Egészségpénztárak – van még jövő?

Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulások utáni adó- és járulékfizetés megváltozott szabályai

A természetbeni juttatások különböző típusainak bizonyos feltételek mellett fennálló adómentessége 2009. december hó 31-gyel megszűnt. Egyes juttatások teljes egészében adó- és járulékkötelessé váltak, mások 2010-től bekerültek az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé.

Az ilyen jellegű juttatások után a juttatónak 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, ezen kívül más közterhet nem viselnek. A kedvezményes körbe került juttatás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba történő munkáltatói hozzájárulás is, de havonta maximum a minimálbér 30 százalékáig;

Az önkéntes pénztárba történő munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulások esetében 2010-től a kedvezményes adózás feltétele, a magánszemély nyilatkozata arról, hogy más juttatótól nem kapott az adóévben kedvezményesen adózó munkáltatói hozzájárulást. A juttató a hozzájárulást – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra egy összegben is utalhatja a pénztárba, ilyen esetben a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónapok szerinti bevétel. A juttatónak a megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania és megfizetnie.

A munkáltató által 2009-ben, a 2010. évre vonatkozóan előre átutalt munkáltatói hozzájárulás adókötelezettségét az új szabályok alapján kell meghatározni.

A feltételeknek megfelelő, de az adott értékhatárt meghaladó rész természetbeni juttatás, amelyet 54 százalék személyi jövedelemadó és a személyi jövedelemadóval növelt érték után 27 százalék társadalombiztosítási járulék, nem biztosítási jogviszonyban történő juttatás esetében pedig a juttatás értéke után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel.

A kedvezményesen adózó természetbeni, illetve béren kívüli juttatások adóját a juttatónak a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem képezi a járulékalap részét az a bevétel, amelyet 25 százalékos kifizetői személyi jövedelemadó terhel, így nincs utána társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem.

Ha azonban a juttatás vagy a feltételeknek nem felel meg, vagy a jövedelem határt meghaladja, akkor adóköteles természetbeni juttatás lesz, s így az 54 %-os személyi jövedelemadóval növelt értéke a járulékalap része, tehát 27 % társadalombiztosítási járulék terheli.

2010. január 01-jétől viszont nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány és az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre – természetgyógyászati szolgáltatás, rekreációs üdülés, sporteszköz vásárlásának támogatása, életmódváltozást elősegítő szolgáltatás (méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúraprogram) – után.

Az adókedvezmények szűkítése miatt sokakban felmerül az egészségpénztári tagság létjogosultságának kérdése. Érdemes kihangsúlyozni néhány érvet a megmaradás, a belépés mellett.

Miért éri meg az egészségpénztári tagság?

-  egyre inkább növekszik a térítésköteles szolgáltatások száma

-     a befizetések után adókedvezményt lehet igénybe venni, az egészségpénztárnál vezetett adóhatósági átutalás formájában

-  nagyon sokféle gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, egészségügyi, egészség megőrzési szolgáltatás elérése válik lehetővé  kedvezményekkel a tagok számára

-  az egészségpénztárak több ezer elfogadó hellyel állnak szerződéses kapcsolatban

- az elfogadó helyek  különböző vásárlási kedvezményeket nyújtanak

-  jellemzően alacsony költséggel működnek

-   a pénztárban gyűjtött pénz lekötés, és kamatadó nélkül nyereséget termel

-    a  számlán lévő összeget egyenes ági hozzátartozó is felhasználhatja

Azok számára, akik rendszeresen igénybe vesznek orvosi, egészségügyi szolgáltatásokat, folyamatos kezelésre, ápolásra szorulnak, továbbra is javasoljuk a jelentős költségmegtakarítást lehetővé tévő egészségpénztári tagságot.

Boza István -  Mudri István

( A cikk megjelenik a Diabetes Betegtájékoztató Magazin következő számában.)

Mi jár a fejedben?

essay for college entrance help academic homework service college paper writing homework alabama i need help to write an essay