Koncerten jártam, avagy Roger Waters ismét, talán utoljára Budapesten

Roger Waters a The Wall album megjelenésének 30. évfordulóján adott hírt a történelmi, 30 európai várost érintő turnéjáról. A körút érintette Budapestet is, ahol június 22-én tartott nagyszabású koncertet a legendás Pink Floydból egykor kivált gitáros, zeneszerző, énekes.

Nem vagyok nagy koncertre járó, de szeretem a jó és igényes zenét. Bár én nem a Pink Floydon nőttem fel, de ha van az embernek egy fanatikus Floyd fun ura, akkor egy kicsit képes megfertőzni a feleségét. Valami ilyesmi történt velem is.

Miután pár évvel ezelőtt sikerült eljutnom Roger Waters The Dark Side of the Moon c. koncertjére, amelyre, mondanom sem kell, a férjem cipelt el magával, és amit a koncert után egyáltalán nem bántam, mert ilyen szuper koncertet életemben nem láttam, egyáltalán nem volt ellenemre, hogy a szülinapomra egy újabb Roger Waters koncertjeggyel lepett meg a férjem.

Várakozással tekintettem a koncert elé, hiszen idén a már kultikussá vált The Wall c. albummal jött hozzánk Roger és zenekara.

Ahogy közeledtünk az Aréna felé, kezdtem azt hinni, hogy a koncert elmarad, és helyette az Allstar öregfiúk pártoló tagságának évi rendes közgyűlését fogják megtartani, hiszen a koncertlátogatók átlagéletkora bizony meghaladta a 40 évet. Tinédzsereket alig lehetett látni, ők talán kíváncsiságból, talán szülői megfertőződéstől vezérelve csak itt-ott bukkantak fel a sorok között, leginkább a szüleik kíséretében.

De ahogy közeledtünk a bejárat felé, az aggodalmam elmúlt, hiszen láttam, hogy a közgyűlésre a deres hajú tagok közül jó néhányan Pink Floyd pólóban érkeztek. A bejáratnál a plakátok is megnyugtattak: a KONCERTre érkeztünk.

Roger Waters és csapata ismét alaposan kitett magáért, megmutatták Európának és a magyaroknak, milyen egy igazi gigantikus koncert!

Felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb, a szerdai koncertről csakis elismeréssel és csodálattal lehet szólni.

Köszi Roger, szép búcsú volt!

 

A turnéról:

2011 tavaszán a Fal elindult első – és valószínűleg egyetlen – európai turnéjára. Az elmúlt 30 évben ez a lehetőség szóba sem kerülhetett, hiszen a show túlságosan nagy volt ahhoz, hogy utaztatni lehessen. Napjainkra azonban az újonnan épült arénák és a turnék technikai fejlődése megoldotta ezt a problémát.

Több hónapnyi aprólékos tervezés után Roger Waters felújította az előadást, megtartva azt a csodálatos extravaganciát, amelyet a Fal mindig is magáénak tudhatott, és ami legendássá tette – így adva át egy újabb generációnak a lélegzetelállító hang- és vizuális élményt.

Roger Waters a videografika- és vizuális látványtervezés dinamikus fejlődésének segítségével teljesen új megoldásokkal mutatja be a történetet és a dalokat; magát a falat (egy közel 3000 négyzetméternyi díszletet) is óriási kivetítőként használva.

A show tartalmazza az összes olyan speciális elemet, ami az eredeti, Gerald Scarfe féle megközelítésben látható volt: térhatású kvadrofónikus hangzás, pirotechnika, fényjáték, gigantikus felfújható bábuk, videó bejátszások és rengeteg effekt.

 

A zenészek:

A színpadon Roger Waters mellett Dave Kilminster (gitár), Snowy White (gitár), G. E. Smith (gitár), John Carin (billentyűs hangszerek), Harry Waters (billentyűs hangszerek), Graham Board (dob), valamint Robbie Wyckoff, Jon Joyce, Michael Lennon, Mark Lennon, Kipp Lennon (vokál) játszott.

„30 évvel ezelőtt, amikor a Falat írtam, ijesztően fiatal voltam még.” – emlékszik vissza Roger Waters. – „A köztes években rájöttem, hogy a félelmeim és veszteségeim a szükségszerűen velük járó gúnnyal, szégyennel és büntetéssel együtt olyan szélesebb körű aggályok allegóriájaként szolgálhatnak, mint a nacionalizmus, a rasszizmus, a szexizmus, a vallás, vagy bármi más. Ezeket a gondolatokat és ’izmusokat is ugyanazok a félelmek irányítják, mint amelyek a saját fiatal életemet is befolyásolták.”

A Fal olyan Pink Floyd klasszikusokkal dicsekedhet, mint a Comfortably Numb, Another Brick in the Wall, Mother, Run Like Hell vagy Young Lust, és több millió rajongója van szerte a világban. Már 1980-as megjelenésekor óriási siker volt, a legtöbb eladott lemezzé vált, és a mai napig őrzi a helyét az öt legnagyobb példányszámot produkáló albumok között.

A mostani turné a Roger Waters és Pink Floyd rajongók számára egy kivételes lehetőséget jelentett, hogy lássák a Falat teljes egészében, élő zenekari kísérettel, speciálisan a turnéra tervezett, csúcstechnológiájú színpadi show keretében, amely csak fokozza az elidegenedésről és az átalakulásról szóló mű hatását. Az eredeti albumot is illusztráló Gerald Scarfe, aki a Pink Floyd kezdeti turnéján, majd az 1982-ben megjelent filmen is dolgozott, újra az alkotógárdát erősíti, új, művészi bábokat és felfújható tárgyakat tervezve a turnéra.

A mai napig a Falat csupán 31 alkalommal játszották színpadon, a Pink Floyd 1980-81-es amerikai turnéján, és 1990-ben Berlinben, a berlini fal leomlását ünnepelve. Ez utóbbi az egyik legnagyobb koncert volt, amit valaha rendeztek, fél millió néző látta a helyszínen, a Potsdamer Platzon, és közel 100 millió ember nézte tévén keresztül a világ többi részén. A kritikák Roger Waters eme alkotását a legjobb koncertnek nevezték, amely etalonná vált az utána következő művészek számára.

Roger Waters azonban rámutat, hogy a Fal 2011-ben ugyanolyan fontos, mint 20-30 évvel ezelőtt, ezért a legújabb technika segítségével új élettel töltötte fel a művet.

„A mostani vetítési technika teljes egészében különbözik attól, amilyen lehetőségeink anno voltak, így például most már borotvaéles képet tudunk vetíteni egy 100 méter széles falszakaszra is.”- lelkendezik Roger Waters. Talán még ennél is fontosabb a Fal politikai és szociális mondanivalója, ezért a díszlet egy részén a harcokban elesett katonák előtt tiszteleg, így minden egyes hős egy újabb téglává válik majd a falban.

„Amikor ezt először csináltam, éppen csak túl voltunk a vietnámi háborún; most viszont éppen az iraki és az afganisztáni háború közepén járunk, így ez egy erős háború-ellenes üzenet. Az volt a létrejöttekor és még ma is az. A Fal új megvalósítása egyben kísérlet arra is, hogy összehasonlíthassuk a régi és a jelenlegi kínos helyzeteket, amibe a világ sodródott, és ajánljuk mindazoknak, akik kiábrándultak az elmúlt években.”

 

És egy kis magyar vonatkozás:

Aki figyelemmel kísérte Roger Waters pályafutását és életét, tudja, hogy a Pink Floyd zenei géniusza mindig rendkívül érzékenyen követte a világ eseményeit, nem csupán politikai, de szociális területen is.

Mindig felemelte szavát a hatalom gépezete által elnyomott, hátrányos helyzetbe került emberekért, mind dalaiban, alkotásaiban; mind magánemberként.

Nincs ez másként most sem, amikor a Fal 30 éves jubileumi előadását mutatja be a világ számos országában.

A mű egyik legnagyobb slágere a legendás Another Brick in the Wall című dal, amelynek egy részét eredetileg is gyerekek énekeltek. A mostani turnén Roger Waters minden városban helyi gyermekeket keresett a feladatra, de mindezt megtoldotta egy jótékonysági eseménnyel is.

Olyan hátrányos helyzetű gyerekeket, és őket segítő szervezeteket keresett, akik főként a gyermekek elkallódását akadályozzák meg, akik nem nyugodnak bele a sok ember számára megváltoztathatatlannak tűnő sorsokba, akiknek célkitűzésük, hogy akár falakat áttörve érjék el a lehetetlent, az egyenlő bánásmódot. Minden helyszínen hosszas keresés, alapítványokkal való tárgyalások előzték meg a döntést.

A tegnapi koncerten az abonyi székhelyű Somogyi Iskola – Együtt a Gyermekekért Alapítvány 16 pártfogoltja lépett színpadra és énekelt a Falban, együtt Roger Waters-szel és zenekarával.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi jár a fejedben?

write my essay meta australian essay writing service paper college 24/ buy home work writing persuasive essays