Megmaradó adókedvezmények

seniorAz adótörvények 2010. január hó 01-től történt módosítása kapcsán elsősorban a megszűnő adókedvezményekről hallunk, e mellett azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet a megmaradó adókedvezményekre, melyek továbbra is ösztöntik a hosszú távú adómegtakarításokat.

Először is az egyik teljesen megszűnő kedvezmény, mely kb. 800.000 adózót érint: az életbiztosítások adókedvezménye.

A 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosításra vagy nyugdíjbiztosításra az adóévben befizetett díj 20%-a csökkentette az adót. Amennyiben az adóévben befizetett biztosítási díj meghaladta az adóévet megelőző évben fizetett díj összegét, úgy e növekmény után további tíz százalék adókedvezményt lehetett igénybe venni.

Ezen adókedvezmény érvényesítésének egyik feltétele volt, hogy a magánszemély összes bevallási kötelezettség alá eső jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot (e felett 3 900 000 forintig korlátozottan volt igénybe vehető), másik feltétele, hogy a felsőoktatási tandíjhoz, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékhoz, magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz, az azt kiegészítő befizetéshez, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóhoz történő befizetésekhez, a közcélú adományokhoz és a biztosításokhoz kapcsolódó kedvezmények együttes összege nem haladhatta meg a 100 000 forintot, illetve az összes jövedelem nagyságától függően, annak csökkenő összegét.

Az életbiztosítások fizetése a 3,4 millió forintos jövedelemkorlát miatt a közepes és alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára jelentett eddig kézzel fogható adóelőnyt (a biztosító kockázatviselésén túl). Az életbiztosítási adókedvezmény eltörlése leginkább az ekkora jövedelmű lakossági rétegnek a megtakarítási kedvét veheti el.

További megszűnő kedvezmények a magánszemélyek számára: tandíjkedvezmény, alapítványi kedvezmény, őstermelői kedvezmény, magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó kedvezmény, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény, háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.

A munkáltató számára eddig adómentes volt, de januártól 25 százalékos terhet kell fizetni a magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés, önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetés költsége után.

És akkor mi az ami megmarad? A súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz – önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári (nyugdíj-, egészség- vagy önsegélyező pénztár) és nyugdíj-előtakarékossági befizetések – kapcsolódó adókiutalás.

Mit is jelent ezen utóbbi kedvezmény?

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség 2006. évtől megszűnt. Helyette azonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történő utalásáról rendelkezhet az adózó, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag.

A kedvezmény mértéke – melyet az egyéni számlára történő visszautalással lehet igénybe venni – az adóévben befizetett összeg 30 %-a, de maximum 100 000 forint. Ha a nyugdíjpénztári tagság mellett egészség és/vagy önsegélyező pénztári tagság is fennáll, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összege 120.000 forint.

A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is ilyen rendelkezési jogosultság párosul. A kedvezmény mértéke itt is a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30 %-a, de legfeljebb szintén 100 000 forint.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések után járó kedvezmények az összjövedelem nagyságától függetlenül igénybe vehetők. Akik tehát a jövőben is szeretnék hosszú távú megtakarításaikat adókedvezménnyel kiegészíteni, azoknak figyelmébe ajánljuk ezen biztosító pénztárak tagságával járó előnyöket.ut

Boza István

Szubjektív vélemény a törvény kapcsán

Sajnos újabb, egy régóta meglévő- a hosszú távú megtakarításokat és családunkat betegség, baleset esetén védő, ezt ösztönző biztosítások – állami segítségétől kell most elbúcsúznunk.
Vigaszunk az lehet, hogy az előző években már úgyis elkezdődött a kedvezmények folyamatos kurtítása, egyre kevesebben tudtak számolni ezzel az adóelőnnyel.
Valószínű tehát, hogy akik a megtakarításoknak ezt a formáját választották, nem emiatt döntöttek így.
Mint ahogy továbbra sem szűnik meg a létjogosultsága. Sokaknak nincsenek cilinderből elővarázsolható milliói amikor ez szükséges, jövedelmükből csak havi pár tízezret tudnak félre tenni a jövő feladatainak megoldásához. Nagyon sokan vannak, akik fontosnak érzik, hogy ha bekövetkezik egy betegség vagy baleset, akkor a munkából való részleges, vagy hosszantartó kiesés esetén ne szenvedjen hiányt a család az ő csökkenő, vagy megszűnő jövedelmük miatt. Nekik továbbra is a legfontosabb eszköz marad a biztosítás, biztosítói megtakarítás.
A különbség annyi, hogy az állam ezzel deklarálta, hogy mindezeknek a céloknak az elérése a mi egyéni érdekünk és felelősségünk.
Ugyanakkor, mint az törvény szövegéből kitűnik, a nyugdíj célú megtakarítások állami ösztönzése megmaradt.
Most ennek is örülnünk kell.

(a szerk).

Hozzászólások

  1. Somogyiné O. Katalin says:

    Ennyi adóból hol van az összejövő pénz?!
    Miért a rosszul dolgozó elöljáró kap belőle milliós,milliárdos végkielégítést?!
    Hol van itt demokrácia?!
    Önkényuralom van keményen!
    A gazdagok élik világukat ,a kétkezi munkás meg dögöljön meg!
    Pedig jó lenne figyelembe venni,hogy ha a paraszt nem termel,az úr nem eszik!!!!!!

    Egy elkeseredett közalkalmazott!!!!

  2. Dezsényi katalin Terézia says:

    Sajnálattal állapítom meg, hogy a súlyos fogyatékosoknak járó adókedvezményt rokkantnyugdíjasként nem vehetem már igénybe. Egyéb jövedelmem nincs, a betegségem viszont végleges. Az életminőségünk javítását szolgáló kedvezmény nem vehető már esetemben igénybe. Pedig a havi 35675 forint nagyon rám férne. És rá férne minden sorstársamra.
    Itt jegyzem meg továbbá, hogy az adójog szempontjából súlyos testi fogyatékosságnak minősülő insulin dependens diabtes a más szabályok szerinti kedvezmények igénybe vételére nem jogosít. Tehát például az utazási kedvezmények nem, vonatkoznak ránk.- Miért vajon?

  3. Dezsényi katalin Terézia says:

    Bocsánat. Természetesen 3565 forintról van szó. És insulin dependens diabetes-ről.

  4. Boza István says:

    A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
    Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez a szabály nem szűnt meg, a kedvezmény 2010-ben is igénybe vehető, nem függ attól, hogy valaki rokkantnyugdíjas vagy sem. Az adókedvezmény érvényesíthetőségéhez viszont jövedelemre van szükség, jövedelem hiányában ezen kedvezményt érvényesíteni a magánszemély nem tudja.

  5. Kovács László says:

    Tisztelt Szerkesztő úr

    Egy kérdésem lenne egyéni vállalkozó köthet kockázati vagy egész életre szóló biztosítást úgy , hogy leköltségelheti a biztosítási díjat?
    Vagy az csak gazdasági társaság köthet az alkalmazottaira?
    Válaszát előre is köszönöm.

  6. Boza István says:

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklete szól a vállalkozói költségek elszámolásáról.
    A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben (11. számú mellékletben) foglaltakat kell alkalmaznia.
    Ennek I. része határozza meg a jellemzően előforduló költségeket.
    Az I. rész 9. pontja szerint költségként elszámolható kiadások különösen a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt.
    Tehát az egyéni vállalkozó a kockázati életbiztosítás díját abban az esetben számolhatja el költségként, ha az után magánszemélyként adókedvezményt nem vesz igénybe.
    Kockázati életbiztosítást a gazdasági társaság is köthet alkalmazottaira, az a személyi jövedelemadó törvény 6.3. pontja alapján adómentes bevételnek számít a magánszemélynél.

Mi jár a fejedben?

what is a good paper writing service i hate writing papers buy essays online secure page cheap essay writing find people to write papers for you