Illetéktörvény változások

2011. július 15-én léptek hatályba az illetéktörvény módosító rendelkezései, melyek közül azokat, melyek megítélésünk szerint leginkább érintik az embereket, a következőkben emeljük ki.

• A fizetési meghagyás kiadásának mellőzése egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási ügyekben

Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyást a jövőben nem bocsát ki, hanem az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését csak az ügyiratra jegyzi fel.
A vagyonszerzés adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségét egyébként nem érinti a módosítás, az továbbra is hatályos.
Az új szabályokat valamennyi egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékügyben alkalmazni kell, melyben a hatálybalépést követően az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.

• Önálló orvosi tevékenység működtetési jogának öröklése

A módosítás kivette az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását az öröklési illeték tárgyi hatálya alól, ennek következtében az ilyen vagyonszerzést a továbbiakban az állami adóhatósághoz külön bejelenteni nem kell.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának öröklésével kapcsolatos rendelkezéseket a hatálybalépéskor az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

• A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét illetékkötelezettségének változása

A módosítás szerint megváltozott az Illetéktörvény 18. § (2) bekezdésének h) pontja. Ez 2010. január hó 01-től volt hatályos és arra vonatkozott, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezett, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege elérte vagy meghaladta az összes vagyoni betét 75%-át. A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai (házastárs, bejegyzett élettárs, szülő, gyermek) és gazdasági érdekeltségei (az előbb felsoroltak önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek) tulajdonában lévő vagyoni betéteket, valamint a kapcsolt vállalkozások tulajdonában álló vagyoni betéteket is.

A módosítás következtében a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére vonatkozik, amelyiknek a cégjegyzékben feltüntetett főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Nem keletkezik tehát illetékfizetési kötelezettség a gazdasági társaság vagyoni betétjének értékesítése esetén a társaság tulajdonában álló ingatlanok után, ha a gazdasági társaság fő tevékenységként nem az előbbi tevékenységek valamelyikét végzi.

Ezen szabályokat a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

fotó: http://www.freedigitalphotos.net/images/view_photog.php?photogid=2042

 

Mi jár a fejedben?

macroeconomics homework help research proposal writing service writing services for students biology essay writers best paper editing services