Furcsaságok a jövő évi személyi jövedelemadó törvényben I.

szamitasok

A jövő évi személyi jövedelemadózás több furcsa, első hallásra nehezen érthető „konstrukciót” tartalmaz, főleg, hogy az adott rendelkezés mit is jelent valójában. Egyik ilyen elem az, hogy 2010. január hó 01-től az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a személyi jövedelemadó alapja nem az eddigi bruttó kereset, hanem annak ún. szuperbruttósított összege.

Ez azt jelenti, hogy az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, és az ún. adóalap-növelő összeg, más szóval adóalap kiegészítés.

Az adóalap-növelő összeg a bruttó kereset után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg.

Előbbi törvény alapján 2010. január hó 01-től a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

Az adóalap kiegészítés összege tehát a bruttó kereset 27 százaléka.
Igaz ugyan, hogy a személyi jövedelemadó legkisebb kulcsa 18 százalékról 17 százalékra csökkent, ugyanakkor az adóalap az eddigi száz helyett százhuszonhét lett. Százhuszonhét 17 százaléka 21,59 százalék, azaz valójában, a régi adóalapra vetítve ennyi adót kell fizetni az alsó adósávban. Ezt igazából azok fogják megérezni, akik jövedelme nem munkaviszonyból származik, mivel az adójóváírás alkalmazásával a munkavállalóknál a különbség mérséklődik.

Az adójóváírás maximális összege szintén növekszik, 15.100 Ft lesz, de az alapja is a „szuperbruttósított” kereset. A maximális adójóváírás elérése havi 88.824 Ft bruttó kereset plusz adóalap kiegészítésnél következik be, melyből a bruttó kereset 69.940 Ft. Más szóval a maximális adójóváírás bruttó keresetre jutó összege 11.890 Ft, szemben a jelenlegi 11.340 Ft-tal.

Az adójóváírás igénybevételének lehetősége is kitolódik. Jelenleg teljes mértékben 1.250.000 e Ft-ig jár, egyre csökkenő mértékben pedig 2.762.000 Ft-ig. Jövőre teljes összegben igénybe vehető az alkalmazotti kedvezmény 3.188.000 Ft éves adóalapig, ettől kezdve egyre csökkenő összegben 4.698.000 Ft adóalapig. Ezen utóbbi összegek azonban szintén adóalap kiegészítéssel növelt összegek, a régi mércével mérve 2.510.236 Ft-tól 3.699.213 Ft-ig terjed. Tehát még az idén 1.512.000 Ft kereset kellett az adójóváírás megszűnéséhez, jövőre – változatlan mérce mellett – elegendő 1.188.976 Ft is. Azaz az adójóváírás megszűnése valójában hamarabb fog bekövetkezni, mint az idén.

Az alsó adókulcs a 5.000.000 Ft éves „szuperbruttósított” jövedelemig 17 százalék, ez a régi mércével 3.937.008 Ft. Azaz ezen bruttó kereset és adóalap kiegészítés után az adó már 32 százalék, amely a bruttó keresetre vetítve 40,64 %.

Hozzászólások

  1. Ez pont olyan mint a királynak vitt ajándék.Adtam is meg nem is.Tehát amit adtam azt vissza is veszem duplán.Lényeg mindent elvenni amit csak lehet.És ebből jövőre mi jár vissza?Mennyi pénz?

  2. Boza István says:

    Ha a munkáltató az adóeleőleget pontosan állapítja meg és vonja le, akkor semmi. Adó csak abban az esetben járhat vissza, ha év közben több adóelőleg kerül levonásra, mint amennyit ténylegesen kellene – ez pl. akkor fordulhat elő, ha a magánszemély nem nyilatkozik a kifizetőnek, hogy kéri az adójóváírás érvényesítését az adóelőleg megállapításánál, de az valójában járna neki -, vagy év végén adókedvezmény – pl. személyi kedvezmény, családi kedvezmény -igénybevételére van lehetőség.

  3. A kérdésem a következő: Ha 2009 áprilistól nyugdíjba megyek korkedvezménnyel/60 évesen/ és utána vissza megyek dolgozni, akkor mennyi az az éves fizetés amit megkereshet az ember, hogy ne vegyék el a nyugdíját. Az előtte kereset 3 havi munkabér hogyan számít bele a 2010-es adózásba?
    Köszönettel
    R. Ede

  4. Boza István says:

    A törvény szövege szerint, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött korkedvezményes nyugdíjban
    részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.
    Jelenleg a minimálbér összege 73.500 ft, így az éves keretösszeg 1.323.000 ft.
    Annak az időszaknak a keresete, mely időszak alatt még nem részesült nyugellátásban, nem számít bele a keretösszegbe.

Mi jár a fejedben?

essay writing about internet buy custom essays online scholarship essay for business coustom writing cheap essay writing service