Az elidegenítési és terhelési tilalom

A tulajdonjog részjogosítványai közé tartozik a birtoklás, használat és a rendelkezés joga. A témánk szempontjából a rendelkezési jog bír jelentőséggel. A tulajdonos rendelkezési jogát jogszabály, bírósági határozat vagy szerződés korlátozhatja.

A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha jogszabály, vagy hatósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.

Az elidegenítési tilalom a törvénnyel elrendelt módja a forgalomképtelenné nyilvánítás.

Forgalomképtelenek a kizárólag az állam tulajdonában lévő dolgok, mint például a folyóvizek és természetes tavak, az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák stb.

A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. A helyi önkormányzat törvény felhatalmazásával a törzsvagyon körébe tartozó dolgokat forgalomképtelenné vagy korlátozottan forgalomképessé nyilváníthatja.

Hatósági határozattal jön létre akkor az elidegenítési tilalom, amikor a bírósági végrehajtás során a dolog lefoglalásra kerül.

Szerződéssel az elidegenítés és terhelés jogát csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa.

Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy

a)      a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezték,

b)      a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy

c)      a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

 

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=2023

Mi jár a fejedben?

editing service pay to write essay starting at order research paper online help my assignment buy philosophy essays online