A családi kedvezmény

A 2011. január hó 01-től hatályos Szja törvény egyik lényeges, sokakat érintő változása a családi adókedvezmény kiszélesítése. A családi kedvezmény már egy gyermek után is igénybe vehető – szemben a korábbi három gyermekkel -, s megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja is. Jelen cikkben a családi kedvezmény általunk legfontosabbnak ítélt szabályait tekintjük át, így az itt leírtak nem tartalmazzák teljes körűen az összes ide vonatkozó rendelkezést. A részletes szabályok a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A és 29/B paragrafusában találhatóak meg.
A családi kedvezmény a korábbi adókedvezmény helyett adóalap-kedvezményként vehető igénybe. Az adóalap-kedvezmény az ún. összevont jövedelmek adóalapjából érvényesíthető, tehát a tevékenységi (önálló, nem önálló) és az ún. egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető a családi adóalap-kedvezménnyel
A családi kedvezmény szabályozása továbbra is megkülönbözteti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét.
Az eltartottak száma lényegében azt fejezi ki, hogy egy család hány gyermekről és más eltartottról gondoskodik, „hány gyerekesnek” számít.
A kedvezményezett eltartottak köre azt fejezi ki, hogy az előbbiek közül hány eltartott után jár a családi kedvezmény.
A családi kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában kedvezményezett eltartottnak minősül:
– az, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,
– a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
A családi pótlék nevelési ellátásként, illetve iskoláztatási támogatásként vehető igénybe.
Nevelési ellátás jár a gyermek után a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
Iskoláztatási támogatás jár
– a gyermek után a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára,
– a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét betölti.
A családi kedvezmény szempontjából eltartott:
– a kedvezményezett eltartott, továbbá
– az, akit a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
Ez utóbbi megfogalmazás alatt személyként azt a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személyt kell érteni, aki közoktatási intézmény tanulója (de már nem jár utána iskoláztatási támogatás) vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
– egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,
– három és minden további eltartott esetén 206 250 forint
levonás az adóalapból
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:
– az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult,
– a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
A családi pótlékra jogosult magánszemély a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (ezek együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám.
A családi kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából jogosultsági hónap az a hónap:
– amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,
– amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
– a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
– a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,
amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.
A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. Megosztás tehát az adóelőleggel szemben csak jogosultak között lehetséges. Így pl. élettársak a megosztást – ha egyébként nem számítanak jogosultnak – az adóelőleg levonásakor nem érvényesíthetik, csak az adóbevallásban.
Megosztás esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe.

A nyilatkozat letölthető az alábbi linken: http://www.apeh.hu/data/cms179976/adoeloleg_nyilatkozat_csaladi_kedvezmeny.pdf



		

Mi jár a fejedben?