A 2010. évi adóhatósági ellenőrzési irányelvek (I. rész)

Az adóhatóság idén február 19-én, az előző évek gyakorlatának megfelelően közzétette a 2010. évre vonatkozó ellenőrzési irányleveket.

Mielőtt ismertetném ezeket az irányelveket, az ellenőrzésre történő kiválasztás főbb szempontjaira szeretném felhívni a figyelmet.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény kötelezi az állami adóhatóság vezetőjét, hogy évente irányelvben nyilvánosan tegye közzé azokat a fő kiválasztási szempontokat, melyek alapján az adott év ellenőrzésit lefolytatják.

Az ellenőrzési irányelv kialakításának főbb szempontjai:

  • Aktuális gazdasági folyamatok
  • Jogszabályváltozások
  • Gazdálkodási típusok
  • Adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformák
  • Adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportok

Az adóhatóság az adózókat a kötelezően, ill. a véletlenszerű kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre.

A célzott kiválasztási rendszerben az adóhatóság:

  • a benyújtott bevallások
  • az adatszolgáltatások
  • az adózói befizetéseket és kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások
  • az adózónál korábban elvégzett ellenőrzések tapasztalatainak

feldolgozásával választja ki az adózót ellenőrzésre.

A benyújtott bevallásokból az adóhatóság képet kap:

  • az adózók gazdálkodásáról
  • bevételeik, ráfordításaik belső szerkezetéről,
  • a bevételek és ráfordítások időbeni alakulásáról
  • igénybevett adómentességekről
  • adókedvezményekről.

Ezen adatok közötti ellentmondások, a hasonló adózók adataitól való jelentős eltérés, hirtelen és számottevő változás a működési adatokban, az adatok hiánya hívja fel a figyelmet az ellenőrzés szükségességére.

A kiválasztást segítő adatbázisok

 

1. A minimálbér alatti jövedelmet bevalló magánszemélyek kiválasztása.

Az adóhatóság a bevallásában közölt adatok kiegészítésre hívja fel azokat a magányszemélyeket, akiknek bevallott jövedelme két egymást követő bevallási időszakban nem éri el a minimálbért.

A magánszemélynek, egyéni vállalkozónak nyilatkoznia kell az adóévben megszerzett jövedelmének felhasználásáról, vagyis a kiadásairól, ráfordításairól, befektetéseiről.

Az adóhatóság a nyilatkozattételkor ellenőrizheti:

  • A más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos adatokat
  • A házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelem felhasználásának és forrásainak megállapításához elengedhetetlenek.

Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély a nyilatkozatában foglaltakat az adóhatóság külön felhívására nem tudja hitelt érdemlően igazolni, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el (vagyongyarapodási vizsgálat).

2. A jövedelem- (nyereség) minimum alatt valló vállalkozások ellenőrzésre történő kiválasztása.

2007. január 1-jétől bevezetésre került az ún. elvárt adó, amely a vállalkozási tevékenységet folyatatók minimum adókötelezettséget írja elő.

Az adózó (gazdasági társaság és egyéni vállalkozó) nyilatkozhat arról, hogy nem választja adóalapként (leegyszerűsítve az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka) a jövedelem, nyereség minimumot. Ebben az esetben köteles bevallásához mellékelni a bevallás kiegészítő nyomtatványt, amely jogkövetkezménynek tekintetében bevallásnak minősül.

Ezt követően az adóhatóság kockázatelemző programja segítségével ellenőrzésre kiválasztja az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy a gazdálkodás kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.

3. Készpénzzel történő fizetés.

Kontroll információként, és kiválasztási szempontként is használható a készpénzzel történő fizetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség.

A készpénz fizetés napjától számított 15 napon belül az adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének (magánszemélyek kivételével) be kell jelentenie:

  • a kapcsolt vállalkozások közötti, 1 millió forintot meghaladó
  • egyéb esetben 5 millió forintot meghaladó kifizetéseket.

4. Áfa információ elektronikus csererendszer (VIES)

Az adatszolgáltatás a tagállamok határain átnyúló ügyletek kontrollját segíti.

2009. december 31-ig az adatszolgáltatás az Európai Közösség tagállamaiból termék beszerzést ill. értékesítést végző magyar adózók közösségi adószámát és a lebonyolított forgalom összesített adatait tartalmazza, negyedévenként.

2010. január 1-től nemcsak a termék forgalommal kapcsolatos adatokat kell lejelenteni, hanem az igénybevett, ill. nyújtott szolgáltatások értékét is, összesítve az áfa bevallás gyakoriságának megfelelően.

A tagállamok a VIES rendszeren keresztül cserélnek információt. Az adóhatóság ellenőrző programja a megkapott adatokat összeveti a hazai adózók által bevallott forgalmi adatokkal, az eltérések kiértékelése elősegíti az ellenőrzésre kiválasztást.

(Folytatása következik)

Bihari Ágnes – Compaudit Gazdasági Szolgáltató Kft.

Mi jár a fejedben?

cheapest custom essays narrative essay writing assignments persuasive essay writing help essay writing for students mywritingpaper