Húsvét, Húsvéti ünnepkör

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

A húsvét mozgó ünnep, kezdete a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap (márc. 22. és ápr. 25. között). Előkészülete a 40 napig tartó nagyböjt, ami Jézus 40 napos kínszenvedésére utal.

A böjti keresztény szokást 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A böjt első napja hamvazószerda. Böjti ételek: a hívők kerülték a zsíros. húsos ételeket, de volt aki tojást, tejet sem evett ez idő alatt. Többnyire halat, száraz növényi eledelt (rozs, búza, köles, hajdina, kukorica) fogyasztottak.

Húsvét hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart.

Húsvétkor a házakat, lakásokat is szokás feldíszíteni. Különböző ajtókopogtatókkal, pl. buxus koszorú tojással, nuszikkal, színes szalagokkal díszítve, ablakdíszekkel: amelyek lehetnek matricák, üvegfestékkel készített képek …stb. És készíthetünk tojásfát is: szedjünk (vagy vásároljunk) barkát, amelyet vázába teszünk, és színes, festett tojásokat akasztunk rá. Én ezúttal saját készítésű, dekupázsolt tojásokat készítettem, és a már meglévő díszek mellé ezeket akasztottam a tojásfánkra:

Húsvéti szokások, hagyományok

A Húsvéthoz kapcsolódóan számos szokás alakult ki és maradt fenn Magyarországon.

Megünnepléséhez a falusi közösségekben különféle, nem egyházi szervezésű, vallásos rítusok, szokások és hiedelmek fűződtek, részben az egyházi liturgiával, rítusokkal szoros kapcsolatban, részben attól függetlenül.

Vasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kapcsolódó szokások és hiedelmek domináltak, ezek sem voltak azonban mentesek a tavaszi termékenységvarázsló, mágikus vonatkoztatásoktól.

A húsvét szimbólumai

Barka: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban.

De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként pedig elmulasztotta a torokfájást.

Bárány: A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában is bárány szimbolizálta Krisztust. Az ótestamentumi zsidók egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, majd vérével megjelölték az ajtófélfát, így a Halál Angyala elkerülte házaikat. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

Búza: A húsvéti fészekben található, zöld búzahajtásokba helyezett piros tojás jelképezi a feltámadott Jézust. A búzaszem feláldozza addigi formáját ahhoz, hogy a hajtás kizöldülhessen. Mérete ugyan nem nagy, de a csírájában lévő erő igen, ez jelképezheti a bennünk lévő csírát is.

Nyúl: A húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható. Ugyan a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele volt, de valószínűbb, hogy Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint ugyanis a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Az is előfordulhat, hogy egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkör jelképei közé. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a “nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

Tojás: A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de feljegyzések szerint már az ősi Babilonban is festettek tojást. Később az egyiptomi templomokat is feldíszítették velük tavasszal. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, országonként változóak.

Tojásfestés, fészekrakás:

Kétségkívül egyik legjellemzőbb, ma talán újra reneszánszát élő szokás a húsvéti piros (színes, mintás, viaszolt, rajzolt, vésett, patkolt) tojás készítése. Ez a művelet ma is, ahogy mindig is, a lányok, asszonyok dolga. A tojások sokféle technikával készülhettek, legismertebb talán a “leveles módszer”: a tojás felületére egy szépen erezett levelet raknak, harisnyával rögzítik a tojáson és így teszik a festékbe.

Ma már mindenhol kaphatunk tojásfestő tablettákat, lapocskákat, régebben azonban (és néhol ma is) házi festékanyagokat (hagymalevelet, zöld dióhéj főzetét, céklalevet, stb.) használtak a színezéshez. A festékből kivéve így a tojás átvette a főzet színét, a levél alatt viszont világos maradt, csak annak erezete, mintája “rajzolódott át” a tojásra.

Napjainkban leginkább népi iparművészek használják a viaszolás, patkolás technikáját. Előbbinél olvasztott viasszal rajzolnak mintákat a tojásra, úgy rakják azt a festékbe, amikor a viasz már megszáradt rajta. A tojás itt is átveszi a főzet színét, míg a viasz alatt megmarad az eredeti tojásszín. A kész tojásról a viaszt letörlik, és vagy így hagyják, vagy a mintát még további színnel színezik.

Régebben elterjedt volt a karcolt díszítés is – ez annyiban tért el a viaszolástól, hogy a díszítő motívumokat egy éles szerszámmal karcolták a tojásba, utána festették azt.

Ha a kész tojásokat végül megkenjük egy kis szalonnahéjjal, fényes, “lakkhatású” felületet kaphatunk.

Dekupázs-technikával is díszíthetjük a tojásokat:

A húsvéti tojások számára “fészket rakni” jellemzően nyugat-európai hagyomány, de hazánkban és az Egyesült Államokban is gyorsan elterjedt. Ez a hagyomány valószínűleg abból vezethető le, hogy ezekben a kultúrákban az ábrákon, képeslapokon megjelenő nyúl a Lepus fajhoz tartozik, amely faj – eltérően a többi nyúlfélétől – fészket rak, nem üregekben él.

Locsolkodás: A tojásfestés mellet az “öntözés” szokása maradt fenn legszélesebb körben. Bár a vödör víz (vagy még régebben a patakba dobás) legtöbb helyen pár csepp kölnire szelídült, és a szokás gyakorlásának motivációja is jelentősen módosult, a locsolók általában napjainkban is mondókával állnak a lányok elé, akik festett tojással ajándékozzák meg a locsolókat. A locsolkodás – pontosabban: fürdetés – első írásos emléke 1545-ből maradt fenn. Észak- és nyugat-magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.

Komatál: Húsvét vasárnapját követő fehérvasárnapon (“mátkáló vasárnapon”) a keresztszülők tojást küldtek keresztgyerekeiknek, illetve ilyenkor volt szokás a komatál küldése. Tartalma tájegységenként változott, de a tojás, sonka, kalács és egy kis üveg ital sehol nem hiányozhatott belőle. Átadása éneklés és köszöntők kíséretében történt, viszonzásképpen a megajándékozott vagy húsvéti tojást, vagy egy hasonló tálat adott cserébe.

A komatálat küldők jelképesen testvérré fogadták egymást, mindhalálig tartó barátságot kötöttek, és a továbbiakban magázódtak – a férfiak komának, a nők mátkának szólítva egymást. (Ez a szokás különösen Dél-Dunántúlon maradt fenn, e tájegység falvainkban napjainkban is él a “komázás”).

Jóslás: Az ünnep (és a tojás) kiváló alkalom volt a jóslásra is. Nagypénteken feltörve és egy pohár vízbe csurgatva a tojást formájából kiolvashatták, milyen lesz a következő évi termés.

Egyes tájakon a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre a húsvétot megelőző estén, így megtudhatták, mi lesz leendő férjük foglalkozása: az, ami az ajtón belépő első férfié.

Ételáldás: Húsvétkor sok helyen fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát, hogy a mise végén a pap megáldja, felszentelje azokat. Az asszonyok sietve vitték haza a megszentelt ételeket, mert úgy tartották, aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz, aki lemarad, az pedig még abban az évben meghal. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.

Húsvéti játékok

Angolszász országokban nagy hagyománya van a társaságban játszható játékoknak. Íme néhány ezek közül, amelyekkel élvezetesebbé tehetjük a gyermekek (de a felnőttek) számára is a nagy családi ünnepi összejöveteleket.

Tojásgörgetés

Nagyon egyszerű játék, mindössze egy domb és néhány festett tojás szükséges hozzá. A tojások színe vagy mintája különbözzön! Mindegyik játékos válasszon egy tojást, és tapsszóra egyszerre gurítsák le a domboldalon. Akinek a tojása elsőnek ér le, az nyer.

Tojásgörgetés másként

Jelöljünk ki egy rajt és egy célvonalat kb. 1-2 méter távolságban egymástól. A gyerekek álljanak négykézlábra, és mindegyik kapjon egy főtt tojást. A feladat az, hogy elgurítsák a tojást a rajttól a célig úgy, hogy csak az orrukkal érinthetik. Az első, aki célba ér, anélkül, hogy kézzel is érintené a tojást, lesz az orral görgetés bajnoka.

Tojás biliárd

Fessünk be néhány főtt tojást különböző színekre, egyet pedig hagyjunk fehéren. A fehér tojást gurítsuk be a szoba közepére, és a játékosok próbálják meg minél közelebb gurítani hozzá a tojásaikat. Az nyer, akinek a legközelebbre sikerül.

Futóverseny tojással és kanállal

Ehhez a játékhoz tojásokra, kanalakra és a futáshoz elegendő helyre van szükség. Minden játékos kap egy kanalat, bele egy főtt tojást, és ezzel kell végigfutni a pályán, anélkül, hogy leejtenék a tojást. Kisebb gyerekeknek egy pici darab gyurmaragasztóval hozzáragaszthatjuk a tojást a kanálhoz, így nehezebben esik le. Természetesen az nyer, aki legelőször ér célba – a tojással együtt!

Rendezhetünk váltó- vagy akadályversenyeket is. Váltóversenynél 3 ember legyen egy csapatban, és létszámtól függően, lehetőség szerint kb. 4-5 csapatot alakítsunk. A csapattagok 4-5 méter távolságba álljanak egymástól. Aki elejti a tojást, visszamegy a saját kiindulási pontjára, és újra végigfutja a távot.

A verseny végén lehet eredményhirdetés és díjkiosztó is.

Tojástörés

Minden játékos kap egy főtt tojást, és választ egy párt. A pár két tagja összeütögeti a tojásokat, amíg az egyik el nem törik. Akinek a tojása nem tört el, az nyer, és új párt keres. A játék addig folytatódik, amíg csak egy ép tojás marad meg.

Tojáskeresés

Rejtsünk el a lakásban vagy a kertben 5-10 db tojást, amelyeket a gyerekeknek kell megkeresniük. Aki a legtöbbet megtalálja, az nyer. Természetesen egy gyerekkel is játszhatjuk, úgy is jó mulatság felkutatni a tojásokat.

Nagyobb gyerekekkel játszhatjuk fordított szereposztással is: a gyerekek dugják el a tojásokat és a felnőttek keressék meg.

Jó szórakozást!

És végezetül szíves figyelmükbe ajánlok egy egyszerűen elkészíthető, színpompás és igen ízletes húsvéti ételt: a medvehagymás töltött tojást.

Hozzávalók:

  • 8 közepes méretű tojás
  • 2 csokor zsenge vajretek
  • 1/2 csokor zsenge sárgarépa
  • 12-14 zsenge medvehagyma-levél
  • 2 dl natúr joghurt (aki jobban szereti, tejföllel is helyettesítheti)
  • 1 evőkanál majonéz
  • 2 teáskanál jó minőségű mustár
  • 1 kis csokor petrezselyemzöld
  • kb. 1 mokkáskanál só
  • ízlés szerint kevés frissen őrölt bors (elhagyható)
  • 1 fej saláta

Elkészítés:

Nagyságtól függően 3-4 medvehagyma-levelet finomra vágok, a petrezselymet felaprítom. A tojásokat 10 perc alatt keményre főzöm. Közben megtisztítom a sárgarépát, lereszelem. A retket tisztítást követően hajszálvékony szeletekre vágom.

A főtt tojásokat gyorsan hideg vízbe helyezem, mindegyiket megszabadítom a héjától, félbevágom őket. A tojások keményre főtt sárgáját egy közepes keverőtálba rakom, a félbevágott fehérjéket pedig félreteszem. A tojássárgájához adom a joghurtot, a mustárt, a majonézt, az aprított zöldfűszereket, sózom, enyhén borsozom. Villával alaposan kikeverem, ha túlságosan száraz lenne, a joghurt mennyisége növelhető, kóstolás után tovább ízesíthető.

Egy nagy tálat kibélelek a megmosott, megszárított salátalevelekkel, erre rárakom a sárgarépa nagyobb és a retek kisebb részét, erre ültetem a még töltésre váró fél tojásfehérjéket. A zöldfűszeres keveréket nyomózsákba kanalazom (akinek nincs nyomózsákja, töltse egyszerűen egy tiszta műanyag tasakba, amelynek végére egy kis lyukat vág), minden tojásfehérjébe töltök belőle. A maradék medvehagymával, retekkel és sárgarépával csinosítom.

Tálalás előtt 10-15 percre beteszem a hűtőbe (ha hosszabb időt töltene hideg helyen, folpackkal érdemes lefedni).

Megjegyzés:

Előételként akár önállóan, de friss péksüteménnyel, hideg sültek, a húsvéti sonka mellé is remek fogás.

Vidám, sonkaillatú húsvétot kívánok minden kedves olvasónknak!

Zimonyi Adrienne

www.decoupagekucko.hu

Mi jár a fejedben?

order writing paper write my college paper affortable top personal statement writing services macbeth essay help term paper writer service