A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségéről

The meeting roomA gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el.

Ügyvezetésnek minősül a táraság irányításával összefüggésben szükséges azon döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más szervnek a hatáskörébe.

Nézzük, az egyes társasági formáknál kik ezek a vezető tisztségviselők.

A közkeresti és betéti társaságoknál az üzletvezetéssel megbízott tag minősül vezető tisztségviselőnek.

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését az ügyvezető látja el.

A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület látja el.

A zártkörűen működő részvénytársaságnál, az alapszabályban foglalt rendelkezéssel, az igazgatóság hatásköre átruházható egy vezető tisztségviselőre, a vezérigazgatóra.

Az egyesülésnél az igazgató vagy az igazgatóság mint testület végzi az ügyvezetés teendőit.

A vezető tisztségviselőket a társaság legfőbb szerve választja. A legfőbb szervek közkereseti és betéti társaságnál a tagok gyűlése; egyesülésnél és korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés; részvénytársaságnál a közgyűlés.

A társaságok alapításánál a társasági szerződésben kell meghatározni a vezető tisztségviselőket.

A vezető tisztségviselő, kivéve a közkeresti és betéti társaságot, csak természetes személy lehet.

A vezető tisztségviselők felelőssége kétfelé ágazik: elsődlegesen a gazdasági társaság, másodlagosan a társaság hitelezői felé.

Főszabályként a gazdasági társaság felelős azért a kárért, amelyet a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek okoz.

A vezető tisztségviselő felelőssége az őt foglalkoztató társasággal szemben áll fenn.

A vezető tisztségviselő jogállása egy speciális társasági jogi jogviszony, amelyre a társasági törvényben foglalt szabályok és a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. Ez akkor is így van, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban tölti be tisztségét. /Mint ismeretes az új gazdasági társaságokról szóló törvény 2006. július 1-i hatálybalépését megelőzően választott, újraválasztott tisztségviselők maximum öt évi időtartamra gyakorolhatják tisztségüket munkaviszonyban. Egyébként a hatálybalépést követően a vezető tisztségviselői tisztség munkaviszonyban nem látható el./

A vezető tisztségviselő a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok; a társasági szerződés; a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok; illetve ügyvezetési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért.

Az elvárható gondossági fokozat azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő nem hivatkozhat alappal arra, hogy nem rendelkezik a kellő szakértelemmel, hiszen ha szakértelem híján vállal el ilyen tisztséget, akkor nem képes megfelelő szinten ellátni kötelezettségeit, azaz már a tisztség elvállalásakor sem tanúsította az elvárt gondosságot. A vezető tisztségviselőktől elvárható, hogy megfelelő szakértelemmel, felkészültséggel, gondossággal járjanak el cégük gazdasági céljainak elérése érdekében.

A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt.

A későbbi kártérítési perek megalapozottságának szabhat korlátot az úgynevezett felmentvény intézménye.

A társasági szerződés előírhatja, hogy a társaság legfőbb szerve évente tűzze napirendjére a vezető tisztségviselők előző üzleti évben végzett munkájának értékelését, és határozzon a vezető tisztségviselők részére megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény tanúsítja, hogy a vezető tisztségviselő a jogszabályoknak megfelelően, a társaság érdekeit szem előtt tartva tevékenykedett.

A bíróság megállapíthatja a felmentvény hatálytalanságát, ha a felmentvény megadására alapul szolgáló információk valótlanok, hiányosak voltak.

Egyetemleges a kártérítési felelőssége az együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőknek és a testületi ügyvezetésnek közös károkozás esetén.

A vezető tisztségviselők felelősségének egyes eseteit a gazdasági társaságokról szóló törvény részletesen tartalmazza.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a cégbírósági bejelentés késedelméből, elmulasztásából, a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából származnak.

A versenytilalmi, összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott kár megtérítésére kötelezheti a társaság a vezető tisztségviselőt.

A versenytárs gazdasági társaságban nem szerezhet részvényt, nem vállalhat vezető tisztséget a vezető tisztségviselő, kivéve ha a társasági szerződés megengedi.

Közeli hozzátartozóval a vezető tisztségviselő nem köthet a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyletet, kivéve ha a társasági szerződés megengedi.

A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója, élettársa a felügyelőbizottság tagjává nem választható.

A gazdasági társaság a vezető tisztségviselővel szembeni kárigényét kártérítési perben érvényesítheti.

Fontos kisebbségvédelmi szabály, hogy amennyiben a gazdasági társaság legfőbb szerve nem indít pert a vezető tisztségviselővel szemben, akkor a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagok a gazdasági társaság nevében az igényt keresettel maguk is érvényesíthetik.

A vezető tisztségviselők felelőssége a hitelezőkkel szemben az úgynevezett előtársasági szakaszban és a jogszerűtlen gazdálkodás esetén állapítható meg.

Ha a cégbíróság a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe nem jegyzi be, azaz a cégbejegyzés iránti kérelmet jogerősen elutasítja, akkor az elutasításról való tudomásszerzést követően a vezető tisztségviselő az előtársaság nevében további kötelezettséget nem vállalhat, köteles a cég működését megszüntetni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a keletkezett károkért a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Akkor is köteles helytállni a tartozásokért harmadik személy irányában a vezető tisztségviselő, ha a társaság tagjai helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradnak fenn. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő felróható magatartás hiányában is felelősséget visel, nem védekezhet azzal, hogy úgy járt el ahogy általában elvárható.

A gazdasági társaság csődközeli helyzetbe jutása esetén a vezető tisztségviselők az ügyvezetésükkel nem sérthetik a hitelezők érdekeit, feladatukat a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Ezen kötelezettségük felróható megszegése esetén a vezető tisztségviselők a hitelezőkkel szemben helytállni kötelesek. A vezető tisztségviselő abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az elvárható valamennyi intézkedést megtette a fizetőképtelenség elkerülése érdekében.

A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti annak felelőssége megállapítását, aki a felszámolási eljárás kezdő időpontja előtti három év során a gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, és ügyvezetése során a hitelezővédelmi szempontok nem érvényesültek.

Az elsődlegesen helytállásra kötelezett a felszámolás alatt lévő gazdasági társaság, a vezető tisztségviselő csak akkor felel, ha a felszámolási vagyon nem nyújt kellő fedezetet a hitelezők követeléseire.

Dr. Szász Tibor

ügyvéd

Hozzászólások

  1. Szalai Zsuzsa says:

    Tisztelt Dr. Szász Tibor!

    Egy 2008-ban megalakult Kft. esetén a társasági szerződésében rendre meghatározásra kerültek a vezető tisztségvelők az alábbi mondattal: “Az ügyvezetői megbízatás határozatlan időre szól”. A tisztséget természetesen nem munkaviszonyban látják el a cégnél és semmiféle díjazásban nem részesülnek az ügyvezetők. A díjazásra vonatkozó rendelkezések nem is szerepelnek a társasági szerződésben. A kérdésem az lenne, hogy a társasági szerződés elegendő-e a jogállás “bizonyítására” (talán nem a megfelelő szót használom), vagy további szerződés megkötése szükséges a Kft. és az ügyvezető(k) között? Továbbá kötelező-e valamilyen díjazásban részesíteni a vezető tisztségviselőket? Kell-e a díjazást illetően bárminemű szerződést kötni, ha az nem szerepel a társasági szerződésben?

    Segítségét előre is köszönöm!

    Tisztelettel,
    Szalai Zsuzsa

  2. Móni says:

    Tisztelt Szalai Zsuzsa!

    Az ügyvezető jogviszonya egy speciális társasági jogi jogviszony, amelyre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadók.
    A jogviszony szerződéses jellegét bizonyítja az, hogy az ügyvezető nyilatkozattal fogadja el a megbízást.
    Válaszom tehát az, hogy külön megbízási szerződés nem szükséges az ügyvezetői jogviszony létesítésére.
    Viszont a díjazásra és egyéb feltételekre, követelményekre vonatkozó megállapodást célszerű írásba foglalni a későbbi viták elkerülése érdekében.
    A vezető tisztségviselőket nem kötelező díjazásban részesíteni, azonban ez nem jelenti azt, hogy bizonyos esetekben társadalombiztosítási járulékot ne kelljen fizetni az ügyvezető foglalkoztatása esetén. Ezzel kapcsolatosan ha kérdése van, forduljon adótanácsadónkhoz.

    Tisztelettel:
    Dr. Szász Tibor
    ügyvéd

  3. Boza István says:

    A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg.
    Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével az adóhatóság részére bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

    A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Azaz, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor nincs minimum járulék alap. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

    Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, az előírt legkisebb összegű járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

    A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 2009. július hó 01-től:
    a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,
    b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.

  4. Sebestyén István says:

    Egyenlőre küldöm ezt az írást. Ne add fel az olvasást, ott van a kérdés.
    A TB-ét abban az esetben kell fizetni, ha az ügyvezető tagnak nincs máshol biztosítási jogviszonya

    Üdv: Marika

  5. Till Lajos says:

    Tisztelt Dr. Szász Tibor!

    2006. szeptemberében alakult cégünk.
    Én ügyvezető alkalmazott vagyok, van másik két tag.
    A cég egy rövid ideig működött, most felszámolásra vár.
    Nem fizettem semmilyen társadalombizotosítási járulékot.
    Jelenleg semmilyen bevételem nincsen, hónapok óta keresek munkát, nem találtam.
    Milyen ellátásra vagyok jogosult, illetve miként szabadulhatok meg ezen jogviszonytól.

    Tisztelettel:

    Till Lajos

  6. zagyvai1oli219 says:

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

    Batrátom, kft.-je alapításához felkérte feleségemet az ügyvezető igazgatói posztra. Feleségem tényleges(operatív) munkát nem végezne, a társaság irányítását valójában a barátom végezné. A barátomnak van egy hasonló tevékenységet folytató vállalkozása Egyesület formájában, ennek ő a vezetője. Barátom szerint a két vállalkozás hasonló profilja miatt, a vezetői azonosság elkerülése végett kellene a feleségemnek elvállalnia az ügyvezető igazgatói megbízást. A gazdasági társaságok vezetőinek felelősségéről írt cikkében olvastam a kettős (társaság és hitelezői felé) felelősségéről. A megbízóm szerint a ktf-nél hitelfelvételre nem kerülne sor, így hitelezők sem kellene felelnie.
    Kérdésem az lenne, hogy milyen buktatói lehetnek egy ilyen tisztség elvállalásának a fentiek ismeretében.

    Köszönettel:

    Z.O.

    • Dr. Szász Tibor says:

      Tisztelt Z.O.!
      Nem tanácsolom, hogy a felesége elvállalja az ügyvezetői tisztséget, hiszen ezzel teljes jogi felelősséget vállal egy olyan cég ügyeivel kapcsolatban,
      amelynek a tényleges irányítását nem ő végzi.
      A helyes megoldás az volna, ha a barátja az egyesület közgyűlése elé vinné a kérdést.
      Döntsön a közgyűlés arról, hozzájárul-e ahhoz, hogy a barátja legyen az ügyvezetője a hasonló tevékenységi körű kft-nek, avagy sem.
      Üdvözlettel:
      Dr. Szász Tibor

  7. mester says:

    Tisztelt Ügyvéd Úr!

    Szeretném a tanácsát kérni:

    Jelenleg álláskereső vagyok. Több ajánlatot is kaptam.
    Ezek közül a legutóbbi, amivel kapcsolatban szeretném a véleményét kérni.

    Telefonon keresztül megkeresett egy illető, aki egy Kft.. társtulajdonosa és 10 évig volt az ügyvezető igazgatója is. 1 évvel ezelőtt egy kollégája vette át tőle a pozíciót.
    Az új kolléga küllemével, teherbíró képességével a Kft. tulajdonosai nincsenek megelégedve, ezért szeretnék az ügyvezetői pozícióról leváltani.

    Ezt a pozíciót ajánlotta fel nekem az illető.
    Indokai közt szerepelt, hogy az önéletrajzom alapján szakmailag alkalmasnak talál. Ismer olyan közös ismerősöket, akik a személyemet ajánlották a pozíció betöltésére. Elvileg, a referenciák alapján a létrejött kapcsolat biztonságosnak tekinthető.

    Az említett Kft bevétele az utóbbi 2 évben csökken. Ez természetesen a mai gazdasági helyzetben sem mentsége egy cégnek.
    A bevétel csökkenést – amint, mint külső szemlélő is látok – több okra lehet visszavezetni. Ezek egy része javítható. Ebben tudnám a céget képviselni, segíteni.
    Feltehetőleg az említett résztulajdonos támogatását bírva az ügyvezetői állást meg is tudnám nyerni.

    Kérdéseim:
    1. Végezhetem az Ügyvezetői állást, mint hivatalosan bejelentett főállású kolléga, megegyezés szerinti havi juttatásért (havibér, TB, járulék, juttatások, stb.)?

    2. Ebben az esetben tartozok-e anyagi felelősséggel a Kft.-nek, vagy a Kft. által okozott veszteségekért, vagy károkért?

    3. Amennyiben a szerződésemben ragaszkodok a “Ügyvezetők, igazgatósági tagok és egyéb vezető tisztségviselők felelősségbiztosítás” megkötéséhez, akkor ezzel védve vagyok-e az anyagi felelősség alól, ha rosszul alakulnának a dolgok?

    4. Milyen eszközök állhatnak rendelkezésemre a Kft. eddigi tevékenységének és általam elkezdett tevékenység eredményének kimutatására?

    5. A hozzáállásom pozitív, mert látok hibákat a cégen belül, de ezek kijavítása után sem 100%, hogy a céget növekedési pályára tudom állítani.
    Ezek ismeretében, mit javasol? Érdemes elvállalni?

    Várom segítségét, tanácsait.
    Tisztelettel:
    “mester”

Mi jár a fejedben?

write technical report best writing essays online anyone used a essay writing service paper essays academic essay service