A foglaló nem bánatpénz

Az utóbbi időben több ügyfél is panaszolta, elveszítette a foglalót, mert nem kapta meg azt az összegű hitelt, amire szüksége lett volna a teljes vételár megfizetéséhez.

Igen, amint ezt már többször is említettem, az ingatlanfinanszírozási hányadot csökkentette sok pénzintézet. Ha nem jól választunk bankot, vagy a foglalóként kifizetett önerő és az adható maximum hitel nem fedezi a vételárat, bizony hiány keletkezik. Ezt a hiányzó összeget elő kell teremtenünk, mert a bank csak megfizetésének igazolása után utal.

Amennyiben ez nem jön létre, akkor van baj.

Attila és párja édesanyjukkal vettek fel 1 millió Ft személyi hitelt a foglalóra. Ez az összeg azonban nem fedezte a teljes önrészt, így meghiúsult a hitelük, és elveszett a foglaló is.

A személyi hitelt pedig fizetni fogják évekig.

Megkérdeztem jogi szakértőnket, Dr. Szász Tibort, mi is a foglaló és az előleg közötti

különbség, mert tudomásom szerint az előleg visszajár a vevőnek, ha nem jön létre a vétel.

Olvassuk figyelmesen sorait!

Veszni hagyom a foglalót.

Ezen az áron is szabadulnék a megkötött ingatlan adásvételi szerződéstől.

Mert a forinthitel drága, mert a devizahitel törlesztő-részletei a forint árfolyamváltozásai miatt meredeken emelkednek, mert nem akarok hosszú évekre eladósodni.

Vajon szabadulok-e a kötelemtől?

Ha a foglaló visszaköveteléséről lemondunk, azzal nem mentesülünk a szerződésszegés következményei alól, az eladó továbbra is követelheti a szerződés teljesítését, azaz fizessük ki a vételárat, vegyük birtokba az ingatlant, vagy érdekmúlás miatt elállhat a szerződéstől kártérítés követelése mellett, amely a foglaló összegét meghaladhatja.

A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség.

Nem csak adásvételi szerződés, hanem bármely más szerződés biztosítható foglalóval.

A foglalót a szerződés megkötésekor kell adni, tehát nem elég ígérni.

Ha a foglalót a szerződés megkötése után adják vagy nem a szerződéskötés napján utalják át az eladó bankszámlájára, – nem minősül foglalónak.

A foglaló adását nem lehet bírói úton kikényszeríteni.

A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy dolgot, – igen dolgot, mivel a foglaló nem csak pénz lehet – akkor lehet foglalónak tekinteni, ha rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

A foglalónak hármas joghatása van:

• a szerződés megkötése jele.
• Nem a szerződés létrejöttét kell bizonyítani, hanem az ellenkezőjét.
• a kárátalány szerepét tölti be.
• Nem kell bizonyítani a félnek a teljesítés elmaradásából, a szerződés meghiúsulásából eredő kárát.
• biztosíték szerepét tölti be,
• ösztönöz a szerződés teljesítésére.

A foglaló és az előleg elhatárolása.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős vevő az adott foglalót elveszti, az eladó pedig a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Az előleg adásához nem fűződik ilyen joghatás. A szerződés megszűnése esetén az előleg a vevő részére visszajár, illetőleg az eladó nem követelheti az előleg összege kétszeresét. Az előleg gyakorlatilag a vételár első részletének tekinthető.

Fontos tudni:

Akár előleget, akár foglalót kötöttünk ki a szerződésben, a szerződés nem teljesítése esetén bírói úton kikényszeríthető a teljesítés.

Kerezsi Erika,  Dr Szász Tibor