Cégátalakulás – kinek higgyünk?

keresztezodesA probléma: Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény  rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Vajon ez az átalakulás eredményezhet-e illetékfizetési kötelezettséget?

A válasz megosztja a szakembereket, olyannyira, hogy még a Pénzügyminisztérium és a Legfelsőbb Bíróság is egymásnak ellentmondóan foglalt állást a kérdésben, ráadásul időben nem is messze egymástól.

I. A Legfelsőbb Bíróság BH2008. 34 számú határozata egyértelműen rögzíti, hogy az egyéni vállalkozónak a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését követően egyszemélyes Kft.-vé történő átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Álláspontja szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya a Gt-ben meghatározott gazdasági társaságokra terjed ki és rájuk vonatkozóan szabályozza az átalakulás általános szabályait, s csak a gazdasági társaságok átalakulására (egyesülésére, szétválására, cégforma váltására) írja elő az adó- és illetékfizetési kötelezettség alóli mentességet. A Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint az egyéni cég nem minősül a Gt. szabályai szerinti gazdasági társaságnak. Az, hogy az egyéni vállalkozásról szóló törvény lehetővé teszi az egyéni cég számára, hogy a Gt. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, még nem jelenti azt, hogy az egyéni cég a Gt. hatálya alá tartozik. E rendelkezés csak a Gt. szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő, azonban ezáltal az egyéni céget nem nyilvánítja gazdasági társasággá és nem biztosítja a csak a gazdasági társaságokra előírt adó- és illetékfizetési kötelezettség alóli mentességet.
Önmagában az a körülmény, hogy az egyéni cég nem jogi személy és így az egyénicég-tulajdonos az egyéni vállalkozó, még nem jelenti azt, hogy valójában az egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft.-vé történő átalakulásáról van szó. Az egyéni vállalkozó közvetlenül egyszemélyes Kft.-vé nem alakulhat át, ezt csak az egyéni cégként bejegyzett cégnek lehetséges, az egyéni vállalkozónak nem. Mindebből következően, az egyéni cég nem jogi személy, az átalakulás során az egyéni cégnek kell átalakulnia egyszemélyes Kft.-vé és nem az egyéni vállalkozónak.
Mindebből következően az Illetéktörvény. 26. § (1) bekezdés h) pontja alapján sem illeti meg a felperest illetékmentesség az átalakulással történő vagyonszerzés után, mert az Itv.-nek ez a rendelkezése csak a gazdálkodó szervezet átalakulással történő vagyonszerzésére mondja ki az illetékmentességet. A perbeli esetben azonban nem gazdálkodó szervezet átalakulásáról van szó, mert a Ptk. 685. § c) pontja alapján gazdálkodó szervezetnek csak az egyéni vállalkozó lett volna tekinthető.

II. Ezen gondolatmenettel szöges ellentétben áll a Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya által 16981/1/2008 számon és az APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály által 4007561690 számon 2009. június hó 04-én közzétett közös PM-APEH állásfoglalás.

E szerint az Illetéktörvény nem szabályozza, hogy mi minősül gazdálkodó szervezetnek, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c) pontjában foglalt értelmező rendelkezés az irányadó, amely szerint az egyéni vállalkozó és az egyszemélyes kft. is gazdálkodó szervezetnek minősül. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető, s az egyéni cég  a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át.
Tekintettel arra, hogy az Illetéktörvény nem kifejezetten a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulást rögzíti, így lehetőség van az egyéni vállalkozásról szóló törvény alapján történő átalakulás esetére is az illetékmentességet igénybe venni. Hivatkozik továbbá a PM-APEH közös állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróság BH2007.393 számú határozatára, amely rögzíti, hogy az egyéni vállalkozó és az egyéni cég személye azonos, közöttük jogutódlás nem képzelhető el, így az egyéni cég egyszemélyes kft-vé történő átalakulása tulajdonképpen az egyéni vállalkozó átalakulását jelenti. Ezt támasztja alá az EBH2005.1380 jogegységi határozat is, amely tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozó egyéni cégként való bejegyzése az egyéni céget nem teszi önálló jogalannyá, azaz az egyéni cégnek nincsen az egyéni vállalkozótól független jogalanyisága.
A fentiekre tekintettel, illetékmentes az egyszemélyes kft. – egyéni vállalkozó által bejegyeztetett egyéni cégből történő – átalakulással bekövetkező vagyonszerzése -mondja az állásfoglalás.

III. Láthatjuk, hogy az eltérő eredmény abból adódik, hogy az LB a Ptk. alapján nem minősíti gazdálkodó szervezetnek az egyéni céget, mivel az nem azonos az egyéni vállalkozóval, míg a PM-APEH állásfoglalás az egyéni céget az egyéni vállalkozónak tekinti, így gazdálkodó szervezetnek.

Az Illetéktörvény ominózus rendelkezése – szó szerint idézve – így szól:

„26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);”

Mindezek után ténylegesen felmerül a kérdés, mire számítson az átalakuló egyéni cég? Kell neki illetéket fizetnie, vagy sem? Az LB szerint kell, a PM-APEH szerint nem. Mivel az illeték kiszabása az APEH részéről történik, feltételezhető, hogy az adóhivatal a saját álláspontja alapján nem szab ki illetéket. De mi történik akkor, ha mégis átgondolják a kérdést, s a Legfelsőbb Bíróság véleményét fogják osztani? Mit tegyünk? Mi az Önök véleménye erről?

Hozzászólások

  1. Ilona says:

    Tisztelt Tanácsadó!
    Kérdésem az, hogy egyéni vállalkozásomból két személyes Kft-vé szeretnék átalakulni. Az egyéni vállalkozás készpénzéből milyen formában, hogyan lehet befizetni a Kft-be a törzstőkét?
    Kft-ben közreműködő, tag, vagy alkalmazottként célszerű dolgozni?
    Várom szíves válaszát!
    Ilona

  2. Boza István says:

    Tavaly decemberben fogadta el a parlament az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, az új szabályok többsége 2010. január 1-el lépett hatályba.

    Az egyéni vállalkozó választhat, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként, vagy egyéni cégként kívánja végezni, azaz tevékenységére milyen jogszabályok lesznek az irányadóak.

    Az egyéni cég önálló, az egyéni vállalkozótól elkülönült jogalany. Az egyéni cég az egyéni vállalkozó által alapított, jogi személyiség nélküli cég, amelyre kiterjed a cégtörvény, a számviteli törvény és a társasági törvény hatálya. Az egyéni cég tehát a tagtól elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany, a tag tevékenysége eredményeképp jogokat és kötelezettségeket az egyéni cég szerez és vállal.

    Egyéni céget a gazdasági társaságokhoz hasonlóan lehet alapítani, akár szerződésminta alkalmazásával, egyszerűsített cégeljárással. A cég tagja határozza meg jegyzett tőkéjének összegét, ahogyan azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e. Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan, akkor a tartozásokért elsősorban az egyéni cég a saját vagyonával felelős, és ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat, a tag saját vagyonával, korlátozás nélkül köteles helyt állni. Korlátozott felelősség esetén a tag köteles az alapító okiratban meghatározni a pótbefizetés összegét, amelyet csak akkor kell teljesítenie, ha az egyéni cég vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ezen felül azonban a tag saját vagyonával az egyéni cég tartozásaiért nem felel, hasonlóan a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz.

    Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan engedélyhez kötött tevékenységet az egyéni cég is csak engedély birtokában végezhet. Az egyéni cég képesítéshez kötött tevékenységet akkor folytathat, ha a tag a szükséges képesítési követelményeknek a tevékenység végzésének valamennyi helyszínén megfelel. A képesítési követelményeknek a tag eleget tehet azzal is, ha a szükséges képzettséggel rendelkező alkalmazottat foglalkoztat.

    Az egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá átalakulhat.

    Tehát az egyéni vállalkozónak először egyéni céggé kell alakulnia, majd ezt követően van rá lehetőség, hogy egy további átalakulással kétszemélyes kft-vé alakuljon.

    Tekintve, hogy ez a folyamat a közzétételi eljárások és a kötelező jogi képviselet miatt költség- és időigényes, egyszerűbb és olcsóbb megoldás, ha a kétszemélyes kft. nem átalakulás útján, hanem új cégként jön létre. Ezzel egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenységet meg lehet szüntetni.

    A gazdasági társaságban a tagi jogviszonyban és az alkalmazottként történő foglalkoztatás adózási és társasdalombiztosítási terhei majdnem egyformák. Különbséget jelent, hogy tagi jogviszony esetén előfordulhat olyan eset, mikor az adó- és járulékfizetési terheket a tevékenységre jellemző kereset alapján kell megfizetni, ennek gyakorlati megvalósítása azonban nehézkes. Emiat – ha egyéb kizáró feltételek nem állnak fenn – javasolt a munkaviszony keretében történő munkavégzés.

Mi jár a fejedben?

pay website do homework for me help me write my report essay helper introduction custom writeng best english essays online