Fejlesztési tartalék és felhasználása

A Társasági és osztalékadóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint), figyelemmel a 7. § (15) bekezdésében foglaltakra is.

Az így képzett fejlesztési tartalékot az adózó nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt).

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam azonban – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a lekötés évét követő hat adóév.

Ha a fejlesztési tartalék felhasználása a megadott időszakon belül nem kerül beruházásra felhasználásra, akkor a lekötés adóévében hatályos társasági adó mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot meg kell állapítani, és azokat a felhasználásra rendelkezésre álló határidőt követő adóév első hónapja utolsó napjáig meg kell fizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény nem tartalmaz fogalmi meghatározást a beruházásra. Így a tao-törvény 1. §-ának (5) bekezdése szerint – mely alapján e törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni – a beruházás fogalmára a számviteli törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A számviteli törvény alapján beruházásnak a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység minősül.

A tao-törvény tételesen felsorolja azokat a beruházásnak minősülő beszerzéseket, amelyekre a fejlesztési tartalék nem használható fel. Ezek között az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok – melyek egyébként tárgyi eszköznek minősülnek – nem szerepelnek. Így a fejlesztési tartalék az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok beszerzésére is felhasználható. Az immateriális javak közé sorolandó szellemi termékek beszerzésére azonban nem.

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=3062

Mi jár a fejedben?

who will do my homwor for cheap pay to write my paper custom writing in 24 hrs essays buy online writing a phd thesis