A családjogi törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény ütközése egy jogeset tükrében

Az ingatlanszerzés nemkívánatos kísérőjelensége az illetékfizetés.
Vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk szinte mindig, bármilyen jogcímen is szereztük meg az ingatlant.
Természetesen szabályozásra kerültek az illetéktörvényben az illetékmentesség és az illetékkedvezmény esetei is.

Most az illetékkedvezmény esetköréből veszünk górcső alá egy megtörtént jogesetet.

Vevő (aki felesége az alább szereplő eladónak) 2006-ban 54.595.000,- Ft értékben megvásárolt egy budapesti lakóházat.
A vevő férje pár hónappal később értékesítette az 1/1 hányadban tulajdonában lévő vidéki ingatlant 29.500.000,- Ft vételárért.
A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyásában 3.115.700,- Ft illeték megfizetésére kötelezte vevőt.
A feleség kérte az illetékhivatalt, hogy saját hatáskörben változtassa meg a határozatot és az illetéket az eladott vidéki és a megvásárolt budapesti lakóingatlan forgalmi értéke különbözete alapján szabja ki. Vegye figyelembe, hogy mind az eladott, mind a vásárolt ingatlannak a férj és a feleség 1/2-ed-1/2-ed hányadban voltak a tulajdonosai a családjogi törvény értelmében.

A feleség a következőképpen érvelt:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. §. (5.) bekezdése értelmében lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély a vásárlást megelőző ,vagy az követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt új és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete.
Az Inyt. 5. §. (1.) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartás – ha törvény kivételt nem tesz – a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását közhitelesen tanúsítja.
Az 5. §. (2.) bekezdése szerint az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll.

Mint láthatjuk az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények fennállása mellett szóló vélelem az ellenkező bizonyításával megdönthető. Erről szól a Legfelsőbb Bíróság P. törv. I. 20112/1978. sz. – BH 1978.482 számban közzétett határozata.
A bíróság eseti döntése szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal és tényekkel szemben az ellenkező bizonyítása nem kizárt.
A Csjt. 27. § (1.) bekezdése értelmében a házasság megkötésével a házastársak között házastársi életközösség keletkezik.
Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.
A Legfelsőbb Bíróság BH 1988.101 szám alatt publikált döntésében kimondja: „ A házastársi közös vagyon vélelme az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssel szemben is érvényesül.

Fentiek alapján megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottal szemben a férj és a feleség az eladott és a vásárolt ingatlannak is 1/2-ed-1/2-ed hányadban tulajdonosai voltak.

Az adóhatóság az illeték módosítása iránti kérelmét elutasította (időközben az adóhatóság az illetékhivatalokat bekebelezte).

A feleség fellebbezése nyomán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította.
A fellebbviteli adóhatóság a fellebbező feleség jogi érveit gyakorlatilag magáévá tette és az elsőfokú hatóság feladatává tette, hogy a tényállást derítse fel, állapítsa meg valóban házastársak a férj illetőleg a feleség.

A másodfokú adóhatóság határozata 2007. decemberében keltezett, azóta több határozat, jogorvoslati kérelem született. Végül 2011. október második felében született meg a másodfokú adóhatóság határozata, amely megváltoztatva az elsőfokú adóhatóság határozatot helyt adott a feleség kérelmének és leszállította az illetéket a kért mértékre, azaz 672.850 Ft-ra.
A másodfokú adóhatóság hivatkozott a Családjog Törvényhez fűzött kommentárra, amelynek értelmében, ha a közösen vagy külön-külön szerzett, közösen használt vagyontárgyakat a felek a házasságkötés után is közösen használják és kezelik, vélelmezni kell a közös vagyonba utalást. Az ítélkezési gyakorlat szerint ilyenkor a házasságot megelőző együttélés vagyonjogi vonatkozásban a házassági életközösséggel egységbe olvad. A vagyonközösség kezdete tehát a tényleges életközösség kezdete. A Kommentár értelmében továbbá még az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel szemben is érvényesül a házastársi közös vagyonhoz tartozás vélelme.
A jogorvoslati kérelemnek helyt adó másodfokú határozattal egyidejűleg az adóhatóság a férjjel szemben is kiszabta a 672.850,- Ft illetéket, amelyet a férj annak ellenére befizetett, hogy időközben (mivel több, mint öt év eltelt az adásvételi szerződés földhivatalhoz való benyújtása, azaz az illetékfizetési kötelezettség kezdete óta) bekövetkezett az elévülés.

Dr. Szász Tibor
ügyvéd

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=2664

Mi jár a fejedben?

writing scholarship essay write my term papers people that writte papers in broolyn online writing services personal statement essay for college applications