Széchenyi Pihenő Kártya

2011. január hó 01-től a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a béren kívüli juttatások fejezetébe a cafeteria rendszer új eleme került be, a Széchenyi Pihenő Kártya.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése ezen új cafeteria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése, s nem utolsó sorban a munkahely teremtés, amely a hazai turizmus bővülése útján valósulhat meg.

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait már az 55/2011.(IV.12.) számú kormányrendelet meghatározta, azonban máig (2011.08.22) egyetlen elfogadóhely létezik. Az elfogadóhelyek száma várhatóan hirtelen fog megsokszorozódni.

A Széchenyi Pihenő Kártya „az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál – szolgáltatások vásárolhatók.”

Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. (A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik.)

A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A munkáltatók tehát a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak.

Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre nem válthatják.

A rendelet lehetőséget ad arra is, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.

A kártyával igénybe vehető szolgáltatások köre

  • a szálláshely-szolgáltatások,
  • az éttermi vendéglátás,
  • a fürdőszolgáltatások,
  • a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
  • a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg,
  • a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
  • az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
  • a testedzési szolgáltatások, valamint
  • a verseny-és lovaglóistállók tevékenysége.

A SZÉP Kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az egészségmegőrzéshez, de lényeges, hogy a rendelet azonban mégis előírja, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával. Közvetett módon így elérhető, hogy a kártyát ne pusztán a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére lehessen használni, hanem a felhasználás minden esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek növekedését is eredményezze.

A kártyával a szolgáltatónál vagy kártyaolvasón vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Az elfogadóhelyeknek tehát nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.

A Széchenyi Pihenő Kártyára juttatott támogatás adott évi összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.

A Széchenyi Pihenő Kártya rendszere egy ideig párhuzamosan működik az üdülési csekkel, a SZÉP kártya azonban a jövőben fokozatosan felváltja üdülési csekket.

A kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak (aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) a kibocsátó intézmény díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthat fel, a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet (kártya kibocsátó), illetve a szolgáltató viseli. A kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál.

Hozzászólások

  1. rita76 says:

    jó napot az után szeretnék érdeklődni hogy kinek jár és mi alapján itélik meg a kártya öszegét mert a férjem munka helyén mindenki más öszeget kapot.

Mi jár a fejedben?

best essay online buy cheapest paper best term paper reviews for essay writing services buy custom essays writing service