Üzletrész megszerzésének illetékkötelezettsége

papirokA nyáron elfogadott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény több helyen módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt. A módosítás egyik eleme, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – 2010. január hó 01-től illetékfizetési kötelezettség terheli az ingatlannal rendelkező gazdasági társaság üzletrészének átruházását is.

A törvénymódosítás kiterjeszti az illetékek hatókörét – az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó illeték-kötelezettség kijátszásának megakadályozása érdekében – az ingatlannal rendelkező társaságok – vagyis az ingatlanok közvetett – megszerzésére is, azaz illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése (szükséges megemlíteni, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke is, általános esetben tíz százalékról négy százalékra).

Az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése kapcsán illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai (házastárs, bejegyzett élettárs, szülő, gyermek) és gazdasági érdekeltségei (az előbb felsoroltak önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek) tulajdonában lévő vagyoni betéteket, valamint a kapcsolt vállalkozások tulajdonában álló vagyoni betéteket is. Ilyenkor nem csak a legutolsó (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75%-ot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetni.

Az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése az általános illetékmérték alá esik, azzal, hogy az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétekre eső hányada. Illetékalap-csökkentő tényezőként kell azonban figyelembe venni az 5 évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betéteket, illetve – 75% feletti újabb részesedés megszerzése esetén – azon vagyoni betéteket, melyek után már fizettek illetéket.

A törvény szerint az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén az összeszámítandó vagyoni betétek tulajdonosai külön-külön kötelesek az illetéket megfizetni, a tulajdonukban lévő vagyoni betétek után számított illetékalap vonatkozásában.

A törvény rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése kapcsán bejelentési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át, és azt a vagyonszerzőt terheli, akinek vagyonszerzésével e feltétel teljesült.

Mi jár a fejedben?

technical report writing bns change prgramme at faslane technical paper writing speech writing agencies best places to buy essays