Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

2012. január 1-től újabb feladatot kaptak az ügyvédek a törvényalkotó jóvoltából, illetőleg az ügyvédek mellett az adótanácsadók, adószakértők is.
A bizonytalan adójogi helyzet bejelentéséhez ugyanis egy olyan jegyzőkönyvet kell csatolni, amelyet ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzett. A jogalkotó nyilvánvalóan a bejelentések kellő szakmai megalapozottságát kívánja biztosítani az ellenjegyzés intézményével.

1. Bejelentés az adóhatósághoz:

Az adózó (ideértve az adóbevallást benyújtó más személyt is) adóbevallásában bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az általa az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet.

2. A bejelentés határideje:

A bevallás benyújtására előírt határidő. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

3. Kivételek, amikor nincs lehetőség a bejelentés megtételére:

Önellenőrzés keretében nincs lehetőség a bejelentés megtételére. A bejelentésnek nem lehet a tárgya az általános forgalmi adó és az innovációs járulék, továbbá a szokásos piaci ár megállapítása vagy adókedvezmény igénybevétele nem szolgálhat a bejelentés alapjául.

4. A bejelentés módja:

A bejelentést adónként külön-külön kell megtenni.

5. A bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyv

A bejelentésre az adózó akkor jogosult, ha legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján az ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzíti a bejelentés alapjául szolgáló tényállást és az arra irányadó jogszabályi rendelkezéseket, valamint az általa az adóbevallás elkészítése során elfogadott jogszabály-értelmezést és e jogszabály-értelmezés elfogadásának indokait. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adózó és a jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő, valamint az adóbevallás azonosításához szükséges adatokat is. A jegyzőkönyvben hivatkozott vagy ahhoz csatolt irat, dokumentum csak akkor tekinthető a jegyzőkönyv részének, ha az a jegyzőkönyv alapján egyértelműen azonosítható.

6. A jegyzőkönyv benyújtásának a határideje:

Az ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül be kell nyújtani az adóhatósághoz. Ezen határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

7. A bejelentés díja:

A bejelentés díjköteles. A díj mértéke a bejelentés tárgyát képező adónként az adó adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt összege abszolút értékének 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.
Ha az adóhatóság a bejelentéssel érintett bevallás utólagos vizsgálata során adókülönbözetet állapít meg, a megfizetett díjat az adózónak ki kell egészítenie a megállapított adókülönbözet azon részének 0,5 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintra, amely rész az adózó által elfogadott (a jogszerű bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvben rögzített) téves jogszabály-értelmezés következménye. A díj kiegészítésére az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló határozatban kötelezi az adózót.

8. A díj megfizetése határideje:

A díjat az adóhatóság által e célra kijelölt számlára a bejelentést tartalmazó adóbevallás benyújtásának napjáig kell megfizetni; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

9. Az adózó által a bejelentéssel elérni kívánt cél:

Téves jogszabály-értelmezés esetén az adózó ugyan az adóhiány megfizetésére köteles, de mentesül az adóbírság alól.
Amennyiben az adóhatóság a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével érintett bevallást utólagos vizsgálat alá vonja, az ellenőrzés során az adóhatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat megvizsgálja. Az adózó mentesül a téves jogértelmezéssel összefüggő adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól.

9. Amikor a bejelentés nem jogszerű:

Az adózó bizonytalan adójogi helyzetre hivatkozó bejelentése nem jogszerű, ha
a) az adózó a díjat az előírt határidőig hiánytalanul nem fizette meg;
b) a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg az e törvényben foglalt bármely feltételnek,
c) az adózó az adóbevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezést fogadott el. Nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezésnek minősül különösen, ha az adózó az adó mértékét bevallásában nem megfelelően tüntette fel, vagy bíróság által saját ügyében azonos tényállás mellett már jogerősen elbírált kérdést rögzített a jegyzőkönyvben.
d) a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás e törvényben meghatározott alapelvével;
e) az adózó a bejelentés alapjául szolgáló, ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül nem nyújtja be az állami adóhatósághoz.

10. Amennyiben a jegyzőkönyvben foglaltak megalapozottak:

Ha az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak megalapozottak, úgy ezt a körülményt soron kívül jelzi az adópolitikáért felelős miniszternek.

 

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=413

Mi jár a fejedben?

dissertation consulting service dissertation support paper writing online writing a great essay type a paper online