Mire ügyeljünk a munkaviszony megszüntetésekor? (2. rész)

kezfogas22. A munkaviszony megszüntetésének menete

Ahogy azt már az előzőekben is kifejtettem, a döntést minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell meghoznia, azonban az általa meghozott döntést más személy (közvetlen felettes) is közölheti a munkavállalóval. A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. Az átadás időpontját hitelt érdemlő módon kell igazolni, mert adott esetben ez perdöntő tény lehet a munkaügyi perben. A gyakorlatban ez kétféle módon képzelhető el: személyes átadás esetén a jognyilatkozatra rá kell vezetni az átadás időpontját és azt aláíratni a címzettel, postára adás esetén pedig tértivevénnyel kell igazolni az átadás időpontját. Például a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés esetében kiemelten fontos jelentősége van a közlés időpontjának. Ha ugyanis a munkáltató a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló nyilatkozatát csak a próbaidő lejártát követően közli a munkavállalóval, e nyilatkozat jogellenes lesz.

A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Ez a szabály irányadó a munkáltatói rendkívüli felmondással kapcsolatban is, ugyanis a közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve itt is, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

2.1. A munkáltató kötelezettségei a munkaviszony megszüntetése esetén

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit azonban a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

További munkáltatói kötelezettség, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony (i) a próbaidő alatt azonnali hatállyal (ii) rendkívüli felmondással (iii) azonnali hatályú közös megegyezéssel (iv) a munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt kérte a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra munkaviszonyának megszüntetését (v) valamint a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés folytán szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.

A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos alakiságok betartásának kiemelt jelentősége van, mert ezek elmulasztása vagy hibás alkalmazása esetén a munkaügyi bíróság sokszor már figyelembe sem veszi a munkáltató érdemi érveit. Cikkem második felében az egyes munkaviszony megszüntetési módokat fogom vázlatosan bemutatni.

3. A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés

A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető, amelynek tartama harminc nap. A felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő lényege, hogy a munkáltató megismerje a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartását, képességeit, a munkavállaló pedig megtapasztalja a munkahelyi környezetet és elvárásokat. A próbaidő ezért egy lazább viszonyt hoz létre a felek között, így a próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Ezen megszüntetési forma esetén a munkáltatónak nincs indokolási kötelezettsége, viszont a jogorvoslati kioktatási kötelezettség továbbra is terheli.

4. A munkáltatói rendes felmondás – az egyik leggyakoribb megszüntetési mód

A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltatói rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. További jogszabályi rendelkezés, hogy a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.

Bár cikkem terjedelme csak a vázlatos ismertetést teszi lehetővé, azonban mindenféleképpen említést érdemel, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

v  a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,

v  a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,

v  a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,

v  a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság,

v  a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,

v  a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,

v  a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,

v  a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.

4.1. Indokolási kötelezettség

A rendes felmondáshoz kötődik, ám jelentősége miatt mégis külön részletezést érdemel a munkáltató indokolási kötelezettsége. A munkáltató – nyugdíjas munkavállaló kivételével – köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A bírói gyakorlat szerint e törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. Ennek azért van óriási jelentősége, mert vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Fontos továbbá, hogy nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.

5. Rendkívüli felmondás – drasztikus megoldás

Mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás indokolása tekintetében az előző pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Megkerülhetetlen szabály, hogy a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Nem véletlenül használtam a fejezet címében a „drasztikus megoldás” jelzőt ezzel a munkaviszony megszüntetési móddal kapcsolatban. Ezt a megszüntetési formát csak akkor javaslom, ha az indokok tényleg súlyosak, bizonyíthatóak és a munkavállalóval való további közös munka elképzelhetetlen. Tapasztalataim szerint még egy helytálló, akkurátusan megfogalmazott rendkívüli felmondás esetén is érhetik a munkáltatót kellemetlen meglepetések a munkaügyi bíróság előtt.

6. A határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése

A határozott időre szóló munkaviszony főszabályként csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Az előzőektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. Akárcsak a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés esetén, itt sem kell a munkáltatónak döntését megindokolnia, viszont terheli a jogorvoslatról szóló kioktatási kötelezettség.

7. A békés út – közös megegyezés

Mint ahogy a bevezetőben már említettem, ez a megszüntetési forma nem tartozik az egyoldalú munkaviszony megszüntetési módok közé, azonban a teljesség kedvéért célszerű az említése.

A munkáltató és a munkavállaló bármikor dönthet úgy, hogy a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik. Mind a határozott, mind a határozatlan idejű munkaviszony esetén lehet élni ezzel a jogviszony megszüntetési móddal. A hangsúly minden esetben a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításon van és ezen jognyilatkozat alapján azonnali hatállyal vagy egy jövőbeli időpontban szűnik meg a munkaviszony. A munkáltatónak ez a megszüntetési forma nyújtja a legnagyobb biztonságot, ugyanis ezt a munkavállaló csak különleges esetekben, (tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés) 30 napos határidővel támadhatja meg.

Ez a megszüntetési mód a munkavállaló számára is kedvező, mivel ekkor általában a munkáltató nagyobb juttatásban részesíti, mint más munkaviszony megszüntetési módoknál.

8. Összefoglalás

Összefoglalásként leszögezhető, hogy bármelyik megszüntetési módot is választja a munkáltató, a kellő körültekintés és a jogszabályok alapos ismerete nem nélkülözhető egyik munkaviszony megszüntetési formánál sem. Elég egy „aprócska” hiba és a munkáltatónak máris egy olyan munkaügyi perrel kell szembenéznie, amely – negatív végkimenetel esetén – jelentős anyagi és presztízs veszteséget jelenthet számára.

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a témával kapcsolatos részletes jogszabály ismertetést és tájékoztatást, ezért kérjük vegye figyelembe, hogy minden egyedi ügyben adott tanácshoz az eset összes körülményeinek ismerete szükséges.

Mi jár a fejedben?

professional paper writer article write tesis for money electrical engineering assignment help pay to write eaasy business writing services