A szerető

„Csak néztem, ahogy fekszik az ágyon.  Csendben várta mi a reakcióm. Az agyam kattogott, csak úgy vízhangzottak a kérdések, és nem akartam elhinni, hogy ez velem történik. Minden olyan gyorsan zajlott. Egy telefonhívás, majd keresztkérdések tőlem, nem meggondolt válaszok tőle, és már ott is volt a végeredmény.

Szerető! Csengett az agyamban.  Milyen szó ez? Nem jó kifejezés. Inkább párkapcsolati gyilkos! Ez a jó! Gyilkos! Ez már helytálló megnevezés. De miért, mikor, hol, hogyan? Elmosolyodtam. Egy hangos szó sem hagyta el a szám. Nem veszekedtem, nem ugrottam neki. Ezt nem hiszem el! Jó lenne kiabálni, sikítani, de nem ment! Csak ez a szerencsétlen, szánalomra méltó mosoly ült ki az arcomra. Mintha nevetnék ezen az álombéli, nem valós történésen.

Hatodik éve voltunk együtt. Maga volt a tökéletes, mindennél felsőbbrendű kapcsolat. Sosem hittem volna, hogy ennek egyszer vége lesz. Tűzbe tettem volna a kezemet érte. Vagy talán a karomat? Azt hiszem mindenemet, az életemet. Ilyen bizalom, mint ami kettőnk között volt, talán csak az érti, aki maga is ilyen csodálatos kapcsolatban él. Meztelen igazság volt közöttünk, semmi titkolózás, semmi hazugság, csak a színtiszta makulátlan szeretet és bizalom. Szinte gely! De ilyen volt. Nekem ez volt a mindenem, az életem!

És most? Most, kártyavárként dőlt össze az életem. Még mindig csak feküdt. Feszült volt, láttam rajta. Nem tudta mitévő legyen. Mindent kitálalt, kegyetlen őszinteséggel. Ő nem tudta, nem tudhatta mi folyik most bennem. Felkaptam a kocsi kulcsom, a táskám, és kiviharzottam a lakásból. Nem szólt utánam, nem kért, hogy maradjak, mintha Ő is tudta volna, most az a legjobb, ha valamelyik fél távozik.”

Azt hiszem ennyi elég is az én történetemből. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki átesett már hasonló szituáción. Ennek már hét éve. Azt hittem akkor ez a világ vége. Most anya vagyok, egy boldog család tagja, de a sebek, amiket szereztem még ma is rajtam ékeskednek, csak már nem veszek róla tudomást.

Egy kis flört. Semmi más. Mindig ezzel kezdődik. Beszélgetés, mosolygás, szimpatizálás a másikkal, aztán egyik pillanatról a másikra beleesünk a hazugság végtelen tengerébe. Márpedig a félrelépés, kézen fogva sétál a lebukással. Akkor mire jó az egész? Talán azért flörtölgetünk, mert jó éreznünk, hogy kellünk még? Vagy talán új életet akarunk kezdeni, és keresgélünk új préda után? Esetleg csak a testiségről lenne szó? Vagy, ez kissé megfűszerezi szürke kis életünket? Akár mi is a válasz, az biztos, ha két ember flörtöl egymással, rajtuk áll a vásár, meddig merészkednek el. Az én exem messzire ment. Annyira, hogy egy egyéjszakás kalandból, szeretőt kovácsolt magának. Talán ere menne ki a játék? Ezért flörtölgetünk? Szeretőt keresünk? Esetleg a szerető csak egy rossz hozadéka a flörtölésnek, mint egy betegség szövődménye?

Az biztos, hogy bizserget! Jó érzés, mikor szépnek látnak. Jó érzés, mikor kellesz! Jó érzés, mikor azt érzed, vágyakoznak utánad, és mint egy félisten rajtad áll, engedsz-e a hódítónak, vagy sem. Így gondolja a NŐ!

De, hogy képzeli a férfi? Ő miért indítja a flörtöt? Neki mi haszna ebből? Trófeákat gyűjt? Vagy csak szórakozik? Esetleg bepróbálkozik, hátha…? Tulajdonképpen, ha hagyjuk, hogy flörtöljenek velünk, az olyan mintha engedélyt adnánk arra, hogy udvaroljanak! Ők tudatában vannak, milyen veszélyekkel jár ez? Eszükbe jut, hogy szerelembe is eshetnek? Vagy esetleg a másik fél? Hogy a feleségük úgy járhat, mint én? Szerintem nem. Pedig ez mind benne foglaltatik. Tele van veszélyekkel, de akkor is kell. Érezhetjük, hogy újra élünk, elhiteti velünk, hogy kelendőek vagyunk, és fiatalok. Álmodozás, amit béklyóba köt a saját valóságunk.

Összegezve, ez egy szuper jó dolog, ha tudjuk hol a határ. Akkor vagyunk a legszerencsésebbek, ha flörtölő partnerünk céljai azonosak a miéinkkel, és egyik fél sem akar többet, mint a másik. Mindig ott lebeg közöttük a „lehetséges” szó, ami izgalmassá teszi az egész játékot. Mint egy jó kis horror filmben, amit biztonságban végigizgulhatunk, végigremeghetünk a kanapénkon, anélkül, hogy bármi bajunk esne.

Maradok tisztelettel,

Orosz Viktória Ágnes!

Mi jár a fejedben?

how to write an essay to get into college purchase thesis need somebody write my paper write my report for me 500 word essay double spaced