Adóelőleg levonás és nettó kereset 2010-ben

iratiHogyan kell kiszámítani a havi jövedelem adóelőlegét és a nettó keresetet? Most ezt egy nyugdíjas példáján keresztül mutatjuk be.

Példánkban a havi rendszeres bérjövedelem 100.000 Ft. A magánszemély nyugdíjas, havi 140.000 Ft nyugdíjat kap.

A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság. Ha a havi nyugdíj 140.000 Ft, akkor annak éves összege 1.680.000 Ft. Ennek számított személyi jövedelem adója 285.600 Ft, de ezt nem kell megfizetni.

A havi 100.000 Ft kereset havi adóalapja 127.000 Ft (mivel a keresetet meg kell növelni 27 százalék adóalap kiegészítéssel), ez évi 1.524.000 Ft adóalapnak felel meg.

A nyugdíj és a kereset együttesen így 3.204.000 Ft adóalapot eredményez, mely még teljes egészében a 17 százalékos adósávba tartozik. Ennek megfelelően a keresetből eredő 127.000 Ft adóalap után 21.590 Ft személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ha a jövedelem bérjövedelem, azaz munkaviszonyból származik, akkor jár utána az adójóváírás, amely havi összege éves 3.188.000 Ft adóalapig a bérjövedelem havi 17 százaléka, de maximum havi 15.100 Ft.

Az éves adóalap példánkban 3.204.000 Ft, ami meghaladja a 3.188.000 Ft-os jogosultsági határt, így az adójóváírás már nem jár teljes egészében. A havi 15.100 Ft-os, azaz évi 181.200 Ft-os plafont csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti összeg 12 százalékával, azaz 3.204.000 Ft – 3.188.000 Ft = 16.000 Ft tizenkét százalékával. Ez az összeg 1.920 Ft. Így az igénybe vehető éves adójóváírás összesen 181.200 Ft – 1.920 Ft = 179.280 Ft. Ez egy hónapra számítva 14.940 Ft. Azaz a kereset adóalapja után számított 21.590 Ft személyi jövedelemadóból nem kell megfizetni 14.940 Ft-ot, csak a két összeg különbözetét, azaz 6.650 Ft-ot.

Személyi jövedelemadón kívül levonásra kerül még a kereset (100.000 Ft) 9,5 százaléka nyugdíjjárulék címén, s további négy százaléka természetbeni egészségbiztosítási járulék címén. Ez összesen 13,5 % járulék, azaz 13.500 Ft.

(Nem nyugdíjas munkavállaló esetében még további 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, s 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék is levonásra kerülne.)

Az összes levonás ennek megfelelően 6.650 Ft + 13.500 Ft = 20.150 Ft, azaz a nettó kereset 100.000 Ft – 20.150 Ft = 79.850 Ft lesz.

Ezen számítás csak abban az esetben igaz, ha példabeli nyugdíjasunk munkaviszonyban áll, mivel ellenkező esetben nem jár részére a 14.940 Ft-os adójóváírás, azaz nettó keresete ennyivel kevesebb, 64.910 Ft lesz.

Befolyásolhatja még az adóelőleg összegét az adójóváírás számításának módja is. Az arányos adójóváírás érvényesítés ugyanis csak azon bérszámfejtő programok esetében lehetséges, ahol az APEH ezt engedélyezte. Amennyiben erről nincs szó, úgy az adójóváírás érvényesítés az év első hónapjaiban magasabb összegű lehet (15.100 Ft), majd decemberben kisebb (13.180 Ft).

Az adójóváírás évközi érvényesítését a munkavállaló által adott, az adójóváírás érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat is befolyásolhatja.

Hozzászólások

  1. KIss János says:

    Kedves Szerkesztő úr

    Kezdő egyéni vállalkozó vagyok a könyvelést egy jó könyvelő ismerősre bíztam, de találtam pár furcsaságot ebben kérném a segítségét.
    73.500 ft után fizetem a járulékot és a könyvelő megadta hová és mennyit utaljak, az interneten találtam egy bérkalkulátort és beírtam a 73.500-at szja-t 740ft-ot kellene fizetnem az adójóváírással ,de a könyvelő 15.900at utaltat velem rákérdeztem , de azt mondta jó ez így.
    A másik dolog pedig számlát miről kérhetek ? Ezt annyival elintézi , hogy tisztítószer irodabútor. Ezt le tudná írni nekem részletesebben vagy egy weboldalt javasolni ahol meg tudnám nézni.
    Pl ilyenekre gondolok , hogy számítógépbe különböző alkatrészekről érdemes számlát kérnem vagy vonatjegy, szőnyeg, hallottam olyat ,hogy virág.

  2. KIss János says:

    folytatnám még: Számlát kérhetek-e: szakmai könyvről,főiskolai költségtérítésről, és a közüzemi számláról is tudna írni pár mondatot azokat milyen arányban tudom költségelni és melyiket?
    Válaszát előre is köszönöm

  3. Boza István says:

    Könyvelője teljesen jó számfejtette az Ön részére járandóságát. Ön ugyanis nem munkabérben részesül, hanem vállalkozói kivétje van, így Önt az adójóváírás nem illeti meg. Jövedelme 73.500 Ft, az adóalap kiegészítés mértéke az szja törvényben foglaltak alapján 27 százalék, összege az Ön esetében 19.845 Ft. Adóalapja ennek megfelelően 93.345 Ft, mely után 17 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetnie. Ennek összege 15.869 Ft, kerekítve 15.900 Ft.

    A vállalkozói költségek elszámolásáról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklete szól.
    A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására az Szja törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben (11. számú mellékletben) foglaltakat kell alkalmaznia.
    Ennek I. része határozza meg a jellemzően előforduló költségeket.
    Ez 29. pontban – s ennél jóval több alpontban – sorolja fel a jellemzően előforduló költségeket.
    Ebből az alábbiakat idézem (melyeket kérdésében említett):

    Költségként elszámolható:
    1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás;
    12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 – alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka);
    13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített;
    19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá a külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elismert költség elszámolására jogosító tevékenység esetében a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;
    27. az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az
    a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;
    b) a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

    Valamennyi tételre általánosságban igaz, hogy költségként csak akkor számolható el, ha az valós gazdasági eseményt takar, és a kiadás nem a magánszemély egyéni szükségleteinek kielégítését szolgálta, hanem a vállalkozási tevékenység folytatása érdekében merült fel.

Mi jár a fejedben?

admission essay writing services law essay assignment help toronto ontario what website will write a paper for you best resume writing services washington dc essay writing service cheap