2008. 07. 08. Elalvás és felkelés

Az ember könnyedén vágyakozik arra, hogy bár csak ő lenne beteg, ne a csemetéje, de akkor van igazán baj, ha ő is beteg lesz meg a gyerek is. Ki ápol kit ebben a helyzetben?
Igen, nálunk is beütött a krach. Reggel Kata azzal ébresztett, hogy Veronkának fáj a torka és Gergőnek is hőemelkedése van. Hogy lehet egyáltalán nyáron megbetegedni?
Természetesen így kihagytuk a mára aktuális zenefoglalkozást, úgyis azt mondtuk múlt héten, hogy ma nem leszünk.
Katinak viszont be kellett mennie a munkahelyére. Bele sem kóstolt a reggelijébe, pedig ma ő készítette. De a főnök szava szent, vagy ha nem is az, célszerű megfogadni. Ha a reggeliző asztalnál csörög rá az emberre, akkor kell menni. Egyébként rendes volt a front office munkatárs, mert ahogy Kata végzett a sürgősebb munkákkal, azonnal hazaengedte. Szükség is volt rá nagyon, mert ma ő vitte vállán a családot. Mindig tartottam attól, hogy nehéz dolgom lesz, ha a gyerkőcök megbetegednek, de azt gondoltam, őszig kapok haladékot, hogy felkészüljek erre is, ha lehet egyáltalán.
Vera hangulatán nem látszott, hogy még benne bujkál a nyavalya. Még ördögöt is fogott és bezárta a játék konyhaszekrénykéjébe. Könyörögtem neki, hogy nehogy elengedje, már igazán csak az ördög hiányzik ide. De Vera kinyitotta, hogy megmutassa, nem kell félni, ez csak egy játék ördög. Huh, így már jobb.
Egyébként a nap jó részét tényleg átaludtuk, felválta ill. azonos időpontban. Gergőnek felment a láza, kapott egy kúpot és már délelőtt letettük aludni. A konyha a szobája mellett van, ezért, amikor alszik, nagyon halkan mozgunk a konyhában. Most viszont sikerült kinyitnom annak a szekrénynek az ajtaját, amiben a szelektív hulladékot tartjuk és rám borult a szekrény teljes tartalma. Gergő erre sem ébredt fel, tehát a szelektív hulladékot majd átviszem valamikor a gyűjtőbe.
Kati hazajött ebédre és Gergő is nagyjából addigra ébredt fel. Nem sírt, sőt, amikor benyitottunk hozzá, vidáman mondta nekünk, hogy “pázsit”. Bár Vera azt értette, hogy puzzle-t. Gergő ebédnél egész jó étvággyal evett, csak Veronka turkálta ismét az ételt. Tekit is megetettük, kis halfejeket kapott. A csigái még mindig élnek és virulnak, sőt, jobban érzik magukat, mint a csigakváriumban lévők, mert itt mindig akad nekik eledel, ha más nem ürülék vagy néhány cafat Teki ebédjéből.
Gergő közben talált valahol egy csokival bevont rizspehely szeletet. Ezt anya kezébe nyomta, és követelődzve mondta neki, hogy “Tá tá”. ezt úgy értelmeztük, hogy szeretné, ha kibontanánk neki a zsákmányát. Tényleg szívesen majszolta, mikor megpucolva visszaadtuk neki.
Délután Gergő láza felszökött. Újra lefektettük aludni. Katinak meg ismét be kellett mennie a munkahelyére. Verát vitte magával, merthogy közben én is ágynak estem. Sosem szokott lázam lenni, de most lett. Le is kellett feküdnöm, de előbb megígértettem Katával, hogy ha elhaláloznék, folytatja helyettem a naplót. Kati ezen nem mulatott túl jól. Ma többször rám szólt, hogy most ne írjak, hanem pihenjek.
Egyébként ő állt ma leginkább a helyzet magaslatán. Nagyon erős immunrendszere van, szinte soha nem beteg. Szóval ő ápolt engem, meg Gergőt, amikor nem aludtunk, vagy épp nem volt a munkahelyén. Szerencsére én igen könnyű eset vagyok. Csak néhány apróságot hozattam vele az ágyba, például forralt kólát, meg valami ennivalót, ami nem túl sós, nem túl édes, nem túl száraz és nem túl nedves. Végül egy szelet étcsokit hozott forró teával. Később, amikor megint forralt kólát kértem, hűtetlenül hozta az italt egy teásbögrében. Nem sikerült kifognom rajta.
Azért egy kicsit kötözködött velem, mert kértem tőle vajkrémes kenyeret, de csak sajtkrémünk volt itthon. Szerintem az egykutya, szerinte nem. Mondtam is neki, hogy felírom a naplómba, hogy rossz volt. Könyörgött, hogy csak azt ne tegyem, de én kérlelhetetlen vagyok, tehát:

Kata ma rossz volt, kötözködött beteg férjével! Figyelmeztetésben részesítettem

Almási Gábor (volt) osztályfőnök

Egyébként amikor Kati hazafelé jött a munkából Verával, kislányunk is elaludt a kocsiban és akkor sem ébredt fel, amikor felhozta. Én is újra lefeküdtem, így kisebb megszakításokkal mindhárman aludtunk vacsoráig. Kata lasagna-t sütött. Nem volt nagy étvágyunk hozzá, pedig finom volt, csak túl formátlan.
Gergő mai érdemleges cselekedetei:
1) A polcon lévő játék malacot szépen kérte. Rámutatott az ujjával és azt mondta, hogy “áj pitajsz”. Amikor odaadtam neki a malackát, megölelte és így örvendezett: “á buuta”, majd magához ölelte.
2) Példát mutatott nekünk elszántságból, ugyanis nem hagyta eltéríteni magát aljas tervétől, hogy kikapcsolja a TV-t. Amikor rászóltunk, hogy nem szabad, felkacagott és ismételte: “nem nem nem”, majd megnyomta a gombot. Ezt többször megismételte.
Hanem estére tényleg kidőltem. Lefeküdtem az ágyra, csak úgy ruhában. Vera a kicsi kezével megtapogatta a homlokomat és megállapította:
- Hőemelkedésed van, apa.
Hozott nekem lázmérőt is. Elég pontos volt a diagnózisa. Ha már ennyire belejött az ápoló szerepbe, kértem tőle plédet is.
- Hozom már, tessék! – tért vissza hamarosan. Egy plédet húzott maga után. Még betakarózni is segített. Elaludtam, de azt azért éreztem álmomban is, hogy Vera megpuszilja az arcomat. Félálomban pedig hallgattam, hogyan szervezi a felségem a három napos rendezvénysorozatot, amivel plébániánk tíz éves fennállását szeretnénk megünnepelni. Fáradhatatlan ez nő. Remélem, nem betegszik meg ő is.

Mi jár a fejedben?

write a thesis compare and contrast essay mla pay for college essays type my papers war essay