkötése ugyanakkor nem mentesíti a munkáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a Munka törvénykönyvének szabályait – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben  meghatározott eltérésekkel –, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A leltárhiányról való felelősségről az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény nem rendelkezik, így arra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez utóbbi alapján a leltárhiányért való felelősség megállapításához szükséges a leltárfelelősségi megállapodás megkötése, ennek hiányában leltárfelelősség nem érvényesíthető. [Folytatás...]

Ingatlannal rendelkező társaság bejelentési kötelezettsége

2011. augusztus 30-án jelent meg az APEH (NAV) honlapján egy közlemény, mely emlékeztetett rá, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságoknak e minőségük fennállásáról, illetve megszűnéséről 2011. augusztus 31-éig kell bejelentést tenni az állami adóhatóság felé. A bejelentésre a 11T201T jelű, bejelentő és változásbejelentő lap elnevezésű nyomtatványon van lehetőség.

Az érintett társaságok a bejelentésben egyúttal nyilatkoznak – az előző naptári év vonatkozásában – a külföldi tagok általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának 2011. november 20-áig kell megállapítania és a 1048 számú, az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a
részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségének bevallása, valamint önellenőrzése elnevezésű nyomtatványon bevallania a 2010. évi részesedés-elidegenítés kapcsán fizetendő adót. [Folytatás...]

Illetéktörvény változások

2011. július 15-én léptek hatályba az illetéktörvény módosító rendelkezései, melyek közül azokat, melyek megítélésünk szerint leginkább érintik az embereket, a következőkben emeljük ki.

• A fizetési meghagyás kiadásának mellőzése egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási ügyekben

Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyást a jövőben nem bocsát ki, hanem az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését csak az ügyiratra jegyzi fel.
A vagyonszerzés adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségét egyébként nem érinti a módosítás, az továbbra is hatályos.
Az új szabályokat valamennyi egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékügyben alkalmazni kell, melyben a hatálybalépést követően az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki. [Folytatás...]

A munkavégzés ellátásához szükséges helyi utazási bérlet

2011. augusztus 22-én jelent meg az APEH portálon a munkavégzés ellátásához szükséges helyi bérlet juttatásáról szóló tájékoztató. Ebben kifejezetten azon magánszemélyek részére vásárolt helyi utazási bérletek személyi jövedelemadó törvény szerinti megítéléséről esik szó, akik azt munkavégzésük ellátásához kapcsolódóan kapják a munkáltatótól.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában … mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány … dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog …  használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik … [Folytatás...]

Széchenyi Pihenő Kártya

2011. január hó 01-től a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a béren kívüli juttatások fejezetébe a cafeteria rendszer új eleme került be, a Széchenyi Pihenő Kártya.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése ezen új cafeteria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése, s nem utolsó sorban a munkahely teremtés, amely a hazai turizmus bővülése útján valósulhat meg.

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait már az 55/2011.(IV.12.) számú kormányrendelet meghatározta, azonban máig (2011.08.22) egyetlen elfogadóhely létezik. Az elfogadóhelyek száma várhatóan hirtelen fog megsokszorozódni. [Folytatás...]

Külföldi rendszámú autók belföldön – új szabályok

A Magyar Közlöny 85. számában jelent meg a Kormány 138/2011. (VII. 19.) számú rendelete, mely egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól. Ezen kormányrendelet alapján 2011. szeptember hó 01-től az alábbi rendelkezések lépnek életbe.

1. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának szabályai

P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kerül kiadásra a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre vagy járműgyártásra, jármű javításra jogosult szervezetnek, vállalkozásnak, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, javítás alatt álló vagy kereskedelmi célból történő szállítása során a jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban.

A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át. [Folytatás...]

custom annotated bibliography custom collge papers writing a assignment thesis editing service writing essay prices $