Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

A húsvét mozgó ünnep, kezdete a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap (márc. 22. és ápr. 25. között). Előkészülete a 40 napig tartó nagyböjt, ami Jézus 40 napos kínszenvedésére utal.

A böjti keresztény szokást 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A böjt első napja hamvazószerda. Böjti ételek: a hívők kerülték a zsíros. húsos ételeket, de volt aki tojást, tejet sem evett ez idő alatt. Többnyire halat, száraz növényi eledelt (rozs, búza, köles, hajdina, kukorica) fogyasztottak.

Húsvét hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart.

Húsvétkor a házakat, lakásokat is szokás feldíszíteni. Különböző ajtókopogtatókkal, pl. buxus koszorú tojással, nuszikkal, színes szalagokkal díszítve, ablakdíszekkel: amelyek lehetnek matricák, üvegfestékkel készített képek …stb. És készíthetünk tojásfát is: szedjünk (vagy vásároljunk) barkát, amelyet vázába teszünk, és színes, festett tojásokat akasztunk rá. Én ezúttal saját készítésű, dekupázsolt tojásokat készítettem, és a már meglévő díszek mellé ezeket akasztottam a tojásfánkra: [Folytatás...]