A birtokvédelem eszközei

A Polgári Törvénykönyv szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon a hatalmába kerül.

A birtoklás tényét egyrészről a tényleges helyzet határozza meg, azaz valaki közvetlenül szerzi meg a hatalmat a dolog felett, beköltözik az ingatlanba, átveszi a dolgot stb. Másrészt birtokos lehet az is, aki nem szerzi meg a közvetlen hatalmat a birtoklás tárgya felett, azaz nem tartja azt közvetlen hatalmában, ilyen lehet a képviselő útján való birtokszerzés, vagy ha jelképesen történik meg a birtokbavétel, mint a lakás kulcsainak átadás-átvétele.

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg.

A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg

A birtokvédelemnek két útja alakult ki, egyrészt a birtoklás tényén alapuló possessorius birtokvédelem, másrészt a birtoklás jogcímén alapuló petitórius birtokvédelem.

A possessorius birtokvédelem a tényleges birtokost védi, ezért előfordulhat az is, hogy a birtokláshoz érvényes jogcímmel rendelkezővel szemben a jogtalan birtokost védi. A birtokosnak pusztán annyit kell bizonyítania, hogy birtokos volt és a birtoklását megzavarták.

A petitórius birtokvédelem esetén a birtokláshoz jogcímmel rendelkező birtokost az érvényes jogcíme, – ilyen például a bérleti jog, – illeti meg a birtokvédelem.

A Polgári Törvénykönyv három alapját ismeri a birtokvédelemnek: önhatalom útján, birtokvédelem a jegyzőn keresztül, és a birtokvédelem bírói úton.

A jog általában tiltja az önbíráskodást, azonban a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal is elháríthatja, viszont nem lépheti át a birtoka megvédéséhez szükséges mértéket.

Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem során az, akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt a magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében.

A jegyző a birtoklás ténye alapján hoz határozatot, a birtokláson való jogosultságot nem vizsgálja, kivéve, ha a birtoksértő bizonyítja, hogy fellépése jogszerű volt és a birtokvédelemért folyamadó nem volt jogosult a birtoklásra. Általában a birtokláshoz való jog vizsgálata nem a jegyző hatásköre. A jegyző a birtokháborítás ügyében 30 napon belül határoz. A jegyző birtoklás kérdésében hozott határozatát 3 napon belül végre kell hajtani.

Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

A bíróság a perben a birtokláshoz való érvényes jogcím alapján dönt, jogosult volt-e a birtokos a dolog birtoklására. A békés birtoklásában megzavart fél jogosultságát vélelmezni  kell. Mindez azt is jelenti, hogy a birtokháborítón nyugszik a bizonyítási teher, azaz ő köteles bizonyítani a birtokláshoz való jogosultságát.

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=2023

 

Mi jár a fejedben?

do my english essay how to write an assignment letter research paper help mla grammar essay writing best college essay help