Országgyűlési képviselők mentelmi joga

Mint ismeretes a legfőbb ügyész a jelenleg országgyűlési képviselő volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését kérte a parlamenttől az ún. Sukoró ügy miatt.
A mentelmi bizottság döntését meghozta és javasolja az Országgyűlésnek a képviselő mentelmi joga felfüggesztését. A parlament akár az őszi ülésszak első ülésén, szeptember 12-én dönthet a mentelmi jog felfüggesztéséről. A parlament a jelenlevő képviselők kétharmados többségével dönthet a mentelmi jog felfüggesztéséről.
Tekintettel arra, hogy közvádas ügyekben a legfőbb ügyész megkeresésének az Országgyűlés az esetek többségében eleget tesz, továbbá figyelembe véve a kormánypártok kétharmados többségét, borítékolni lehet a mentelmi jogot felfüggesztő határozatot.
A volt kormányfő mentelmi ügye jó apropót szolgáltat nekünk, hogy áttekintsük az országgyűlési képviselők jogállásával kapcsolatos mentelmi jog hatályos szabályozását.
A mentelmi jog az Országgyűlés tagját, a képviselőt védi a megalapozatlan hatósági zaklatásokkal szemben, annak érdekében, hogy képviselői tevékenységüknek zavartalanul eleget tudjanak tenni.
A képviselők jogállásáról szóló törvény szerint a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt.
Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.
A fentiek azt jelentik, hogy a képviselőt nem lehet felelősségre vonni a leadott szavazata, az általa a képviselői tevékenysége során közölt vélemény, tény miatt, azaz mindez a képviselők felelőtlenségét, immunitását jelenti.
Ez a felelőtlenség nem korlátlan. Az immunitás nem illeti meg a képviselőt a magántermészetű megnyilvánulások esetén, de a parlamenten kívüli közéleti tevékenységek során sem.
A felelőtlenség biztosította védelem a képviselői mandátum megszűnését követően is fennáll.
Természetesen az immunitás csak a képviselői megbízatás időtartama alatti cselekedetekre vonatkozik.
Fentebb láttuk, hogy államtitoksértés, becsületsértés, rágalmazás kivételévelt képeznek a képviselői felelőtlenség alól, azonban ez nem azt jelenti, hogy a képviselő ezen szólással elkövetett bűncselekmények esetén védelem nélkül maradnának, azaz minden további eljárás nélkül felelősségre vonhatók lennének.
Ezekben az ügyekben is,- az alapos gyanú miatt elindítani szándékolt eljárásokban,- szükséges a parlament előzetes hozzájárulása.
Mindez átvezet a mentelmi jog másik formájához, a sérthetetlenséghez (inviolabilitás), amelynek értelmében a képviselőkkel szembeni büntetőeljáráshoz, szabálysértési eljáráshoz az Országgyűlés jóváhagyását kell kérni.
A parlament jóváhagyása nélkül a képviselő nem lehet büntetőeljárás terheltje.
A parlamenti hozzájárulás hiánya büntethetőséget kizáró okot jelent a képviselők vonatkozásában. A képviselővel szemben csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni.
Szabálysértési ügyben a képviselő lemondhat mentelmi jogáról, míg büntetőügyben ez a jog nem illeti meg a képviselőt. A jogalkotó nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy a kisebb súlyú szabálysértés esetén alkalmazható retorzió nem olyan nagyságrendű, amely veszélyezteti a képviselői szabadságot.
A képviselői sérthetetlenség csak a képviselői mandátum időtartamára szól. Az indifferens, hogy a cselekmény, ami miatt a mentelmi jog felfüggesztését kérik, mikor valósult meg, ez megtörténhetett akár a képviselői mandátum során vagy előtte.
Mindezekből következik, hogy a képviselői mandátum lejártát követően a képviselői sérthetetlenség, a mentelmi jog már nem védi a volt képviselőt.
Emlékezzünk, hogy a volt főpolgármester-helyettest egyben az elmúlt ciklusban parlamenti képviselőt a képviselői mandátum megszűnését követően szinte azonnal őrizetbe vette a nyomozóhatóság.
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész, bírósági szakban, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra a mentelmi bizottságnak. A mentelmi bizottság a határozati javaslatát 30 napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.
A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyhez az indítványt előterjesztették. A mentelmi jog tehát nem függeszthető fel csak úgy általánosságban-, hanem mindig konkrét ügy kapcsán. A képviselővel szemben felmerült új eljárás során ismételten kérni kell a mentelmi jog felfüggesztését.
Megjegyezzük, hogy a parlament mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem valamiféle igazságszolgáltatást megelőlegező gesztus. A felfüggesztő határozat semmilyen befolyást nem gyakorol a lefolytatandó büntetőeljárásra.
A mentelmi jogok egy másik csoportját képezik azok az ügyek, amikor a képviselő mentelmi jogát megsértik. A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés ebben az esetben utólag dönt, hogy valamelyik tagjának mentelmi jogát megsértették. 1990 óta csak néhány esetben fordult elő, hogy az Országgyűlés megállapította a mentelmi jog megsértését.
Korábban volt szó arról, hogy a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának a döntése szükséges. Alkotmányjogászi berkekben elterjedt vélekedés, hogy a kétharmados szabály a parlamenti ellenzéket védi. Ehhez annyit tehetünk hozzák, hogy mindez csak abban az esetben igaz, amennyiben a kormánypártok nem érik el a kétharmados többséget.
A mentelmi jog felfüggesztését többnyire magánvádlók által becsületsértés, rágalmazás miatt kezdeményezett eljárások során kérik.
Ezekben az ügyekben az Országgyűlés általában nem függeszti fel a képviselők mentelmi jogát. A közvádas ügyekben az Országgyűlés legtöbbször felfüggeszti a képviselők mentelmi jogát. 1990 és 2010. között az Országgyűlés 329 mentelmi ügyben döntött, ennek közel 20 százaléka közvádas, 80 százaléka magánvádas volt.
A közvádas ügyek több mint 60 százalékában az Országgyűlés felfüggesztette a képviselők mentelmi jogát, a magánvádas ügyekben ez az arány kevesebb, mint tíz százalék volt.

Mi jár a fejedben?

purchase essay papers online paying for a college thesis writing assignments for university reseach paper buy writing a great essay