Betéti társaságban lévő tulajdonrész öröklése

A betéti, közkereseti társaságokban meglévő tulajdonrész is a hagyaték része a tulajdonos halála esetén. Az örökös gyakran nem tud mit kezdeni az így rámaradt „vagyonnal”, mivel a társaság által végzett tevékenységhez nem ért, vagy az öröklés útján szerzett tulajdonrész egy olyan társaságban jelent tulajdoni hányadot, amely veszteséges vagy már rég elvesztette saját tőkéjét (betéti társaságnál ez nem ritka), így csak a „probléma” van vele (végelszámolás, felszámolás). Feltétlen be kell-e lépni az örökhagyó utódjaként az ilyen – vagy egyébként jól működő – társaságokba?

A betéti társaság beltagjának halála esetén a beltag örököse nem válik automatikusan taggá, csak ha ez a szándéka és belép a társaságba. Ha nem akar belépni, akkor nem lesz tag. Ezt szabályozza a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 103. paragrafusa:

„103. § A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. Ilyen megegyezés hiányában az örökössel, illetve a megszűnt tag jogutódjával történő elszámolásra a 102. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A tagsági jogviszonyban tehát automatikus jogutódlásnak nincs helye, a meghalt tag örököse csak a társaság tagjaival történt megegyezés alapján léphet be a társaságba. Ha ilyen megegyezés nem jön létre, akkor az örökösnek, illetve jogutódnak csak arra van joga, hogy vele a társaság a 102. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával elszámoljon.

A Gt. egyhangú döntést ír elő a meghalt tag örökösének (megszűnt tag jogutódjának) tagsági viszonya létesítéséhez, mert ehhez valamennyi taggal történő megállapodás szükséges.

A tag halálával a tagsági jogviszony megszűnik, a közkereseti társaságban  – és a betéti társaságban is, mivel azonos szabályok vonatkoznak rá – lévő társasági részesedés azonban nem örökölhető, hanem a hagyaték tárgya a halál időpontjára vonatkozóan elkészített elszámolás alapján a volt tagnak járó, főszabályként pénzben kifizetendő összeg. Ettől független az a lehetőség, hogy a tag örököse (vagy jogutódja) a tagokkal megállapodhat, hogy a társaságban tagsági jogviszonyt létesít. Ennek eléréséhez szükséges a társasági szerződés módosítása és minden tag aláírása, ami a tagsági jogviszony keletkezésének jogalapja lesz. Ilyen megegyezés hiányában a Gt. 102. §-a megfelelő alkalmazásával kell az örökössel elszámolni.

Nem szükséges a hagyatéki eljárás jogerős befejezése ahhoz, hogy a tag örököse e minőségében tagsági jogviszony létesítésében állapodjon meg a többi taggal, bár kétségtelenül rendezetlen örökösi minőségnél a közkereseti társaság biztonságosabban jár el akkor, ha a hagyatéki eljárás jogerős lezárását megvárja.

A közkereseti társaság (betéti társaság) tagjának halála esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy mennyi tagja volt a közkereseti társaságnak, mert ha a közkereseti társaság egytagúvá vált, akkor az említett megállapodás megkötésére (a társasági szerződés módosítására) csak a tag halálától számított 6 hónapon belül van lehetőség, ugyanis a közkereseti társaság a Gt. 105. § (1) bekezdés alapján a törvény erejénél fogva megszűnik, és a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A megszűnt közkereseti társaságban már nem lehet tagsági jogviszonyt létesíteni.

A meghalt tag örököse azonban – ha a társaságba nem lép be – a jogelődje halálának időpontjától számított ötéves jogvesztő határidőn belül az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint felel azokért a társasági tartozásokért, amelyek a halál időpontjáig keletkeztek. A tagsági viszony megszűnése (ilyen az elhalálozás is) nem érinti azonban a társaságtól megváló tag felelősségét a társaságnak harmadik személlyel szembeni olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Az ilyen tartozásokért a társaságtól megváló tag még öt évig ugyanúgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Tehát közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja korlátlanul és a többi ilyen taggal egyetemlegesen felel, a bt. kültag viszont a tagsági jogviszonya megszűnését követően egyáltalán nem felel.  A meghalt tag társaságba be nem lépő örökösének felelőssége azonban az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint alakul. Ez a Ptk. 679. §-a szerinti korlátozott felelősséget jelenti.

fotó: http://www.flickr.com/photos/46632302@N06/4279477491/sizes/m/in/photostream/

Mi jár a fejedben?

paid homework help assignment help with statistics homework economics research paper custom college papers