A személyi jövedelemadózás munkavállalókat érintő leglényegesebb jellemzői 2011-ben

A személyi jövedelemadó törvény azon legfontosabb részeit emeltük ki, melyek véleményünk szerint a legtöbb magánszemélyt – elsősorban munkavállalókat – érintenek.

2011-ben a személyi jövedelemadó egykulcsos lett, a korábbi 17 százalékos és 5.000.000 Ft feletti jövedelem esetén 32 százalékos adókulcs egységesen 16 százalék lett. Az adó kiszámításakor azonban a jövedelemből az adóalapot az ún. adóalap kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni, melynek mértéke 2011-ben 27 százalék. Az adóalap kiegészítés jövőre – a kormányzat jelenlege tervei szerint – felére csökken, majd 2013-tól teljesen megszűnik.
Az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósításnak is szokták nevezni) miatt a tényleges adóterhelés 20,32 % (100 * 1,27 * 0,16)

A tőkejövedelmek esetében nem kell adóalap kiegészítéssel számolni.

Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként maximum 12.100 Ft. Jogosultsági hónapnak az számít, amely hónapban a magánszemélyt bér illette meg. Az adójóváírás teljes egészében csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemély évi összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2.750.000 forintot. Ez átlagosan 180.446 Ft/hó jövedelemnek fele meg. Ha meghaladja, akkor egyre kisebb összegben érvényesíthető, majd az érvényesítés lehetősége 3.960.000 forintnál teljesen megszűnik (átlagosan 259.842 Ft havi fizetés).

Megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ez a korábbi években olyan adóköteles jövedelmet jelentett, melyet az összes jövedelem kiszámítása során figyelembe kellett venni, de a rá jutó adót nem kellett megfizetni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ilyen jövedelmek magasabb adósávba tolhatták a mellettük megszerzett más jövedelmek adóterhelését, így magasabb adófizetési kötelezettséget is eredményezhettek. Az adókulcsok egységessé tételével ezen jövedelmek adónövelő hatása megszűnt. A legtöbb embert érintő ilyen tétel a nyugdíj volt.

Az adóévi összes jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az ingatlan átruházásából származó jövedelmet, a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt bíróság által megítélt összeget, valamint az osztalékelőleget. Az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében lesz része a magánszemély összes jövedelmének.

Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj előtakarékossági számlára (NYESZ) befizetett összegekre vonatkozó szabályok annyiban változtak, hogy az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30 százalékról 20 százalékra csökkent.

A kamatjövedelmek korábbi húsz százalékos adója is 16 százalékra csökkent.  Megszűnt továbbá a tőzsdei értékpapírok kedvezményes adókulcsa, 2011-től ezekre is 16 százalék az adó.

A családi adókedvezményről és az ingatlan bérbeadásának adózásáról korábbi cikkeinkben részletesen szóltunk, ezek az alábbi linkeken találhatóak meg:

http://www.nyeresegesvallalkozas.hu/ado/a-csaladi-kedvezmeny/

http://www.nyeresegesvallalkozas.hu/ado/az-ingatlan-berbeadas-adozasa-2011–januarjatol/

Mi jár a fejedben?

assignment english with quotation easy essay help the help essay buy college application essays writing an essay paper