„Boldog” nyugdíjasok

nyugdijasok1

Az egyik pénzügyi honlap hírlevelét olvasgattam a minap. Gondoltam elalvás előtt jól fog esni egy kis „narkó” a száraz pénzügyek olvasásával.

Aztán ahogy olvastam az újságot, egyre inkább felkeltette az érdeklődésem a nyugdíjasokkal foglalkozó rengeteg hír.
Elkezdtem irigyelni szüleim korosztályát: az egyik azt taglalta, hogy olyan számítógépet dobtak piacra, amellyel „új világ” nyílhat nyugdíjasaink előtt. Olcsón, egyszerűen internetezhetnek, levelezhetnek, csetelhetnek azok is, akik számára eddig nem adatott meg ez a lehetőség. A mindössze hat billentyűből álló egyszerűen kezelhető gép  sok millió idős ember számára hozza közelebb a világot.

Ez igen! Gondoltam magamban, végre számít az ember akkor is, ha már nem aktív, szép tőlünk, hogy mennyire odafigyelünk az igényeikre, gondolunk rájuk is.
A következő hír olvasásakor már már vágyakoztam a nyugdíjas lét után: Azt fejtegették, hogy ha lehet, minél hamarabb vonuljunk nyugdíjba, mert mindaz a stressz, ami a munkánk során ér minket, egy csapásra elmúlik, megfiatalodunk.

A tanulmány szerint mindegy, hogy topmenedzserként, vagy bolti eladóként hagyom abba a munkát mielőbb, kevesebb szívrohamot kapok, nem újul ki az asztmám, ebben még a feleségem szerepe is indifferens, mert nem kimutatható a különbség, hogy milyen a családi állapotom. Sőt az egyre gyakoribb hát-, nyak-, és gerincfájásaim is megszűnnek,  valamint jól fogok aludni.

Egészében véve tíz évet fogok fiatalodni. Be is terveztem ezt magamnak, így lesz, még néhány évet stresszelek, aztán megyek fiatalodni.
De hogy a kedvem még rózsásabb legyen, azt is olvastam, milyen jó és kellemes meglepetés éri majd a nyugdíjasokat, szinte egyenesen a télapótól, hogy már december elején postázzák, illetve utalják a nyugdíjakat, hogy lehessen miből karácsonyi ajándékot venni.

Nagyon meghatódtam volna ennyi nyugdíjasokat érintő jó hír olvastán, ha nem látom saját szememmel ugyanazon a lapon a következő hírt: “Megduplázódhat a nyugdíjas éveikben is dolgozók száma”. Ez most mi?! „Azt írja az újság”, hogy a brit cégek több mint húsz százaléka úgy vélekedik, hogy munkavállalóik a nyugdíjkorhatár elérése után úgy döntenek, hogy a következő évtizedben is alkalmazásban maradnának, hiszen nem engedhetik meg maguknak a visszavonulást.

Talán mégis álmodom? Most már végképp összezavarodtam. Most fiatalodom tíz évet, vagy öregszem?
Na jó ez a szegény ködös Albion, így azért ez már megnyugtatóbb… lenne, ha nem olvasnám a következő öt év gumicsontját arról, hogy a tervezet szerint milyen szörnyű lesz a magánnyugdíj pénztári törvény, a nyugdíjasokat “börtönbe zárja”,  megfosztja mostani lehetőségeitől, ha minden úgy alakul, ahogy most “megálmodták”. Erről még nagyon sokat fogunk olvasni, lesz mivel riogatni mindazokat, akik már pihenni és “fiatalodni ” szeretnének.
Az én álmaim nem ennyire szürreálisak.nyugdijas2

Az én álmaimban -mivel szeretem a munkám-, teszem a dolgom amíg tudom, míg élvezem és nem zavarom a környezetem. Addig is folyamatosan gyűjtök a nyugdíjamra. Annyit már tudok, hogy csak magamra számíthatok, bízom abban, hogy sokáig egészséges leszek, de az egészségügy számomra már egyre többe fog kerülni. Abból lesz megélhetésem, amit megtakarítok bárki bármit is mondjon. De csak magamat szidhatom, ha a majdani megtakarításom sem lesz elég a „fiatalodásra”, hiszen látom, tapasztalom a valóságot.
Na megyek aludni, „talán álmodni”.

Mi jár a fejedben?

best buy essay compare and contrast essays for esl students best resume writing services nyc write one paragraph essay getting someone to write my research paper