Béren kívüli juttatások 2011-ben

2011. január elsejétől megszűnt a korábbi természetbeni juttatás fogalma, helyette a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fogalma került bevezetésre. A béren kívüli juttatások tartalma szűkült, a kimaradt, és adómentesnek nem minősülő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek.

2011. január 1-től újabb változások következtek be a béren kívüli juttatások adózásában. Megszűnt a korábbi természetbeni juttatás fogalma, helyette a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fogalma került bevezetésre. A béren kívüli juttatások tartalma szűkült, a kimaradt, és adómentesnek nem minősülő juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek. Az adókötelezettség megállapítását a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján kell elbírálni.

Béren kívüli juttatásnak minősül:

  • a meleg és hideg ételre vonatkozó étkezési utalvány, az étkezőhelyi vendéglátás havi 18.000 Ft-ig,
  • az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás a minimálbér összegéig (78.000 Ft/év),
  • az internet-szolgáltatás 5.000 Ft értékhatárig, a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló számlával is,
  • az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig gyermekenként (23.400 Ft/gyermek),
  • a helyi közlekedési bérlet a munkáltató nevére szóló számla alapján,
  • az önkéntes pénztári befizetések a minimálbér feléig nyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében, a minimálébér harminc százalékáig az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár esetében,
  • az iskolarendszerű képzés a minimálbér 250 százalékáig (195.000 Ft/év)
  • Széchenyi Pihenő Kártya 300.000 Ft/év összeghatárig

Ezen, előbbiekben felsorolt juttatások esetében a munkáltatónak, kifizetőnek a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adóteher így 19,04 százalék.

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások:

 

  • Az előző részben említett béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része
  • Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés
  • Telefonszolgáltatás
  • Több magánszemély javára kötött adóköteles biztosítás (csoportos biztosítás)
  • A munkáltató által a munkavállalónak, vagy annak közeli hozzátartozójának évente három alkalommal adott csekély értékű ajándék (csekély értékű ajándék az, amely értéke nem haladja meg a minimálbér tíz százalékát)
  • Egyidejűleg több magánszemélynek (ideértve az üzleti partnereket is) szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvény, melynek célja vendéglátás, szabadidő program, s nem lehet megállapítani az egyes résztvevőkre jutó költséget
  • Üzleti ajándéknak nem tekinthető, reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér egy százalékát nem haladja meg, s a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek

A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások után a kifizetőnek a 19 százalékkal növelt érték után a 16 százalékos személyi jövedelemadón kívül 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Az összes adóteher így 51,17 százalék.

Az adómentes juttatások körét a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete részletezi. Többek között továbbra is adómentes juttatásnak számítanak:

  • Számítógép ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása
  • Kockázati élet- és betegségbiztosítás
  • Sportesemény belépő jegy maximum 50.000 Ft értékig évente
  • Lakáscélú támogatás (maximum 5.000.000 Ft, meghatározott feltételekkel)

 

Mi jár a fejedben?

geography essays purchase mla paper term paper sites online homework assignments linguistics help online