Új nyugdíjszabályok

2010. január hó 01-től a nyugdíjrendszer valamennyi jelentős eleme változik. A teljesség igénye nélkül a legtöbb embert érintő módosításokra hívjuk fel most a figyelmet.

A változásokat az 1997. évi LXXXI. törvény (társadalombiztosítási nyugellátás) módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény tartalmazza.

A törvény szerint a nyugdíjkorhatár a várható élettartam-növekedéshez igazodva fokozatosan emelkedik. A korhatáremelés elnyújtott, születési évjáratonként évente 6 hónapos emelkedést jelent. Az első érintett korcsoport az 1952-es születésűek. A korhatár 2014. évtől – az 1952-ben született korosztálytól – születési évenként 6 hónappal emelkedik, és 2022. évben éri el – az 1957-ben született korosztállyal – a 65. életévet.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár tehát az alábbiak szerint alakul:

• annál, aki 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
• annál, aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• annál, aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• annál, aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• annál, aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• annál, aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• annál, aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A törvény szerint az öregségi teljes, és az öregségi résznyugdíj igénybevételének is feltétele lesz, hogy a nyugdíj-megállapítás napján a biztosítási jogviszony nem állhat fenn. A biztosítási jogviszony megszüntetésének előírásával megszűnik annak lehetősége, hogy a korhatár betöltését követően egyidejűleg változatlan szerződéssel munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nyugdíjas státuszban is legyen a biztosított. A jogviszony megszüntetését követően, már nyugdíjasként új jogviszony létesítésére továbbra is lehetőség van.

Az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz legalább húsz év szolgálati idővel is szükséges rendelkezni.

Öregségi résznyugdíjra az lesz jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint a nyugdíj-megállapítás napján biztosítási jogviszonyban nem áll.

A törvény tételesen felsorolja, mely évjáratokban születettek jogosultak csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki férfi esetében legalább 40 év, nő esetében legalább 37 év szolgálati időt szerzett és a nyugdíj-megállapítás napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A férfiaknál tehát az 1950-ben születettek, a nőknél az 1953-ban születettek vehetnek igénybe utolsó korcsoportként csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat. A csökkentés mértéke 0,1% havonta akkor, ha egy évnél kevesebb szolgálati idő hiányzik. 0,2.% akkor, ha egy és két év között, és 0,3% akkor, ha két és három év között.

Figyelemmel a korhatáremelésre vonatkozó módosításra, 2012-től az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár is fokozatosan emelkedik, mindkét nemnél egységesen. A nyugdíj összegében viszont kifejeződik, hogy a korhatárnál alacsonyabb életkorban nyugdíjazottak – rövidebb járulékfizetési időszak mellett – átlagosan hosszabb ideig részesülnek az ellátásban, mint azok, akik csak a korhatáron mennek nyugdíjba. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

Aki 2009. december 31-éig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak a nyugdíjtörvény 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni. Ugyanez értelemszerűen vonatkozik az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jogosultságra is.

A törvény biztosítja azt is, hogy a korkedvezményre jogot szerzett biztosítottak a korkedvezményt és az előrehozott öregségi nyugdíjat együttesen igénybe vehessék, és a korkedvezmény igénybevétele miatt az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításánál ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

A törvény alapján 2010-től a tizenharmadik havi nyugdíj a 2009. évi szinten – az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával – beépül a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében részesülnek tizenharmadik havi nyugdíjban.

2010-től a nyugdíjemelés módszerében kifejezésre jut a gazdasági növekedés üteme is. A GDP csökkenése, illetve 3,0%-nál lassúbb növekedése esetén a tisztán fogyasztói ár követő indexálás valósul meg. 4,0%-ig 80%-ban ár- és 20%-ban bérkövető indexálás, 5,0%-ig 60%-ban ár- és 40%-ban bérkövető indexálás lenne. 5,0%-os vagy annál gyorsabb ütemű növekedés esetén pedig a mai (50-50%-os arányú) ár- és bérindexálás alkalmazására kerülne sor.
A januári nyugdíjemelés tárgyévi tervezett adatokon alapul, azonban évközi tényadatok és várható értékek alapján továbbra is mód van novemberben, januárig visszaható hatállyal kiegészítő nyugdíjemelésre.

Hozzászólások

  1. Szalma Lászlóné says:

    14 éves korom óta dolgozom jelenleg 55 éves vagyok 40 éves folyamatos munkaviszo-nyom van . 2012-ben sem mehetek nyugdijba mert hiába lesz 43 év munkaviszonyom a ko-rom 58 év lesz.
    Igazságos ez Önök szerint?

  2. Boza István says:

    Nem tekintjük feladatunknak a társadalombiztosítási és/vagy adótörvények megítélést, hogy az igazságos vagy nem. Természetesen a törvények sohasem voltak igazságosak, mindig voltak emberek, akik egy-egy törvény előnyét vagy hátrányát jobban “élvezték”, mint mások. A törvények szabályokat alkotnak, melyek betartása a társadalom bármely tagjára kötelező kell, hogy legyen. Az igazságosság szem előtt tartása a törvényalkotók feladata.
    Abban egyébként egyetértünk Önnel, hogy célszerű lenne – és valószínűleg igazságos is – egy “plafont” beépíteni a nyugdíjtörvénybe, mely szerint pl. 45 év munkaviszony után bárki jogosulttá válik öregségi nyugdíjra, életkortól függetlenül.

  3. Fejős Mária says:

    Magyarországon szereztem 12-évet. Szerbiában 3 -évet. 2 gyermekem van. Magyar államolgársággal rendelkezem és állandó bejelentett lakással. 1952 október -ben születtem. Jelenleg nem dolgozom. A kérdésem lehetek-e nyugdíjas Magyarországon, milyen formában és hányéves kortól.

  4. Tisztelt Fejős Mária!
    A jelenleg hatályos magyar jogszabályok alapján a következőkről tájékoztatom:
    Az Ön esetében a nyugellátást a magyar jogszabályok szerint kell elbírálni és megállapítani.
    Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal kötött egyezménye alapján a biztosítási időket össze kell számítani. A tagállamok a megállapítható összegszerű nyugdíjrészt a biztosítási idők arányában viselik.
    A születési időpontját tekintve, Ön az öregségi nyugdíjra 62 év és 183 napos életkor betöltését követően, tehát 2015. I. félévében válik jogosulttá.
    Amennyiben az eddig szerzett biztosítási ideje teljes értékben szolgálati idő, ennek alapján csupán öregségi résznyugdíj állapítható meg az Ön számára, mert ideje a 15 évet meghaladja, de a 20 évet nem éri el.
    Üdvözlettel:
    Tamási Endre
    szuperrevizor
    Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

  5. Fehér lászlö says:

    Kérdés:1950 08 14-én születtem.Van durván több mint 44-éves munkaviszonyom.A munkahelyemen elakarnak bocsájtani a recesszió miatt elmehetek e nyugdíjba.

  6. Pintér Mária says:

    T. Cim!

    1952-ben születtem.

    Jelenleg rokkantnyugdijas vagyok.

    Bizottság elé ez évben kell ismét mennem.

    32.év ledolgozott szolgálati idő és 8 év rokk. nyugdijas igazolt évem van.

    Mire számithatok?

    Üdvözlettel:

    Pintér Mária

  7. Tisztelt Pintér Mária!
    Kérdése, és az ahhoz társított feltételek túl messzire mutatnak, és néhány mondatban, mégis minden részletre kiterjedően válaszolni nem lehet.
    A jelenlegi, Ön által leírt helyzetből kiindulva:
    Rokkantsági nyugdíjasként, időszakos orvosi felülvizsgálaton kell részt vennie.
    Amennyiben a felülvizsgálaton megállapítják, hogy egészségi állapotában változás nem állt be, az egészségkárosodás mértékének megfelelően, a jelenlegi ellátását tovább folyósítják.Az orvosszakértői vélemény rögzíti majd, hogy (jelenlegi életkorát is figyelembe véve) szükséges-e ismételt felülvizsgálat.
    Amennyiben öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltéséig, egészségi állapotába változás nem várható, ellátását ezt követően már folyamatosan kapja majd.
    (Tehát pl. saját jogú öregségi nyugdíj az Ön részére nem kerül megállapításra).
    Egészségi állapotának javulása esetén, minden további lehetőség az orvosszakértői vélemény függvénye.
    Tisztelettel:
    Tamási Endre

  8. Tisztelt Fehér László!
    Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam Boza István bevezető írását, “Új nyugdíjszabályok” címmel melyet ezen az oldalon olvashat.
    Természetesen tudjuk, hogy kérdésére konkrét választ vár.
    Az Ön által megadott adatok, valamint a hatályos jogszabály alapján, Ön a 60. életévének betöltését követően, tehát 2010. augusztus 14-től előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá.
    Jelenleg korengedményes öregségi nyugdíjt vehet igénybe, amennyiben erre vonatkozóan foglalkoztatójával megállapodást tud kötni.
    Ez egy foglalkoztatás politikai célú ellátás, amelyre vonatkozóan, amennyiben igényli e-mail-ben adhatunk tájékoztatást.
    Hosszú, boldog nyugdíjas éveket kívánok!
    Tisztelettel:
    Tamási Endre

  9. Fehér lászlö says:

    Tisztelt Tamási Endre úr! Válaszát köszönöm.Egyben kérem,hogy a válaszában említett lehetőséget e-mail címemre,amennyiben lehetséges megküldeni szíveskedjen. Fáradozását köszönöm!Tisztelettel:Fehér László

  10. Fehér lászlö says:

    Tisztelt Tamási Endre úr! Válaszát köszönöm.Egyben kérem,hogy a válaszában említett lehetőséget e-mail címemre,amennyiben lehetséges megküldeni szíveskedjen. Fáradozását köszönöm! Tisztelettel: Fehér László

  11. Kedves Fehér László!
    Kérem írja meg az e-mail címét, hogy válaszolni tudjunk.
    Üdvözlettel:
    Mudri István főszerkesztő

  12. Fehér László says:

    Tisztelt Mudri István úr! Gyors válaszát köszönöm,és elnézést kérek,hogy nem írtam meg az e.mail címemet,de azt hittem hogy,önök látják mivel a kérdésekhez elengedhetetlen feltétel volt a cím megadása.
    címem:felapa@freemail.hu Fáradozását előre is köszönöm. Tisztelettel Fehér László

  13. Tisztelt Fehér László Úr!

    Kérésének megfelelően, szeretném tájékoztatni a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban. Erre legmegfelelőbbnek tartom az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (ONYF) honlapján is megtalálható Közleményt. Ez minden részletre kiterjedően tartalmazza a feltételeket, és a lehetőségeket. Természetesen, amennyiben bármilyen további kérdése van, állok rendelkezésére.

    Üdvözlettel:

    Tamási Endre

    A Magyar Közlöny 2009. évi 180. számában hirdették ki a 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról. Azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2009-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást – amelyet legkésőbb 2009. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez – függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2009-ben vagy 2010-ben kerül sor, az új rendelkezések nem vonatkoznak.

    I. Az R. és a korengedményes nyugdíjazásról szóló – többször módosított – 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján 2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

    a) a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 57. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett – 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti – öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor) és szolgálati időt (legalább 37 év) 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi,

    b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá

    c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

    Az a), b) és c) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén a korengedményes nyugdíjazásra 2010. december 31-ét követő időponttól is sor kerülhet. A nyugdíjigény bejelentéséhez rendszeresített igénybejelentő lapot (űrlapot) elegendő a nyugdíjazás időpontját megelőző 30-60 nappal korábban benyújtani.

    Amennyiben a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére 2010. január 31-ét követően kerül sor, illetőleg a megállapodást 2010. február 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a munkáltató és a munkavállaló köteles a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére irányuló szándékot a regionális munkaügyi központnak 30 nappal a megállapodás megkötése előtt bejelenteni.

    A regionális munkaügyi központ a munkáltatót a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatja az érintett munkavállaló számára felajánlható, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. § (2)-(3) bekezdése szerint megfelelőnek minősülő munkahelyekről.

    Továbbra sem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.

    Változatlanul jogosultsági feltételnek minősül a biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

    A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató legkésőbb a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb 2010. december 31-ig köteles értesíteni az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

    II. Az R. alapján 2010. évben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és az 1953-ban, az 1951-ben, valamint az 1950-ben született férfiakkal az 57. életévük betöltésétől, míg az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltését követő 183. naptól köthetnek megállapodást a korengedményes nyugdíj igénybevételére. Megállapodás kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor betöltését megelőzően köthető.

    (Ez az életkor a nők esetében az 59., a férfiak esetében pedig az 1950-ben, 1951-ben születetteknél a 60. életév, az 1952-ben születetteknél a 60. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig a 61. életév. Amennyiben az 1952-ben vagy 1953-ban született személy nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – a 60. életév betöltésétől jogosult. Az 1951-ben és az 1950-ben született nők már jogosultságot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért velük nem köthető megállapodás korengedményes nyugdíj igénybevételére.)

    Az R. az 1953. évben született személyek tekintetében speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az érintett személyi kör esetében

    a korengedményes nyugdíj megállapítása során irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2009. december 31-én,
    míg a munkáltató fizetési kötelezettsége tekintetében a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a Tny. 2010. január 1-jétől

    hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.

    Ez azt jelenti, hogy az 1953-ban született munkavállaló továbbra is a 62. életévét 5 évvel megelőzően, azaz 57. életéve betöltésekor állapodhat meg a munkáltatójával korengedményes nyugdíjazásáról. A munkáltatónak azonban nem a munkavállaló 59. vagy 60 életéve betöltéséig kell vállalnia a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését, hanem – a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint – a nő munkavállaló esetében változatlanul az 59., a férfi munkavállaló esetében azonban a 61. életév betöltéséig terjedő időszakra. Kivételt képeznek azok az 1953-ban született férfiak, akik a nyugdíjazásig 42 év figyelembe vehető szolgálati időt szereztek. Esetükben ugyanis a munkáltató fizetési kötelezettsége a 60. életév betöltéséig járó nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetésére terjed ki. (Ez a szabály vonatkozik a 42 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező 1952-ben született férfiakra is.)

    Az 1953. évben született személyek esetében a munkáltatónak az általános fizetési kötelezettségén túl meg kell térítenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére – a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével – számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.

    III. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a foglalkoztató, a foglalkoztatott, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában a Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás áll fenn, akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

    Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.

    Ha a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a korengedményes nyugdíjat megállapító határozatot az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával vissza kell vonni.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül egyösszegben kifizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra – a munkáltató által korábban befizetett – korengedményes nyugdíj összegét.

    A III. pontban említett rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2009. december 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
    IV. A korengedményes nyugdíjban részesülő személy köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, az annak létrejöttét követő 10 munkanapon belül bejelenteni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot.

    Az igényt a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.

    A korengedményes nyugdíjra vonatkozó, módosított „Megállapodás” nyomtatvány hozzáférhető a Nyomtatványok -> További nyomtatványok -> Nyugdíjigénylés menüpontban.

    Budapest, 2010. február 9.

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

  14. Laszlo Sztojka says:

    1965 es 1969 között Magyarorszagon dolgoztam (magyarorszagi szuletesu vagyok es dupla allampolgarsaggal rendelkezem es az unioban elek). Nyugdijjogusolt vagyok-e vagy sem?
    Tisztelettel
    Laszlo Sztojka

Mi jár a fejedben?