Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2010-ben

budapestii2010. január hó 01-től a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnt (ennek összege 2005. november hó 01-től havi 1.950 Ft volt), viszont a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keretei lényegesen kibővültek.

Egyes jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.

27 %-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a járulékterhet nem viselő

  • Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
  • A vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés, a személyes közreműködő díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének a nyugdíjjárulék alapját meghaladó, de legfeljebb a tevékenységre jellemző kereset összegéig terjedő része után. Az előírást nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, járulékalapként annál a társaságnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani
  • A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után. Az Szja-tv. 70. §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 százalékos adókulccsal adózik, nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.
  • A kamatkedvezményből származó jövedelem után
  • Az egyösszegű járadékmegváltások után
  • A kisösszegű kifizetések után
  • Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozást terhelő egészségügyi hozzájárulást azon összeg után kell megfizetni, amelyet a személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos összege után. Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap, és a díjkiegészítés utáni egészségügyi hozzájárulás alapjának együttes összegét

14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig (450.000 Ft):

  • A vállalkozásból kivont jövedelem után
  • Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után
  • A 25 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem után
  • Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után

A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az előbbiekben írt jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27%-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. A magánszemély ilyen esetben is a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mentes a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette, illetve az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti

Mi jár a fejedben?

how to write the perfect essay write my papersin canada help writing a compare and contrast essay pay my assignment chemistry homework help websites