Őstermelők biztosítási jogviszonya

ostermeloiItt a nyár, a mezőgazdasági őstermelőknek ez az évszak már nemcsak a munkáról, hanem annak eredményéről, a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséről is szól. Ez alatt a néhány hónap alatt “ha az időjárás és a piac is úgy akarja” kell realizálniuk az egész évi megélhetés bevételét.

Hogyan alakul egy őstermelő biztosítási jogviszonya, milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Ezt foglaltuk össze cikkünkben.

A személyi jövedelemadó törvény rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában a szja-törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál.

A biztosítás a következő szabályok szerint terjed ki az őstermelőre:

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése:

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is (kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek) – a minimálbérnek megfelelő összeg után (minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ennek megfelelően 2009. január hónapra 69 000, 2009. február hónapra és ezt követően 71 500 forint a járulékok alapja) fizeti meg a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, ebből 24 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék és 5 százalék az egészségbiztosítási járulék, amelyből 4,5 százalék a természetbeni-, és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási

járulék. Ezen felül meg kell fizetni az egyéni járulékokat [6 százalék egészségbiztosítási járulék, melyből 4 százalék a természetbeni-, és 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztár tagjánál 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj)].

Ettől eltérően, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló – 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve a bevétel 20 százalékának egytizenketted része) magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya keletkezéséről az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A bevallás száma: 0958.


És végül egy példa: Magdolna 47 éves eddig alkalmazott volt, s mellette őstermelő. Alkalmazotti jogviszonya megszűnt, így főállású mezőgazdasági őstermelővé vált. Előzi évi éves árbevétele 4.200.000 Ft volt (nem érte el a nyolc millió forintot), ezért egyúttal mezőgazdasági kistermelőnek is minősül.

Magdolna járulékfizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:

Az előző évi bevétel 4.200.000 Ft, ennek húsz százaléka 840.000 Ft. Ennek egytizenketted része a havi járulékalap, amely így 70.000 Ft. Ezen összeg után kell 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnie, ami 2.800 Ft illetve 6.650 Ft, együttesen 9.450 Ft havonta.

Mi jár a fejedben?

seo writing services masters dissertation writing services people who can write college essays legal essays are law enforcement cameras an invasion of privacy?