Az engedményezés és tartozásátvállalás

ENGEDMÉNYEZÉS

Az engedményezési szerződéssel a jogosult a követelését másra átruházhatja.
Engedményezésről rendszerint akkor beszélünk, amikor valamely tartozás harmadik személlyel szemben fennálló követelés átruházásával kerül kiegyenlítésre.
Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett csak az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.
Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak teljesíthet. A kötelezettet megilleti az a jog, hogy követelje az engedményezés megtörténtének igazolását.
Amennyiben az engedményes nem igazolja az engedményezést, abban az esetben csak saját veszélyére teljesíthet. Mindez azt jelenti, hogy ha az engedményezés megtörténte nem nyer igazolást, akkor hiába fizetett a kötelezett az engedményesként fellépőnek, a tartozását az eredetileg jogosult részére meg kell fizetnie. Ebben az esetben a kötelezett kétszeresen fizet, más kérdés, hogy az álengedményestől a megfizetett összeget visszakövetelheti.
Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Nem engedményezhető pl. a természetbeni tartásra irányuló követelés engedményezése.
Engedményezés köthető jövőben esedékessé váló követelés vonatkozásában is (factoring). Ebben az esetben a faktor megvásárolja a jövőben lejáró követelést, értelemszerűen olcsóbban, mint maga a követelés összege a lejáratkor, a különbözet az ő haszna a költségei levonását követően. [Folytatás...]

Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

2012. január 1-től újabb feladatot kaptak az ügyvédek a törvényalkotó jóvoltából, illetőleg az ügyvédek mellett az adótanácsadók, adószakértők is.
A bizonytalan adójogi helyzet bejelentéséhez ugyanis egy olyan jegyzőkönyvet kell csatolni, amelyet ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzett. A jogalkotó nyilvánvalóan a bejelentések kellő szakmai megalapozottságát kívánja biztosítani az ellenjegyzés intézményével.

1. Bejelentés az adóhatósághoz:

Az adózó (ideértve az adóbevallást benyújtó más személyt is) adóbevallásában bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az általa az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet.

2. A bejelentés határideje:

A bevallás benyújtására előírt határidő. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. [Folytatás...]

Biztosítási intézkedés

A bírósági végrehajtásról szóló törvény kétféle biztosítási intézkedésről rendelkezik. Az egyik a pénzkövetelés biztosítása, a másik a zárlat.

A biztosítási intézkedés célja, hogy biztosítsa a követelés későbbi kielégítése feltételeit.

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltétele, hogy a végrehajtás feltételei nem állnak fenn, azaz a végrehajtható okiratot nem lehet kiállítani. Továbbá feltétel, hogy a végrehajtást kérő valószínűsítette; – a követelés későbbi teljesítése veszélyben van.

1. A biztosítási intézkedés elrendelése

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.

A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. A biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg. [Folytatás...]

A haszonkölcsön szerződés

A haszonkölcsön szerződést a köznyelv legtöbbször kölcsönnek nevezi, bár a haszonkölcsönt és a kölcsönt elhatárolja, hogy a kölcsönszerződés pénzre és helyettesítő dolgokra vonatkozik. A kölcsönvevő megszerzi a tulajdonjogot a kölcsönbe vett dolgon.
A kölcsön lejáratakor ugyanabból, ugyanannyit kell visszaadni. A kölcsön mind visszterhes mind ingyenes lehet.
A haszonkölcsön viszont mindig ingyenes, az ingyenesség a fogalmi ismérvei közé tartozik.
A haszonkölcsön szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni.
A szerződés tárgya konkrétan meghatározott dolog, általában ingóság.
A kölcsönvevő a szerződés időtartama alatt a dolgot rendeltetésszerűen és ingyenesen használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
A dolog használata a kölcsönvevő személyéhez kötött.
A kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja. E rendelkezés megszegése esetén azokért a károkért is felelős, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik. [Folytatás...]

Rangsor az ingatlan-nyilvántartásban

Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzés a kérelmek érkezési sorrendjében, meghatározott ranghelyen történik. A rangsor a ranghelyek egymáshoz viszonyított helyzetét határozza meg.
A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni.
Az egyidejűleg érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keletkezésének időpontja határozza meg. A beadványok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
Hiánypótlási felhívást ad ki a földhivatal, ha a kérelemnek pótolható hiányossága van, ilyen például az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése.
Nem alkalmas a hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz hogy bejegyezhető legyen [Folytatás...]

A családjogi törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény ütközése egy jogeset tükrében

Az ingatlanszerzés nemkívánatos kísérőjelensége az illetékfizetés.
Vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk szinte mindig, bármilyen jogcímen is szereztük meg az ingatlant.
Természetesen szabályozásra kerültek az illetéktörvényben az illetékmentesség és az illetékkedvezmény esetei is.

Most az illetékkedvezmény esetköréből veszünk górcső alá egy megtörtént jogesetet.

Vevő (aki felesége az alább szereplő eladónak) 2006-ban 54.595.000,- Ft értékben megvásárolt egy budapesti lakóházat.
A vevő férje pár hónappal később értékesítette az 1/1 hányadban tulajdonában lévő vidéki ingatlant 29.500.000,- Ft vételárért.
A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyásában 3.115.700,- Ft illeték megfizetésére kötelezte vevőt.
A feleség kérte az illetékhivatalt, hogy saját hatáskörben változtassa meg a határozatot és az illetéket az eladott vidéki és a megvásárolt budapesti lakóingatlan forgalmi értéke különbözete alapján szabja ki. Vegye figyelembe, hogy mind az eladott, mind a vásárolt ingatlannak a férj és a feleség 1/2-ed-1/2-ed hányadban voltak a tulajdonosai a családjogi törvény értelmében. [Folytatás...]

Telki szolgalom

A Polgári Törvénykönyv szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely egyébként jogszerű magatartástól tartózkodjék.

Telki szolgalmat csak ingatlanon lehet alapítani. Legalább két ingatlan szükséges hozzá. Azt az ingatlant, amely javára létesítik a szolgalmi jogot, uralkodó teleknek, a szolgalommal terhelt ingatlant szolgáló teleknek nevezzük.

A telki szolgalom jogosultja az ingatlan birtokosa, aki mindegy milyen jogcímen birtokolja az ingatlant. A szolgalmi jog kötelezettje szintén a szolgáló telek mindenkori birtokosa.

A szolgalom több ingatlanra is vonatkozhat, mint amikor az átjárás több ingatlanon keresztül történik, illetőleg az ingatlanokat kölcsönösen is terhelheti, mint például az egymás melletti telkek esetén a mindkét ingatlanból kihasított út használata során.

A bírói gyakorlatban telki szolgalom alapítása csak akkor lehetséges, ha a szolgáló és uralkodó telek különböző személyek tulajdonában áll.

A telki szolgalmi jog gyakorlása mindig ingyenes, az alapítása azonban történhet ellenérték fejében.

Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. [Folytatás...]

Jogi személyek büntetőjogi felelőssége

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával egyidejűleg lépett hatályba a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény.

A jogharmonizációs tárgyalások során az Unió kiemelten kezelte a jogi személyek büntetőjogi felelőssége megteremtését.

A törvény alapján a jogi személy tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, vagy alkalmazottja cselekedete alapján lehetőség nyílik magának a jogi személynek a felelősségre- vonására is.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei:

  • A bűncselekményt természetes személy követheti el.
    Ez a természetes személy a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja lehet. Nemcsak a tevőleges elkövetés, hanem az irányítási és ellenőrzési kötelezettség elmulasztása is elkövetési tényállás, ha ezzel a bűncselekmény elkövetése megakadályozható lett volna. [Folytatás...]

Az elidegenítési és terhelési tilalom

A tulajdonjog részjogosítványai közé tartozik a birtoklás, használat és a rendelkezés joga. A témánk szempontjából a rendelkezési jog bír jelentőséggel. A tulajdonos rendelkezési jogát jogszabály, bírósági határozat vagy szerződés korlátozhatja.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha jogszabály, vagy hatósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.

Az elidegenítési tilalom a törvénnyel elrendelt módja a forgalomképtelenné nyilvánítás.

Forgalomképtelenek a kizárólag az állam tulajdonában lévő dolgok, mint például a folyóvizek és természetes tavak, az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák stb.

A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. A helyi önkormányzat törvény felhatalmazásával a törzsvagyon körébe tartozó dolgokat forgalomképtelenné vagy korlátozottan forgalomképessé nyilváníthatja.
[Folytatás...]

Csalás és hitel

birosagA Legfelsőbb Bíróság újragondolta  korábbi álláspontját a csalás bűntette kölcsön felvételével kapcsolatos minősítéséről, egyik büntetőtanácsa indítványára.

A jogegységi határozat kimondja, hogy nem követi el a csalás bűncselekményét az, aki a kölcsön felvételekor vissza szándékozott fizetni azt, ennek reális lehetősége is adott volt, de a kölcsön folyósítása feltételei tekintetében a pénzintézetet tévedésbe ejtette. A fenti minősítés feltétele még, hogy a kölcsön piaci alapú legyen, mivel ha a hitelnyújtás nem piaci feltételek mellett történik, hanem pl. az állam által támogatott kedvezményes hitelről van szó, akkor a cselekmény általában a jogosulatlan gazdaság előny megszerzése bűntettének minősül és a csalás megállapítására is sor kerülhet, ha a csalás büntetési tétele a magasabb.
Természetesen ha a pénzintézet megtévesztésére valótlan tartalmú okirat kerül felhasználásra, az hitelezési csalás bűntettének minősülhet. [Folytatás...]

dissertations buying essays online safe top personal statement writing services which essay writing service is the best writing websites