A kisvállalati adó

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó adófizetési kötelezettségének megállapítása az eddig megszokottaktól gyökeresen eltér. A főbb szabályokat foglaltuk össze, valamint egy példán keresztül összehasonlítjuk a társasági adó és a kiva fizetési kötelezettséget.

 

A KIVA alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Így például év végén (ha van rá fedezet) a még lejáratlan szállítói számlákat is érdemes kifizetni, mivel ezáltal csökken az adóalap. Ugyanez fordítva is igaz a kimenő (vevő) számlákra. Amennyiben a december hónapban esedékes vevő számla csak január hónapban kerül az adózó részére kiegyenlítésre, úgy annak adóját is sikerült “odébb tolni”, igaz csak egy hónappal vagy egy negyedévvel, az adóelőleg megállapítási időszaktól függően.

A pénzforgalmi szemléletű eredménymegállapítás miatt a beruházásokra fordított pénzeszközök is csökkentik a kiva alapját. A kivá-s időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök bekerülési értéke után a következő években azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. Az áttéréskor már meglévő eszközökre évi 10 százalék amortizáció számolható el.

Az eredmény megállapításánál csökkentő tételként a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (pl. hitel/kölcsön felvétele, nyújtott hitel/kölcsön törlesztése jogcímén az adózónál jóváírt pénzösszeg, kapott osztalék stb.), vehetők figyelembe. [Folytatás...]

A külföldről származó jövedelmek átszámítása a személyi jövedelemadó bevallásban

A külföldről származó jövedelmek átszámítása a személyi jövedelemadó bevallásban

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóbevallásban a jövedelmeket forintban kell meghatározni. Egyre több magánszemély rendelkezik azonban külföldről jövedelemmel, melyek devizában keletkeznek. Ezek átszámításához kívánunk ebben a cikkben egy kis segítséget nyújtani.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. és 6. paragrafusa a külföldi pénznemben keletkezett jövedelemmel kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik (kivonatos idézet):

5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.

(7) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamánakalapulvételével kell forintra átszámítani.
[Folytatás...]

Munkáltatói hozzájárulás egészségpénztári tagdíjfizetéshez

A cafeteria rendszer elemi jelentősen átalakultak 2012-ben, azonban továbbra is kedvezményes lehetőségként adódik az önkéntes egészségpénztárba történő tagdíjfizetés munkáltatói átvállalása.

Önkéntes pénztári hozzájárulást a munkáltató a dolgozóinak a pénztárral kötött erre vonatkozó szerződése alapján nyújthat.
A munkáltatói hozzájárulás a törvény szerinti megfogalmazás alapján a munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részlegesen történő átvállalása.

A munkáltatói szerződésben rendelkezni kell
•    a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;
•    a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;
•    a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.

A munkáltatói hozzájárulás nyújtásának fontosabb szabályai:
•    a hozzájárulásból a munkáltató nem zárhatja ki egyetlen olyan munkavállalóját sem, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. (Rövidebb időszakot mindenkire vonatkozóan megállapíthat a munkáltató.)
•    hozzájárulás csak a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló részére adható.
•    a hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos %-a lehet.
•    a munkabér %-ában meghatározott hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
•    A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás előbbiek szerint meghatározott azonos mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. [Folytatás...]

Előzési tilalom a nehéz tehergépkocsiknak

A kormány döntése alapján a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikkal és vontatókkal (ezek járműszerelvényeivel) az azonos irányban két forgalmi sávval rendelkező magyarországi autópálya- és autóútszakaszokon reggel 6 és este 22 óra között előzni tilos. A KRESZ ezen módosítása 2011. január 1-jén hatályba lépett hatályba.

A tehergépjárművek az egyik legkomolyabb baleseti veszélyforrást jelentik a közutakon, közlekedésük kockázata meghaladja más járművekét. A nehéz tehergépjárművek előzési manőverei a járművek nagy tömege, az előző és előzött jármű többnyire alacsony sebességkülönbsége miatt kiemelten veszélyesek. A balesetek során nagyobb mértékben rongálódnak a járművek, így a bekövetkező személyi sérülések is jellemzően súlyosabbak.

[Folytatás...]

Fejlesztési tartalék és felhasználása

A Társasági és osztalékadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint), figyelemmel a 7. § (15) bekezdésében foglaltakra is.

Az így képzett fejlesztési tartalékot az adózó nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt).

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam azonban – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a lekötés évét követő hat adóév. [Folytatás...]

Egyszerűsített foglalkoztatás és a leltárhiányért való felelősség

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül 2011. augusztus 1-jétől létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. A gyakorlatban kérdésként vetődik fel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között hogyan érvényesíthető – érvényesíthető-e egyáltalán – a leltárhiányért való felelősség.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.

Amennyiben azt a munkavállaló kéri az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. A szerződés megkötése ugyanakkor nem mentesíti a munkáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a Munka törvénykönyvének szabályait – az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben  meghatározott eltérésekkel –, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A leltárhiányról való felelősségről az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény nem rendelkezik, így arra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez utóbbi alapján a leltárhiányért való felelősség megállapításához szükséges a leltárfelelősségi megállapodás megkötése, ennek hiányában leltárfelelősség nem érvényesíthető. [Folytatás...]

Bezárult a kiállítás kapuja

Idén májusban már jártam Telkiben egy kiállításon, az erről szóló cikket akkoriban olvashatták (s jelenleg is olvashatják). Most megint egy érdekes kiállításról számolhatok be, s a helyszín ismét Telki!

Talán sokan felkapják a fejüket s azt gondolják, valószínűleg elírtam a dátumot és  tavaly májusról beszélek, hiszen fél év leforgása alatt két kiállítás egy háromezer lelkes településen nem reális. De valóban így van, nem történt elírás! Ez a település arról is híres, hogy talán itt a legtöbb az egy főre eső művészek száma, így téma van bőven, már “csak” meg kell szervezni a kiállítást.

A mostani kiállítás apropóját a Magyar Festészet Napja adta. Ehhez a 10 éve elindult kezdeményezéshez Telki is csatlakozott lelkes szervezői, a Pipacs Galéria tulajdonosnője, a festőművész Márton Ildikó és Zimonyi Adrienne kulturális menedzser (s néhány éve képzőművész) révén. [Folytatás...]

Ki vezethet külföldi rendszámú autót?

Az Országgyűlés döntött a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok megváltoztatásáról, a változások a Magyar Közlöny 2011. évi 79. számában jelentek meg 2011. július hó 12-én. Az üzembentartók a jövőben nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a külföldi rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják. Az intézkedések szeptember 1-től hatályosak.

Általános szabály, hogy a közúti forgalomban jármű csak a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt (azaz külföldi rendszámmal nem), amennyiben

  • az üzemben tartója belföldi üzemben tartónak minősül, vagy
  • vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

Ezen általános szabályok alól vannak kivételek. A belföldi üzemben tartóra vonatkozó rendelkezést abban az esetben nem kell alkalmazni, ha az üzemben tartó olyan jogi személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye szerinti országban végzi. További lehetőség a külföldi rendszám használatára, ha a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte. Ez utóbbinak minősül a minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is. [Folytatás...]

Az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony

Nyáron fogadta el a parlament a 2011. évi CV. törvényt, mely az egyes munkaügyi jogszabályok változásáról szól, s ebben a Munka Törvénykönyvének több rendelkezése is módosításra került. A törvény ezen kívül részletesen megállapítja az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony sajátos szabályait is.

Az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személynél munkát végezzen. Ez a munkavégzés a szövetkezeti törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.
A munkaviszonyt határozott időre kell létesíteni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell:
•    a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait,
•    a tag által vállalt feladatok körét,
•    a tag harmadik személynél történő munkavégzési kötelezettsége teljesítésének időtartamára járó személyi alapbérek legkisebb mértékét,
•    azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítéséről esetenként állapodnak meg, valamint
•    a felek kapcsolattartásának módját abban az időszakban, amikor a tag munkavégzési kötelessége szünetel. [Folytatás...]

Ingatlannal rendelkező társaság bejelentési kötelezettsége

2011. augusztus 30-án jelent meg az APEH (NAV) honlapján egy közlemény, mely emlékeztetett rá, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságoknak e minőségük fennállásáról, illetve megszűnéséről 2011. augusztus 31-éig kell bejelentést tenni az állami adóhatóság felé. A bejelentésre a 11T201T jelű, bejelentő és változásbejelentő lap elnevezésű nyomtatványon van lehetőség.

Az érintett társaságok a bejelentésben egyúttal nyilatkoznak – az előző naptári év vonatkozásában – a külföldi tagok általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának 2011. november 20-áig kell megállapítania és a 1048 számú, az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának a
részesedés elidegenítésekor keletkező adókötelezettségének bevallása, valamint önellenőrzése elnevezésű nyomtatványon bevallania a 2010. évi részesedés-elidegenítés kapcsán fizetendő adót. [Folytatás...]

paper writing services reviews home online work term papers sale my paper expert essay paper writing help