Nyugdíj melletti munkavégzés

idos-eladoA korábban hatályos szabályozás értelmében minden 62. életévét be nem töltött, keresőtevékenységet folytató öregségi nyugdíjasra 2010. január 1-jétől kiterjedt volna az úgynevezett éves keretösszeg elérését követő nyugdíjfolyósítási korlátozás. Az Országgyűlés azonban módosította az eredeti elképzelést. Kikre és meddig vonatkozik a keresetkorlátozás jövő évtől?

A nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása 2010. január 1-jétől kizárólag a 2008. január 1-jétől nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi, öregségi jellegű nyugdíjban  részesülőkre terjed ki – egészen addig, míg be nem töltötték öregségi nyugdíjkorhatárukat.

Ezen személyi kör esetében, amennyiben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév, az 1952-es születési évjárattól kezdődően évente 183 nappal emelkedik 65. életévig.

Ha a  nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást  vissza kell fizetni. Az érintett keresőtevékenységet folytató nyugdíjast az előírt keresetkorlát elérésekor – amely nyugellátásának folyósítását érinti – bejelentési kötelezettség terheli tíz munkanapon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. A 2007. december 31-én már öregségi, öregségi jellegű nyugdíjasként keresőtevékenységet folytató személy kereseti korlátozás nélkül dolgozhat.

A keresetkorlátozás vonatkozik – többek között – az

  • előrehozott öregségi nyugdíjban,
  • csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
  • korkedvezményes nyugdíjban,
  • bányásznyugdíjban,
  • korengedményes nyugdíjban részesülőkre.

Hozzászólások

  1. Galgóczy Andrea says:

    Jól értem, hogy csak arra vonatkozik a kereset korlátozás, aki 2008.01.01. után vonult nyugdíjba!

  2. Boza István says:

    Igen, így igaz.

  3. Én már 2006 tól vagyok bányász nyugdíjas jelenleg 48 éves vagyok és ez mellet 8órában dolgozom egy cégnél minőség ellenőrként bruttó 100 000 Ft ért.Az a kérdésem hogy az adozásban milyen változások érvényessek rám.Eddig kb a 49% adóra elment mivel össze vonták a nyugdíjammal.
    Várom válaszod
    R Ferenc

  4. Boza István says:

    Eddig a bruttó bérből 49,5 % került levonásra, 36 % szja (a legmagasabb adósávban), 9,5 % nyugdíjjárulék és 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék. Jövőre az szja levonás mértéke attól függ, hogy a nyugdíjjal és az adóalap kiegészítéssel (27 %) növelt jövedelem meghaladja-e az évi 5.000.000 ft-ot. Ha igen, akkor 32 % szja terheli az adóelőleg alapját, ami 100.000 ft jövedelem esetén 127.000 ft adóelőleg alapot jelent. Ez után kell 32 százalék szja-t fizetni, ami 40.640 ft. Ezen túlmenően kell fizetni az eddigi 9,5 % nyugdíjjárulékot, 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot is. Nem kell 1,5 % munkaerőpiaci járulékot fizetniük a munkát végző, saját jogú nyugdíjasoknak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. Összegezve a levonásokat, a legmagasabb adósávban 54.140 Ft a levonás 100.000 Ft havi jövedelem és nyugdíjas munkavállaló esetén. Kedvezőbb a helyzet, ha az összes jövedelem nem haladja meg az évi 5.000.000 Ft-ot (nyugdíjjal és 27 százalék adóalap-kiegészítéssel együtt), mert ekkor 100.000 Ft jövedelem esetén az adóalap-kiegészítéssel növelt adóalap (127.000 Ft) után csak 17 százalék szja-t kell fizetni. Ez 21.590 Ft, amihez hozzá adódik a levonandó nyugdíjjárulék és természetbeni egészségbiztosítási járulék (összesen 13.500 Ft). Tovább javítja a helyzetet, ha adójóváírás igénybevételére van lehetőség. Ez teljes összegben 3.188 e Ft összevont adóalapig jár, teljes egészében pedig 4.698 e Ft összevont adóalapnál szűnik meg.

  5. Kovács Angéla says:

    2006 májusától vagyok nyugdíjas. A nyugdíjam 140000 forint. A nyugdíj mellett bruttó 100000 forintot keresek. Kérdésem az mennyilesz a nettó bérem 2010-től. Köszönettel Kovács Angéla

  6. Boza István says:

    A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság. Ha havi nyugdíja 140.000 Ft, akkor éves nyugdíja 1.680.000 Ft. Ennek számított személyi jövedelem adója 285.600 Ft, de ezt nem kell megfizetni.
    A havi 100.000 Ft kereset havi adóalapja 127.000 Ft (mivel a keresetet meg kell növelni 27 százalék adóalap kiegészítéssel), ez évi 1.524.000 Ft adóalapnak felel meg.
    A nyugdíj és a kereset együttesen így 3.204.000 Ft adóalapot eredményez, mely még a 17 százalékos adósávba tartozik teljes egészében. Ennek megfelelően a keresetből eredő 127.000 Ft adóalap után 21.590 Ft személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ha a jövedelme bérjövedelem, azaz munkaviszonyból származik, akkor jár Önnek az adójóváírás, amely havi összege éves 3.188.000 Ft adóalapig a bérjövedelem havi 17 százaléka, de maximum havi 15.100 Ft.
    Az Ön éves adóalapja 3.204.000 Ft, ami meghaladja a 3.188.000 Ft-os jogosultsági határt, így az adójóváírás már nem jár teljes egészében Önnek. A havi 15.100 Ft-os, azaz évi 181.200 Ft-os plafont csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti összeg 12 százalékával, azaz 3.204.000 Ft – 3.188.000 Ft = 16.000 Ft tizenkét százalékával. Ez az összeg 1.920 Ft. Így az igénybe vehető éves adójóváírás összesen 181.200 Ft – 1.920 Ft = 179.280 Ft. Ez egy hónapra számítva 14.940 Ft. Azaz a kereset adóalapja után számított 21.590 Ft személyi jövedelemadóból nem kell megfizetni 14.940 Ft-ot, csak a két összeg különbözetét, azaz 6.650 Ft-ot.
    Személyi jövedelemadón kívül levonásra kerül még Öntől a kereset (100.000 Ft) 9,5 százaléka nyugdíjjárulék címén, s további négy százaléka pénzbeli egészségbiztosítási járulék címén. Ez összesen 13,5 % járulék, azaz 13.500 Ft.
    Összes levonása ennek megfelelően 6.650 Ft + 13.500 Ft = 20.150 Ft, azaz nettó keresete 100.000 Ft – 20.150 Ft = 79.850 Ft lesz.
    Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen számítás csak abban az esetben igaz, ha Ön munkaviszonyban áll, mivel ellenkező esetben nem jár Önnek a 14.940 Ft-os adójóváírás, azaz nettó keresete ennyivel kevesebb, 64.910 Ft lesz.
    Amennyiben jár Önnek az adójóváírás, fenti számítás abban az esetben is csak éves átlagban igaz, mivel az arányos adójóváírás érvényesítés csak azon bérszámfejtő programok esetében lehetséges, ahol az APEH ezt engedélyezte. Amennyiben erről nincs szó, úgy az adójóváírás érvényesítés az év első hónapjaiban magasabb összegű lehet (15.100 Ft), majd decemberben kisebb (13.180 Ft).
    Az adójóváírás évközi érvényesítését az Ön által adott nyilatkozat is befolyásolhatja.

  7. Illés Jánosné says:

    Tisztelt Tanácsado! Én 2008 január 1 elött mentem nyugdíjba. Utána elkezdtem dolgozni kék könyvvel. A havi keresetem 48000ft. A nyugdíjam havi 93000ft. Most azt szeretném tudni, ha megszünik a kék könyv, mennyi járulékot kell fizetnem a keresetemböl? Az idén 2010 12 10-én leszek 62 éves. Elöre is köszönöm a választ.

  8. Válasz Illés Jánosné kérdésére:

    Tisztelt Illés Jánosné!

    Elsősorban szeretnénk biztosítani, hogy az Ön által megadott adatok, sem külön-külön, sem együttesen nem akadályozzák, és nem korlátozzák azt, hogy Ön kereső tevékenységet folytasson.

    Kétségtelen, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás és munkavállalás lehetősége 2010. április 01-jétől megszűnik.
    Helyébe az egyszerűsített foglakoztatásról szóló törvényben megfogalmazott lehetőség lép.

    Ez foglalkoztatási szempontból vonatkozik:
    a természetes személy munkáltatónál, kizárólag háztartási munkát végzők foglalkoztatására;
    a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő foglalkoztatóra;
    valamint a bármely foglalkoztatónál végezhető, mezőgazdasági és az idegenforgalmi idénymunkára, valamint az alkalmi munkavégzésre.

    Ezek közül a természetes személy munkáltatónál végzett háztartási munka, valamint a mezőgazdasági és az idegenforgalmi idénymunka esetén, további feltételek megléte mellett, továbbra is fennáll a lehetőség a foglalkoztató egyösszegű közteherfizetésére. Ebben az esetben a foglalkoztatott személyt fizetési kötelezettség nem terheli, tehát a részére kifizetett járulékalapot képező juttatásból járulékot levonni nem kell, és nem is lehet.

    A foglalkoztatás más eseteiben, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, és a választott tisztségviselői jogviszony fennállásakor, a nyugdíjas foglalkoztatott részére elszámolt járulékalapot képező jövedelemből
    9,5% mértékű nyugdíjjárulékot, és
    4% mértékű egészségbiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak levonnia.

    A kiegészítő tevékenységet folytató (tehát nyugdíjas) egyéni vállalkozó, és a társas vállalkozó esetében, az egyéni járulék fizetési kötelezettség, a 9,5% mértékű nyugdíjjárulék fizetést jelenti.

    Tisztelettel:

    Tamási Endre

  9. Nagy-György istvánné says:

    1950-ben születt nő vagyok. 1998 óta rokkantnyugdíjas vagyok, folyamatosan.2010-ben vonatkozik-e rám valamilyen kereseti korlát ?
    Köszönettel veszem válaszukat: Nagyné

  10. Boza István says:

    A nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása 2010. január 1-jétől kizárólag a 2008. január 1-jétől nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi, öregségi jellegű nyugdíjban részesülőkre terjed ki.
    Mivel Ön 1998. óta rokkantnyugdíjas, így önre a kereseti korlát nem vonatkozik.

  11. Nagy-György Istvánnéra (1950), a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatár, tehát 62 éves életkorának betöltéséig (2012) vonatkozik a rokkantsági nyugellátásban részesülőkre vonatkozó, kereső tevékenység szabályozás, amennyiben III. csoportos rokkantként (mkcs 67%) kap ellátást.
    Tamási Endre

  12. Kiss Maya says:

    Tisztelt Tanácsadó !
    2007-ben mentem suolgálati nyugdíjba, melynek összege 200.000 Ft.
    Szeretnék mellete munkát vállalni.
    Lehet e napi 8 órás munkám ? Vagy egyáltalán érdemes e elmenni dolgozni? Lehet, hogy rosszabbul járok, és még napi 8 órát végiggürcölök ?
    Köszönettel:
    Maya

  13. Petik György says:

    1952 január 24.én születtem 39 év után előrehozott öregségi nyugdíjba 2010 augusztus 1 el megyek Vállalkozási szerződéssel tovább szeretnék dolgozni 120000 forintról kell számlát adnom .Miket kell fizetnem és mennyit;Válaszukat köszönöm

Mi jár a fejedben?

write my paper for me in 3 hours custom written papers writing service are write my papers safe buy a 10 page research paper why i should do my homework essay