Amit a befektetésekről feltétlenül tudni kell (1. rész)

grafikon

Új befektetési rovatunk első cikke néhány fogalom megismertetésével kezdődik. Ahhoz, hogy a szándékainknak megfelelő stratégiát felépíthessük, tudnunk kell, mikor, milyen eszközöket érdemes választanunk az optimális eredmény eléréséhez. Ismerni kell, hogy melyek a legkevésbé kockázatos, vagy a legrugalmasabb hozzáférést biztosító befektetési eszközök, mint ahogy tisztában kell lennünk azzal is, hogy magas hozam elvárása esetén a kockázatok is az elvárásokkal párhuzamosan emelkednek.

Bemutatjuk, hogy a biztonság, az idő és a hozam, ellenérdekelt fogalmak, hiszen egy befektetés alakulásakor az egyik pillér bizonyosan sérül.

Választ adunk arra, hogy befektetési céljaikat milyen eszközökkel érhetik el, továbbá, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre akkor, ha rövid-távon, biztonságra törekedve szeretnék gyarapítani megtakarításaikat. Milyen befektetési eszközökből válogathatnak akkor, amikor a magas hozam reményében akár hosszabb távon is képesek lemondani a pénz hozzáférhetőségéről, netán ennek érdekében, bizonyos veszteségeket is hajlandók felvállalni.

Célunk, hogy befektetési sorozatunk első részében elméleti síkon választ adjunk ezekre a kérdésekre.

Kapaszkodóként íme néhány fogalom magyarázata:

 PORTFÓLIÓ:

Egyfajta „kosár”, ami az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú, stb.) értékpapírokból és más befektetési eszközökből áll össze.

DIVERZIFIKÁCIÓ:

A befektetésre fordítandó pénzt különböző instrumentumok között osztjuk meg

Ezek lehetnek pusztán részvények, de ugyanígy diverzifikáció az is, ha a pénz egy részét állampapírba, kötvénybe, befektetési jegybe tesszük

A diverzifikációval az egyedi papírok kockázata hatékonyan csökkenthető, hiszen az egyes instrumentumokat befolyásoló esetleges negatív hatások nem feltétlenül hatnak ki a portfólió minden tagjára

Így az összesen vállalt kockázat alacsonyabb az egyes instrumentumok külön-külön vállalt kockázatánál

Egy befektetési ügylet kiválasztásakor az alábbi szempontok a meghatározóak:

- biztonság

- hozam

- likviditás (hozzáférhetőség)

Az erre alapuló törvény egy háromszöggel írható le. A befektetési háromszög törvénye kimondja, ha a háromszög 2 csúcsa erős, akkor a harmadik kötelezően gyenge, mind a három szempontot egy adott befektetési formában egyszerre nem lehet érvényesíteni.

kep1

DEVIZAKOCKÁZAT:

Külföldi devizában kibocsátott befektetési eszközök esetén az árfolyamkockázatot is figyelembe kell venni.

A forint erősödése csökkenti a befektetés eredményét (kevesebb forintot kapunk 1 egység devizáért)

A forint gyengülése növeli a befektetés eredményét (több forintot kapunk 1 egység devizáért)

HOZAM

A hozam a befektetésen realizált nyereség

Összetevői:

- Árfolyamnyereség: abból adódik, hogy az eladási árfolyam magasabb, mint a vételi árfolyam

- Kamat: kötvények esetén használatos fogalom. A kibocsátó arra tesz ígéretet, hogy a kötvény tulajdonosának meghatározott időszakonként (évente, félévente) egy előre meghatározott összeget fizet a lejáratig

- Osztalék: Egyes részvények kibocsátói a befektetők részére kifizetik az adott év alatt megtermelt vállalati profit egy részét, ezt nevezzük osztaléknak

Az árfolyamnyereség és a kamat együttesen adja az eszközön elért teljes hozamot

LIKVIDITÁS

Likviditás = a befektetés készpénzre válthatósága

A likviditás azt jelenti, hogy egy eszköz milyen gyorsan és könnyen váltható át készpénzre.

Magas likviditás: a befektetés könnyen, gyorsan készpénzre váltható anélkül, hogy a piaci árhoz képest számottevően alacsonyabb áron lenne szükséges az instrumentumot eladni (magas forgalmú részvények, pl. OTP).

Alacsony likviditás: az instrumentum nehezen váltható készpénzre, vagy csak jelentős veszteséggel váltható át gyorsan. Pl.: alacsony forgalmú papírok, nincs vevő a piacon.

Egy befektetés esetében a likviditás mértéke jelentős kockázati tényező, mindig figyelembe kell venni vásárláskor.

Az alacsony likviditás növeli az eszköz kockázatát, jelentős árbefolyásoló tényező.

KÖTVÉNY

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

A kötvények fajtái:

- Állampapír

- Vállalati kötvény

- Önkormányzati kötvény

- Egyéb

RÉSZVÉNY

A részvény a részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapírok egyik fajtája.

A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra.

Általában két fajta részvényt különböztetünk meg.

- Az úgynevezett „blue-chip” részvények „A” besorolású, elismert, nagy múltra visszatekintő, pénzügyileg stabil cégek részvényei.

- A „small cap” kifejezést a kis piaci tőkésítéssel (amely forgalomban lévő részvények darabszámának és árfolyamának szorzata) rendelkező cégekre használják.

spb

Mi jár a fejedben?

paper with writing on it need help writing a paper write an english essay write papers for money online dissertation online