Telki szolgalom

A Polgári Törvénykönyv szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely egyébként jogszerű magatartástól tartózkodjék.

Telki szolgalmat csak ingatlanon lehet alapítani. Legalább két ingatlan szükséges hozzá. Azt az ingatlant, amely javára létesítik a szolgalmi jogot, uralkodó teleknek, a szolgalommal terhelt ingatlant szolgáló teleknek nevezzük.

A telki szolgalom jogosultja az ingatlan birtokosa, aki mindegy milyen jogcímen birtokolja az ingatlant. A szolgalmi jog kötelezettje szintén a szolgáló telek mindenkori birtokosa.

A szolgalom több ingatlanra is vonatkozhat, mint amikor az átjárás több ingatlanon keresztül történik, illetőleg az ingatlanokat kölcsönösen is terhelheti, mint például az egymás melletti telkek esetén a mindkét ingatlanból kihasított út használata során.

A bírói gyakorlatban telki szolgalom alapítása csak akkor lehetséges, ha a szolgáló és uralkodó telek különböző személyek tulajdonában áll.

A telki szolgalmi jog gyakorlása mindig ingyenes, az alapítása azonban történhet ellenérték fejében.

Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.

Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. (szükségbeli út szolgalma)

A közút megfelelősége a kialakult bírói gyakorlat szerint annak alapján kerül eldöntésre, hogy a jogosult ingatlanának megközelítése lehetséges-e, vagy azon a közlekedés legalább az út egy részén lehetetlen, illetve úgy megnehezül, hogy a használata a jogosulttól nem várható el.

A bírói gyakorlat szerint korábban az átjárás alatt a gyalogos átjárást értették, viszont mostantól annyit változott a bírói gyakorlat, hogy az ingatlan gépkocsival való megközelíthetőségét is biztosítani kell, ez azonban nem korlátozhatja aránytalanul a szolgáló telek használatát.

A telki szolgalom létrejöttére a haszonélvezet alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a szolgalom létrejöhet jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján. A szolgalom létrejöhet továbbá elbirtoklás útján is.

Szerződés esetén az uralkodó és szolgáló telek tulajdonosának kell megállapodnia egymással. A szerződéssel alapított telki szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

A szolgalom szerződéssel való alapítása esetén nem elegendő megnevezni a létrehozni kívánt jogot, hanem meg kell határozni annak lényeges tartalmát is, ugyanis a szolgalom korlátozott használatra ad lehetőséget.

A jogszabály alapján létrejövő szolgalmi jog, a fentebb már említett szükségbeli út szolgalma a törvény erejénél fogva keletkezik.

Ez a szolgalmi jog is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba. Amennyiben a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalmi jog fennállásáról az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok által megkívánt alakszerűséggel elkészített szerződés megkötésétől elzárkózik, akkor az uralkodó telek tulajdonosa a bírósághoz fordulhat a jognyilatkozat pótlása iránt. Ebben az esetben a szerződést a bíróság azon ítélete pótolja, amely megállapítja a telki szolgalom fennállását.

A bíróság közös tulajdon megszüntetése esetén hozhat létre telki szolgalmat, ha az egyik ingatlannak a megosztás következtében nincs megfelelő közúti kapcsolata.

A hatósági határozattal létesített szolgalmi jog átível a közérdekű használati jogok gyakorlására.

Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban meghatározott szervek javára államigazgatási szerv határozatával szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani.

A használati jog alapításáért kártalanítás jár.

Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott.

A jogosult ingatlanhasználatának állandónak és szolgalomszerűnek kell lennie. Nem eredményezhet elbirtoklást az az eset, amikor a használat valamilyen kötelmi jogcímen; – mint például a bérlet – alapul.

Az egyik jogeset szerint nem minősül szolgalmi jog alapítására irányuló szerződésnek a szomszédos ingatlantulajdonosnak közös gazdasági érdekében az egyik ingatlanon létrehozott iparvágány használatára határozatlan időre kötött megállapodás.

A másik jogeset szerint az elbirtoklási időt általában nem szakítja meg, ha a szolgáló telek tulajdonosa ez ingatlannal rendelkezik. A tulajdonos személyében történő változásnak a szolgalom elbirtoklási idejére nincs hatása.

A szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása sem vezet elbirtoklásra.

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

A telki szolgalmi jog forgalomképtelen, ami kizárja azt, hogy önállóan átruházható legyen illetőleg a használat másnak való átengedését.

A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni.

A telki szolgalom megszűnik, ha azt a bíróság megszünteti, a jogosult a szolgalmat nem gyakorolja 10 éven keresztül, a felek akaratából, az ingatlan megsemmisülése esetén.

A bíróság akkor szünteti meg a szolgalmat, ha a szolgalomra az ingatlan rendeltetésszerű használatához nincs szükség.

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=1841

Mi jár a fejedben?

essay writing strategies doing assignment on line assignment help uk essay writing service toronto homework pay for