Montenegró

svetistefanSzüleimmel mindig a horvát Adrián nyaraltunk, Montenegró valahogy kimaradt a gyerekkori üdülésekből.

Montenegrót első barátnőmmel fedeztem fel, húszévesen. Ekkor tanultam meg búvárkodni. Valószínű ezért is nőtt a szívemhez. Rég volt, és fiatalon nem is izgatta a fantáziámat a hazámnak ez a szövetségi köztársasága, hisz ez is Jugoszlávia területe volt. Akkor még nem voltak határok, oly természetes volt, hogy akár itt is nyaralhatunk.

A háborúk és az ország széthullása után, történt egyszer, a kilencvenes évek elején, hogy a szüleim nem tudták eladni a bácsföldvári falusi házukat, és jött egy alkalom, hogy lecseréljék két apartmanos házrészre, Montenegróban, a Herceg Novi melletti Sutorino falucskában. Innentől kezdve minden évben nyaraltunk itt is. Az első feleségemmel, a másodikkal, több barátnőmmel, sok jó baráttal, sokszor a szüleimmel. Az új anyósom is itt látta meg először a tengert. Montenegró teljesen beleivódott az életembe, az énembe, a sejtjeimbe. Megismertem közelebbről e szép, csendes, nyugis kis országot.

Montenegró az őskortól kezdve lakott terület volt. Ezt számos ősi kultúrák lelőhelyei igazolják. A legjelentősebb régészeti lelőhely a Crvena Stijena (Vörös szikla) a Petrovici település mellett. A tengermellék is sok középkori emlékművel, és sok évszázados várral, templommal büszkélkedik.

Tavaly 30.000 magyar turista lépett át a határain. A tengerpartig ereszkedő magas, havas hegyek, és az örökzöld tengerpart érintkezésén Montenegróban található egy világhírű félszigetre épült luxusüdülő, a Sveti Stefan. A parthoz közeli egykori szigetet ma már földnyelv köti össze a szárazfölddel, ez a csodálatos látvány pedig Montenegró védjegyévé vált az utóbbi időben. Az  egykori halászfalut az 1950-es években kezdték átalakítani exkluzív üdülőparadicsommá. Szinte felsorolhatatlan az illusztris vendégek névsora Sophia Lorentól Claudia Schifferig, akik rövidebb-hosszabb időt eltöltöttek ebben a csodálatos környezetben.

Mivel a kis nyaralónk a Kotori öbölben van, én Montenegrónak ezt a részét ismerem.

Az öböl legnagyobb városa Herceg Novi mely összenőtt Igaloval. Igalo világhírű turisztikai és gyógyközpont. A perzselő napsugár, a számtalan gyógyforrás, a gyógynövényekkel teli örökzöld erdők, a jódos kipárolgású tenger és a híres gyógy-iszap nagyon sok külföldit vezényel ide, mozgásszervi, légzőszervi, érrendszeri, bőr- és egyéb betegségek sikeres gyógyításával. Erre a helyre sokan mint mozgáskorlátozottak érkeztek, kocsiban, a kezelés végén pedig saját lábukon távoztak. Az igaloi gyógyító képességű homok valódiságát igazolja egy modern egészségügyi központ, ahol több mint ezer páciens gyógyulhat és pihenhet. Különösen ismert a hely a reumatikus betegségek gyógyításáról. Már nemzedékek óta visszatérő vendégek a svédek és a norvégok. Híres emberek is itt kerestek már gyógyírt betegségükre, volt köztük koronás fő és herceg is.

A híres gyógy-iszap a strandon is megvehető, így sok fekete embert láthatunk, akiknek csak a szeme fehérlik ki az iszappakolásból.

Azt mesélik, hogy sok asztmás gyerek és felnőtt gyógyult meg itt pusztán azzal, hogy minden nap egy órácskát sétáltak a tengerparton és az erdőkben, kora reggel, hajnalban, amikor a tengernek és az erdőnek a legnagyobb a kipárolgása.

Nem hiszek csodákban, de Norbi fiam is itt fogant meg, pedig feleségemet komoly nőgyógyászati problémával műtötték és kezelték, és az orvosok azt állították, hogy nem lehet gyermeke. Hogy ne is említsem, hogy Norbi születése után feleségemnek két évig nem volt havi ciklusa, mindaddig, míg nem jöttünk ismét ide nyaralni…

Herceg Noviban található Tito nyári rezidenciája is, egy hatalmas luxus-villa a tengerpart mellett emelkedő dombocskán. Itt fogadta Tito az államfőket, a világbank vezetőit, a világhírességeket. A domb előtt horgonyzott a kis óceánjáró hajója, a Galeb (Sirály). A domb azért nevezetes, mert mindenki, aki Titóhoz jött vendégségbe, mindig hozott ajándékba a saját országából egy ritka növényt, fát, bokrot, és itt ültették el közösen. Sok ezer különböző és ritka növény található még manapság is.

Herceg Novi arról volt híres a régi Jugoszláviában, hogy az él-sportolókat ide küldték jutalomnyaralásra. Nagy dolog és nagy elismerés volt Tito üdülővárosában nyaralni!

Tito villáját utoljára arab seikek szerették volna megvenni, és az öbölben luxus yacht-kikötőt építeni, de a montenegróiak nem voltak hajlandók eladni. A svédek is meg akarták venni a természeti forrásokban a világ egyik leggazdagabb országának a vízművét és csatornázási hálózatát, de ezt sem adták el a hazaiak. Annak ellenére, hogy a vízhálózat elavult, mindenfelé szivárog, és a nyomás oly alacsony, hogy magasabb pontokon napközben nincs víz…

a-hazunk-melletti-vizesesA házunk melletti vízesés

A montenegrói emberek büszkék. Nem hazudoznak, itt ez szégyen. Az ország szegény, az emberek szerény, szűkös keretek között élnek, de nem lopnak, mert az is szégyen. Nahát…! Pénzért senkit nem fognak megmérgezni állott étellel éttermekben. Egyik legnagyobb sértés számukra, ha a turistaként megkérdezzük friss-e a hús!

Összetartóak, hazafiak. Szeretik az országukat. Tudják, hogy ha bármit eladnának, ha a külföldiek, politikusok vagy multik kezébe kerülne, akkor azokat a természeti kincseket örökre elveszítenék, és nem a nép járna jól, és nem az ország, hanem a gazdag vevők.

Egyszerű gondolkodásúak. Temperamentumosak, hangosan beszélnek, nagyokat gesztikulálva. Aki hangosabb, annak van igaza. Az egyszerű logikájuk szerint az erősebb győz.

Nem sietnek sehová, nem stresszelik magukat. Egész nap kávézókban kávéznak, csevegnek, barátkoznak, üzletelnek. Lazák, kedvesek, segítőkészek. Akkor is mosollyal szolgálnak fel, ha nem borravalózunk. A borravaló itt nem is igazán ismert fogalom.

A lakosság 40, 6 % -a montenegrói, 30 % -a szerb, 9,4 % bosnyák, 7 % albán, 4,3 % muszlim. A montenegrói emberek 70 %-a ortodox vallású, 25 % muszlim, 4,2 % római katolikus, 1 % -a ateista.

A montenegróiak magasak, a férfiak átlagmagassága 1973-ban, a katonai sorozáskor 187 cm volt. Hivatalos tanulmányokban a montenegrói férfiak átlagos magassága 185.6 cm, a nőké 171 cm (http://en.wikipedia.org/wiki/Dinaric_Alps).

A montenegrói nők karcsúak, szép hosszú combjuk van, formás, izmos hátsójuk, szép nagy feszes mellük, gyönyörű, dús, sűrű a hajuk, életerősek. Antropológiai kutatások és dokumentumok is alátámasztják e tényeket (Carleton S. Coon tanulmányai).  Egyes tanulmányok szerint már nem a hollandok a legmagasabbak, hanem a montenegróiak.

Fizikatanárom mesélte gimiben, hogy a magyar nők arca átlagosan gyengéd, nőies, valószínű ezért is mondják, hogy a magyar nők a legszebbek. Sajnos, e gyengéd vonások évek múltával még gyengébbek lesznek, ezért sok-sok smink és plasztikai műtét szükségeltetik a magyar nők arcának szépé varázslásához. A szerb, illetve a montenegrói nők arcvonása átlagosan durva, erős, nem nőies, de ha mégis ideálisan összeáll, akkor egy ilyen gyönyörű arc hatvanévesen is gyönyörű, smink nélkül is.

Szépség ide, szépség oda, egy biztos, hogy nehéz és nem is tanácsos este a tengerparton párosban sétálni, mert a férfiember szeme folyamatosan a szép montenegrói nők testén pajzánkodik…

A másik nagyon szép város az öbölben a Kotor.

Herceg Novitól egy óra lassú kocsikázás. Kanyargós kis utacska vezet körben az öböl legmélyebb pontjáig, esélytelen a gyorshajtás.

Naplementekor a magas hegycsúcsok szürkésbarna ezerárnyalata, a még vörösessárga éppen mélykékre váltó ég, az olajsötétzöld lejtők, az aranyban ragyogó türkizkék tenger kápráztat el bennünket. Minden kanyarban megállok, és megpróbálom megörökíteni gagyi fényképezőgépemmel e festőien szép természetet. Sikertelenül…

naplemente

Naplemente a Kotori öbölben

Meredek lejtőn, az új városrész panelházai mellett leereszkedünk az öböl melletti várfallal körbevett óvárosig. Parkolni nehéz, nyári szezonban esélytelen. Kotor kikötőjében dúsgazdagok yachtjai sorakoznak. A yachtok között szegény montenegrói gyerekek horgásznak egy szál zsinórral… Két-három kilós cipolákat rángatnak ki ügyesen, kilóját 5 euróért mérik.

Miután belépünk a várkapun, szűk kis utcácskák százain, nagy lapos, szabálytalan, tükörsima köveken órákig bóklászhatunk üzletecskék, éttermek, fagyizók között, mire visszatévedünk a kijárathoz. Tipikus olasz város-stílus, olyan mint Dubrovnik, csak sokkal régibb, és patinásabb. A bátrabb turisták felkapaszkodhatnak a várba, eléggé járhatatlan, meredek, korlátok nélküli sok ezer romos lépcsőfokon. Én többször is nekifutottam, de félúton mindig megszédültem, le kellett ülnöm, és megvárni a fiatalokat visszajövet a kalandtúrából.

Nem hivatalos források szerint a Trigránit tárgyalásba kezdett a montenegrói kormánnyal és a kotori városházzall, egy monumentális beruházás, egy Monte Carlo 2 kaszinóváros és luxus-kikötő építési projek ügyben. A válság felfüggesztette a tárgyalásokat…

Sok barátom küldött Kotorból sms-t, hogy ez annyira szép hely, hogy itt kell élni.

kotor

Kotor óvárosát körülvevő várfal bejáratán még mindig Tito közismert mondása díszeleg: Másét nem akarjuk, a sajátunkat nem adjuk!

Az országban eltérő éghajlati zónák uralkodnak. Míg a tengerparton mediterrán a klíma, légvonalban a közeli tíz kilométeres távolságban már kontinentális klíma uralkodik. A Dinári hegység, az Orjen, Lovćen, Rumija védi a tengerpartot, hogy a kontinentális klíma ne áramoljon be. Októberben is meleg napsütésben élvezhető a tengerpart, igaz, fürödni már nem kellemes. A kellemes klímának köszönve, dús az örökzöld növényzet, sok a sűrű erdő, nagyon sok csúszómászó, hüllő, ízeltlábú található itt, ami néha zavarja is a városi elkényeztetett turistát.

A fiaim ellenkezőleg, imádnak kígyókat, teknőcöket, óriásbékákat vadászni. Itt él egy óriásbéka fajta, mely öt kilósra is megnő, a húszliteres vödörbe sem lehet beletuszkolni. Házőrzőként él a házak falának horpadásaiban, sziklarepedésekben, és megeszi az útjában császkáló férgeket, kígyókat, távol tartva a kártevőket a saját házától. Egy ház körül csak egy béka él, egymást elüldözik! Ha elvisszük messzire a háztól, házőrző kutyaként visszatalál kilométerekről.

bekaÓriásbéka baba

A természet érintetlen, nincs megmérgezve, nincs pénz mezőgazdasági mérgekre. A paradicsom nem olyan piros, mint a budapesti hipermarketben, de íze van, édes, szaftos. Minden gyümölcs és zöldség úgyszint. Gazdag olíva-, füge- és citrus-termő vidék. A napsütötte tengermellék ideális borvidék. A szőlőfürtök hatalmasak, óriási ropogós szőlőszemektől roskadoznak. A görögdinnye Montenegróban édes!

A kedvenc borom fiatalkorom óta a montenegrói Vranac.

Nevét a vérpiros színű szőlő szemekről kapta. Nemzetközileg elismert fajtából készül a bor. A szőlőt a podgoricai borvidéken termesztik, a tengerparton kevesebb ültetvény van. A nyár végén érik be. A szőlő szemek illatosak és édesek, köszönve a sok napsütésnek. A bornak karakterisztikus sötét vörös színe van, gyümölcsös íze, illata, az íze meleg, teljes, harmonikus és temperamentumos. Milánóban 1991-ben a világ 100 legjobb vörösbora közé sorolták a Vranacot és díjat is kapott. A Vranacot fogyaszthatjuk a njeguši pršut mellé, kiemeli a sonka zamatát, de a vad ételeknek is igen jó kisérője.

Akármikor lent nyaraltunk, mindig hoztunk 5-6 üveggel. Barátokkal, borszakértő ismerősökkel nyalogattuk, minden cseppet hosszú percekig élvezve. Mindenki dicsérte, és csúcsminőséggel méltatta. Minden vágyam az volt, hogy beimportáljam Magyarországra. Természetesen, se időm, se pénzem nem volt ehhez. Ahogy történni szokott, másnak sikerült. Megjelent a Vranac Magyarországon is, éttermekben, szállodákban, borpatikákban. A bükkfürdői Hotel Rápce Goldban kóstoltam utoljára, a Vranac ProCorde üvegje 4.000 forintot kóstált. Montenegróban az italnagykerben a ProCorde 4 euró, a sima Vranac 1,5 euró, míg a sorszámozott Reserve 12 euró. Láttam tavaly egy különleges csomagolású Vranacot, 60 euróért, szerintem valamiféle világszenzáció lehetett, én hülye, nem vettem meg…

vranacVranac ProCorde, Vranac, Vranac Reserve

Mit együnk egy ilyen finom bor mellé?

A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a “čevap”, darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A “Pljeskavica” hasonló mint a “čevap” csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük , tetszés szerinti saláta adaggal.

A rostélyosok igen népszerűek a vidéken, bátran kóstoljuk meg mindegyiket, nem fogunk csalódni bennük. A világhírű burger-láncok termékeit ízben és nagyságban is megszégyenítő óriás-pljeskavicák 1-1,5 euróért kaphatók.

Ne felejtsünk el borozgatás mellett sok Niksicko pivo-t (sört) is inni! Nagyon finom!

A montenegrói tenger is érintetlen. Nincsenek nagy kikötők, nagy gyárak, nagy városok, melyek koszolnák a tengerpartot. Nincsenek halászok, büdös, olajos halászbárkák. Kevés a turisztikai hajó. Amikor megtanultam búvárkodni, naponta 10-20 kiló halat, polipot, rákot, és morénát vadásztunk ki. A legnagyobb moréna 6 méteres volt, félórát szenvedtünk vele, mire ki tudtuk rángatni 20 méter mélyről. A moréna az egyetlen agresszív hal, mely támad a búvárokra (a cápák ritkábban támadnak, azok is legtöbbször élelemszerzés miatt). A morénák nagyon kényesek a víz tisztaságára, zavaros, piszkos vízben nem élnek.

És mennyi kagylót lehet búvárkodni! A kagylók védett állatok, tilos a kiszedésük. Az óriási sonkakagyló (periska) darabjáért 250 euró bírság jár. A következő képen természetesen nem az általunk szerzett vadászzsákmány látható. :)

Egy dologra kell odafigyelni búvárkodás közben: akadnak olyan lusta montenegrói halászok is, akik a meredek sziklapartról a tengerbe dinamitot dobálva halásznak!

vadaszzsakmanyVadászzsákmány

Montenegróba autóval utazni a legegyszerűbb ha az M7-es, majd a horvát autópályán végigszáguldunk Splitig, folytatva autópályán a Dubrovnikig épülendő új szakaszon ameddig csak lehet. Azután kiérünk egy vacak, rozoga de rövid utacskán a tengerpartra, és Dubrovnikot elhagyva 30 kilométer után a határon vagyunk. A horvát rendőrök az autópályán radaroznak mozgó járművekből, éjjel általában alszanak, egyszer sem találkoztam velük. Általában 10-11 óra alatt teszem meg ezt az útvonalat, 2-3 szünettel.

Párszor az M6-on, és az E75-ön utaztunk nyílegyenesen délnek, Bosznián keresztül – akkor még aknákkal teli mezők mellett -, a Neretva völgyében a tengerig, majd folytatva Dubrovnik felé. 13-14 óra alatt tettük meg ezt a szakaszt. Ez az útvonal nehéz, lassú, veszélyes, csak profiknak ajánlom. Errefelé sokszor kellett zsebpénzt dugnom a trafipax-al ismerkedő bosnyák rendőrök zsebébe.

Szerbián keresztül is el lehet érni a montenegrói tengerpartig, de ez az útvonal csak és kizárólag profi rally-sofőröknek ajánlható, iszonyú szerpentineken kell kamionokat és buszokat előzni.

Egyszer-kétszer végigvezettem a horvát tengermelléki főúton is, Split és Dubrovnik között (Jadranska Magistrala), de ez a szakasz nagyon lassú, városka városkát érint, a sebességkorlát 50 és 80 között váltakozik percenként. Egyszer zárt vonalon előztem, és az integető rendőröknek sem akartam megállni, üldözőbe vettek, gondoltam egyet, s elbújtam egy hegyre vezető erdős utacskán. Amikor visszatértem a főútra, azonnal elkaptak, mert civil rendőr haverok súgtak voki-tokin. Felvilágosítottak, hogy a határra már eljuttatták a körözést, tehát nyugodtan játszhattam volna humócskát, haza nem értem volna. Hosszas siránkozás, könyörgés, bocsánatkérés, győzködés után – természetesen szerbhorvát nyelven -, elengedtek minimális büntetéssel. Mindenesetre, nem javasolom ezt az útirányt, mert szörnyen lassú, unalmas, a sofőr fáradtan előbb-utóbb hülyeséget követ el.

Montenegróban a rendőrök nem igazán mérik a sebességet, az egész nép kicsit lusta, laza, ráérős. Az ország szegény, pénz nincs, tehát dolgozni sem akar nagyon senki. A kormány korrupt, a legnagyobb csempész szervezeteket a volt elnök irányítja. Természetesen, ezt nem olvastam sajtóban, nem én állítom, ezt mesélik a montenegróiak. Az olaszországi és a törökországi fő csempész csatornák Montenegrón keresztül vezetnek Nyugat-Európába. A határátkelőn ezért szigorúan ellenőrzik az utasokat, útleveleket, a csomagtartókat. Óriásplakátok hívják fel az utazók figyelmét, hogy ha gyanús viselkedést, csomagot látnak másoknál, azonnal hívják a határőrség központi telefonszámait.

A lopott autó kereskedelem is virágzik ebben az országban. Bármilyen autót lehet rendelni olaszországi, montenegrói, szerb rendszámmal és papírokkal. Ameddig a motorszámot és az alvázszámot nem ellenőrzik röntgennel, addig a lopott autó teljesen ok. Természetesen, ezt is csak hallottam montenegróiaktól. :)

Egyszer a kis Micrával nyaraltunk itt, SRI felszereltség, új alu felnik, új Michelin abroncsok. Ameddig a városban sétáltunk, lelopták mind a négy kereket, forgalmas, kivilágított sétálóutcában. Csak másnap vettem észre, mert voltak olyan korrektek, látván az autóban a két gyermekülést, hogy nem téglán hagyták, hanem régi, vas felniket, és használt gumiabroncsokat szereltek fel. Viszont mind a négy kerék teljesen centrírozott volt, és a Barum gumiköpenyek alig voltak koptatva, még sok évig használhattuk.

Mint a példa is mutatja, szeretik a magyar turistákat. :)

Érdekességként említeném, hogy Montenegróban a hivatalos fizetőeszköz az Euró. Magyarország még görcsölhet évekig hogy bevezesse, a montenegróiak gondoltak egyet és bárki beleegyezése nélkül bevezették. 1999. november 6-án (akkor még a német márkát). Az éves infláció 20%-ra csökkent, a keresetek 50%-al nőttek. Aztán megszüntették a szerbiai dínárt. A szerb Milosevic-kormány természetesen, gazdasági szankciókat vezetett be Montenegró ellen. Ekkor Montenegró a bosnyák, horvát szomszédjai felé nyitott. És beindult Montenegró elszakadásának folyamata Szerbiától…

Csajok figyelem!

Montenegróban, mint ahogyan Törökországban, nincs márkavédelem! Virágzik a hamisítvány piac. Minden Gucci, Dior és Louis Vuitton! A legszebb női Gucci karórák 5 euróba kerülnek. Nincs szerzői jogvédelem, másolt zenei és számítógépes cd-ket 1 euróért vehetünk. Vicces volt látni boltban a magyarországon százötvenezer forint körül vesztegetett Microsoft Small Business Server csomagot 1 euróért… :)

Egyetlen szürke foltja Montenegrónak számomra, hogy aki megismertette velem e csodálatos országot, aki biztosította a káprázatos nyaralásainkat, aki rendben tartotta a kis nyaralónkat, aki minden nap hajnalban busszal kibaktatott a halpiacra fiaimnak friss halat venni, az édesapám, már nincs közöttünk. Fura érzés megérkezni éjjel Sutorinoba, és senki nem siet elénk frissen sült csevapcsicsával és Vranaccal, esetleg Niksicko pivo-val…

Minden kedves olvasónak kellemes és szép montenegrói nyaralást kívánok!

Ne hagyja ki senki Dusan Makajev Montenegro filmjét!

Üdvözlettel:

Bosnyák Áron

Hozzászólások

  1. matyuli says:

    Kedves Áron! Remek a beszámoló, informatív és élvezetes! Nagyon köszönöm, sokat tanultam belőle. Remek lehet mindig itt nyaralni. Mi is kipróbáljuk 2 hét múlva! :) ))

  2. Bosnyák Áron says:

    Kedves Matyuli!
    Nemrég érkeztünk Ulcinjból.
    Hibátlan nyaralásunk volt, nagyon szép helyen, nagyon olcsón.
    Mindenkinek ajánlom!
    Ha e-mail címemen megkeresel, küldöm az információkat.
    Üdv.
    Áron

  3. Keszi Enikő says:

    Kedves Áron!
    Remélem nem gond,ha tegezlek,kb egy idősek vagyunk.Nagyon tettszenek a Montenegrói beszámolóid,sajna mindkettő!Azért sajna mert nem tudjuk eldönteni(2 hete keresgélünk),melyik részre is mennénk igazán.Ami a lényeg:szeretnénk nagyokat pihenni.Az sem lenne baj,ha egy kicsit felnőttesebb,eldugottabb a partszakaszt találnánk egy nyugodtabb,akár tengerparti apartmannal.De adott esetben lehessen esténként nagyokat sétálni(vacsizni.iszogatni) a központban.Nagyon érdekelne a véleményed,merre is kellene elindulni.Foglaljunk-e itthonról szállást(2 felnőttről van szó),vagy csak induljunk el nyugodtan?Még azt kérdezném,hogy Ada Bojana-ra simán be lehet menni fürdeni?Belépőt kell fizetni?Szeretnénk egy napot ott tölteni.Amúgy 2010.08.23.-tól,09.05.-ig leszünk szabin.Ezen belül kb 8 napot szeretnénk Montenegróba tölteni.Válaszodat előre is nagyon köszönöm,köszönjük!
    Üdvözlettel:
    Keszi Enikő

  4. Bosnyak Aron says:

    Kedves Eniko!

    (Elnezest az ekezetekert, Stockholmban vagyok)

    Csak sajat tapasztalatomat osztom meg veled, amit masoktol hallok, az nem biztos informacio.

    A montenegroi strandok altalaban privat kezekben vannak, ami azt jelenti, hogy belepo nincs, de a heverokert es ernyokert fizetni kell.

    Szallas talalhato mindenhol, akar appartman, akar szalloda. A haboru ota megcsappant a turistak szama, a horvatok, szlovenok, most mar a szerbek sem nem igazan utaznak Montenegroba. Emberi butasag es politika…

    Herceg Novi es Igalo nem tetszik mert sokan vannak, nehez parkolni a varosban, es piszkosak a strandok. Mint emlitettem, a kotori obolnek kicsi a kijarata a nyilt tengerre, ezert nem tud tisztulni. Ugyanakkor, a varosbol tizenotpercenkent indulnak hajocskak a nyilt tengeri strandokra, itt talalhattok eldugottabb, nyugisabb, sziklas strandokat.
    Herceg Novi es Igalo tele van ettermekkel, bolttal, elozenes kavezoval, este jokat lehet setalni, bulizni.

    Kotor ovarosa nagyon szep, csendes, tele kavezoval, a strandjait nem lattam, de ez a szep varos is az obolben van, valoszinu itt sem felelne meg a strand az igenyeimnek.

    Beciciben fiatalon nyaraltam, emlekeim szerint a strand kicsi volt es zsufolt, motorcsonakkal jartunk ki a nyilt tengerre buvarkodni.

    Budva gyonyoru, europai penzekkel Monte Carlot varazsoltak belole, es ezert – ugy hallottam -, hogy megfizethetetlen.

    Sveti Stefan gyonyoru, es amerikai csilliardosoknak van fenntartva.

    Ulcinj teljesen okes, nyilt tenger, egesz napos szello, jovore is ide fogunk menni. A varosi strand zsufolt. A szalloda medences, delelott itt lehet pancsolni hideg sorok tarsasagaban, az egeto deli nap utan pedig ki lehet gurulni az oriasi homokos strandra autoval. A szalloda kozvetlen kozeleben van egy par sziklas strand, tisztak, karbantartottak, ezt is ki kell probalni. Ulcinjban sehol nem lehet toplessben napozni, kiveve a nudista noi strandot, es az Ada Bojana-t, melyrol annyit tudok, amennyit Erika, a szalloda igazgatoja meselt, o itt nyaral mar vagy husz eve. Tessek megkerdezni ot e-mailben.

    erika.blazic@hotel-mediteran.com
    http://hotel-mediteran.com/

    Szerintem, gyerek nelkul minden nagyobb varosban erdemes eltolteni par napot, mindegyik szep es elvezetes, csak meg kell talalni mindig az aramlatoktol fuggo tiszta partszakaszt strandolashoz.

    Remelem segitettem.

    Udvozlettel:
    Aron

  5. Keszi Enikő says:

    Kedves Áron!

    Nagyon köszönöm a gyors válaszodat!Biztos vagyok benne,hogy nagy segítségünkre lesz a nyaralásban.További szép nyarat,és jó egészséget kívánok!

    Üdvözlettel:
    Enikő

Mi jár a fejedben?

organic chemistry help websites a websit that can do my homework essay writing help from universities buy paper online professional paper writing