A Tornaszentandrási római katolikus templom

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északnyugati részén, a Bódva folyócska festői völgyében több Árpád-kori templom található, melyeket a műemlékvédelem szakemberei az elmúlt évtizedekben sorra feltártak, restauráltak, és amennyire lehetett, helyreállították eredeti állapotukat. Közülük a szalonnai református templomot már bemutattuk olvasóinknak, most ismerkedjünk meg a vidék egy másik, kevéssé ismert értékes műemlékével.

Tornaszentandrás alig 250 lelket számláló falucska a természeti értékeiről (barlangjairól és flórájáról) híres Esztramos hegy keleti oldalán, szemben az Alsóhegy hosszan elnyúló, magas mészkővonulatával, melynek tetején a magyar-szlovák határ húzódik. Eredeti neve templomának védőszentjéről Sentandrás volt, amihez 1905-ben társították a Torna- előnevet, megkülönböztetésül az ország más részein nagy számban előforduló hasonló nevű településektől. (Eredetileg ugyanis a történelmi Torna, majd 1883-tól Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, majd a trianoni határok megvonása után Borsod-Abaúj-Zemplén Megyéhez csatolták a volt tornai községekkel együtt.) Első okleveles említése 1283-ból származik.

A falu fölé emelkedő meredek dombtetőn, festői környezetben fekszik a római katolikus templom. Sokáig nem került a műemlékvédelem látókörébe, mert az eredetileg középkori épület az átalakítások következtében jellegtelen későbarokk külsőt mutatott. Először H. Szabó Béla hívta fel a figyelmet a templomra Bódva völgyi képeskönyvében (1956), de több mint másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy meginduljanak a feltárási, majd azt követően a restaurálási munkák, amelyek eredményeként ma páratlanul értékes, hazánkban egyedülálló építészeti emlék tárul a látogatók elé.

A Szent András apostol tiszteletére szentelt templom három szakaszban épült. A 12-13. század fordulóján emelték a mai szentélyt képező kis román stílusú templomot, két félköríves apszisú ikerszentéllyel. (A kettős szentély meráni-tiroli eredetű, s valószínűleg összefügg II. Endre király Merániai Gertrudisszal kötött házasságával: az akkor idetelepült idegenek a szülőföldjükön megszokott módon alakították ki a templom szentélyrészét.) A negyedgömb boltozatos apszisokat záródásukban egy-egy jellegzetes román kori résablak világítja meg, a kettőt elválasztó falban szűk félköríves átjáró. A déli oldalon keskeny román, mellette mérműves későgótikus ablak látható.

A román kori kis templomhoz a 14. században nyugat felől magasabb, nagyjából négyzet alaprajzú gótikus hajót toldottak. A törökdúlás következtében romossá vált épületet a 18. század közepén állították helyre. A hajó északi falához ekkor került előcsarnok és szélfogó. A templombelső gazdag színvilágú, változatos tér. Különösen a középkori falfestmények érdemelnek figyelmet. Az ikerszentélyt elválasztó pilléreken Szent István-kép, fölötte az Utolsó ítélet, egy ülőfülkében püspök látható. Készítési idejük 1200 tájára tehető. 18. századi források is említik, hogy az újjáépítés előtt a diadalíven festmények voltak. Ezek, több más ábrázolással együtt, a legutóbbi feltárás során előtűntek a mész- és vakolatrétegek alól. Akkor kerültek a falra, amikor a 14. század közepén a Bebekek megnagyobbíttatták a templomot.

A freskók képciklust alkotnak. A diadalív északi oldalán Szent László mellképe, a délin Szent István álló alakja, kezében jogarral és országalmával, fejükön Anjou-liliomos korona. A diadalíven három-három próféta kör alakú mezőkbe foglalt arcképe, középen fent Isten báránya. A hajóban levő más ábrázolások (Angyali üdvözlet, Szent Család, a Szent Kereszt megtalálása, Mindenszentek, Szent András keresztre feszítése stb.) is Itáliában tanult, magas technikai és művészi színvonalat képviselő festőre vallanak.

Az ikerszentélyes tér északi falán 18. századi barokk Mária-szobor látható. A szentély déli oldalán festett népies barokk szószék áll. A hagyomány szerint a szádvári várkápolnából származó értékes barokk  Mária-oltár a hajó északi falán nyert elhelyezést. A fából készült, U alakú karzat szintén a 18. századból való, mellvédje kazettás, előlapjait papírra festett, felragasztott apostolképek díszítik. Valószínű, hogy a templom barokk kori berendezési tárgyait valamelyik közeli kolostor (talán a jászói [ma Jasov, Szlovákia] premontrei rendház) mesterei készítették.

A magasabb hajó és az alacsonyabb szentély is nyeregtetővel fedett, fazsindely borítású, az előbbi gerincének a közepén kis huszártorony ágaskodik.

Bár a templom megtekintése 15-20 km-es kitérővel jár, megtekintését mégis érdemes Aggtelek környéki kirándulásunk programjába felvenni, mert egyik legszebb, legértékesebb középkori műemlékünket csodálhatjuk meg.

 

Az ikerszentély kívülről…

 

… és belülről

 

Falkép-töredék a diadalív jobb oldalán (Szent Ilona a kereszttel)

 

Falkép-töredék a diadalív bal oldalán (Angyali üdvözlet)

 

Szent István

 

Énok próféta

 

Részlet a templomból, balra a szádvári Mária-oltár

Mi jár a fejedben?

project management assignment help bns change prgramme at faslane 123 help essay writing professional resume writing service literary analysis essay buy