Gyed, gyes – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium válaszol

ovodaii

A gyed gyes változásait taglaló sorozatunk következő állomásaként felkértük Korózs Lajost, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát, hogy legyen segítségünkre a kismamákat érintő változásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Tekintsük át a törvény várható hatásait, készülnek-e arra, hogy valószínűleg jelentősen megnő majd a bölcsődei férőhelyek iránti igény, illetve mennyiben tudnak segíteni az anyáknak a minél zökkenőmentesebb munkaerőpiaci visszajutására.

- Kiemelt érdeklődés kíséri a gyes és a gyed változását érintő programot, kérem, segítsen eligazodni az új törvény legfontosabb elemeinek összefoglalásával.

- A jövőben a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megszerzéséhez szükséges 180 nap előzetes biztosítási idő 365 napra emelkedik. A gyermekgondozási díj legfeljebb olyan időtartamban vehető majd igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat. A módosítás a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamát a gyermek második életévének betöltéséig csökkenti.

- Nézzünk erre e példát!

- A 365 nap biztosítási idővel rendelkezők esetén a terhességi gyermekágyi segély 168 napig, a gyermekgondozási díj ezt követően 365 napig, a gyermekgondozási segély pedig a gyermek 2 éves koráig fennmaradó időben igényelhető. 1 év 198 nap biztosítási idővel rendelkezők esetében a terhességi gyermekágyi segély 168 napja után a fennmaradó 1 év 198 napban gyermekgondozási díj igényelhető.

- Átmeneti intézkedésekre gondoljunk, amikor a gyes 2 évre történő csökkentéséről beszélünk?

- Az intézkedés a hazai munkaerőpiac versenyképességének növelése érdekében, nem pedig költségvetési okokból történik, azaz nem rövid távú válságkezelő intézkedés, hanem hosszú távú szerkezeti átalakítás.

A módosítások hosszú távú célja a nők és kiemelten a gyermeket vállaló nők munkaerőpiaci helyzetének javítása, a családi élet és a munkavállalás összehangolása, a nők munkavállalásának ösztönzése, újbóli munkába állásuk megkönnyítése.

A női foglalkoztatási ráta Magyarországon európai összehasonlításban nagyon alacsony, amelyhez az időtartamukat tekintve bőkezűnek mondható gyermekgondozási támogatások is hozzájárulnak. A gyermekgondozási támogatások átalakítása ugyanakkor kiegészül a munka és a családi élet összeegyeztetését gátló tényezők felszámolásával. Az átalakítással olyan gyermekgondozási támogatási rendszer jön létre, amely a szülők munkába állását ösztönzi.

- Hogyan tervezik megoldani az intézkedéssel együtt járó gyermekelhelyezési kérdést?

- Az átalakítások mellett, a gyermek nappali ellátásának biztosításának érdekében fejlesztjük a bölcsődei-óvodai hálózatot, hogy a gyermeket vállaló nőknek ne kelljen választaniuk a munka és a gyermekvállalás között.

A kormány a családi napközik kialakításának ösztönzése érdekében, könnyebb, rugalmasabb szabályozással lehetővé teszi, hogy minél több családi napközi létesüljön és ennek jogszabályi hátterét is felülvizsgálja.

- Milyen fejlesztéseket terveznek a megnövekedett gyermekelhelyezési igénnyel kapcsolatosan?

- A bölcsődék számában bekövetkezett évtizedes csökkenés után 2003 óta emelkedik az intézmények száma (2003-ban 515, 2007-ben 561, 2008-ben 590). Mindemellett a bölcsődék után az önkormányzatoknak fizetett állami támogatás összege is emelkedett a 2003-as évhez képest (ennek összege 2003-ban 361 ezer Ft/fő, 2008-ban 547 ezer Ft/fő, 2009-ben 540 ezer Ft/fő, ami további forrásokkal is kiegészülhet ha, az adott intézményt kistérségi társulásban működtetik).

A KSH 2008. évi előzetes adatai alapján 590 bölcsődében 25 757működő férőhely van. A 25 757 férőhelyre 33 397 gyermek van beíratva, így a férőhelyek kihasználtsága 130%-os.

Ezt a számot növelik a családi napközik ( 216 intézmény, több mint 1500 férőhely) és az integrált óvoda-bölcsőde férőhelyei (119 intézmény).

A körülbelül 300 ezer 3-év alatti (20 hetes – 3 éves korig) gyermek a működő férőhelyek száma alapján (25 757) 8, 5%-a részesül bölcsődei ellátásban.

Számításaink szerint a gyermekgondozási segély folyósítási időtartamának 3 évről 2 évre csökkentése következtében (A GYES időtartamának lerövidítése következtében az érintett személyi kör 70 209 fő) gyakorlati tapasztalatok alapján, az érintett személyi kör 40 %-a visszatér a munkaerőpiacra, vagyis ezen hipotézis alapján várhatóan 30 ezer nő tudna visszamenni dolgozni, ez minimum 15 ezer új férőhely bővítést kíván a napközbeni ellátás területén.

2004-től az EU-s pályázatok (HEFOP 4.2.) lehetőséget teremtettek a bölcsődei, és a hozzá tartozó rugalmas szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére. 33 nyertes pályázó összesen több mint 4,1 milliárd forint támogatásban részesült és közel 1 000 új férőhely létesült

A napközbeni gyermekellátás fejlesztésére, férőhelybővítésre (bölcsőde, óvodában működő bölcsődei csoport, családi napközi) uniós forrás áll rendelkezésre, az ÚMFT Regionális Operatív Programok keretén belül. A 2008-2009-es akcióterv időszakában több mint 5,5 milliárd forint összegű forrásból mintegy 1700 új férőhely létrehozása várható, a hasonló nagyságrendű felújítások mellett.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretén belül a 2009-2013-as akcióterv időszakában bölcsődei fejlesztésre kiírandó pályázatok eredményeként újabb 2 000 – 2 600 új férőhely létesülhet.

Összességében 2013-ig vélhetően 5 000 új férőhely létesülhet.

- A kistelepülések kismamáit hogyan érinti az intézkedés?

ovoda- Valamennyi települési önkormányzat kötelező feladata a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, de a bölcsődék létrehozása és fenntartása csak a 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken kötelező. Ahol az önkormányzat számára nem gazdaságos (anyagi megfontolás, illetve a korosztály elégséges száma miatt) a bölcsőde létrehozására, fenntartására, ott a rugalmasabban alkalmazkodó családi napközik és az óvodákhoz integrált bölcsődék (bölcsőde és óvoda együttes működése) jelenthetik a megoldást. Valamint 2009. szeptemberétől az egységes óvoda-bölcsőde többcélú intézmény alapítása. Utóbbi kettő intézményesült formában önkormányzati fenntartásban, önkormányzati társulásban, vagy többcélú kistérségi társulásban, működhet, míg a családi napközik esetén önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások tudják ellátni a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátását, az utóbbi esetében 14 éves korig.

Kisebb településeken, ahol van igény az ellátásra és az óvodában van szabad kapacitás (megüresedett csoportszoba, vagy olyan helyiség, ami funkcióját vesztette) lehetőség van bölcsődei csoport működtetésére óvodán belül.

A bölcsőde-óvoda integráció lényege tehát, hogy az intézményen belül van olyan egység, amelyik a 0-3 éves korosztályt, és van olyan egység, amelyik a 3-6 éves korosztályt látja el. A 0-3 éves korúak ellátását a bölcsődei szabályzók, a 3-6 (7) éveseket pedig az óvodai szabályzók határozzák meg. A két ellátási forma szakmailag önállóan működik. A bölcsődei csoport kialakításánál fontos szempont, hogy megfeleljen a bölcsődére előírt szakmai szabályoknak mind a személyi, mind a tárgyi feltételek vonatkozásában.

A közoktatási törvény 2008. júniusi módosítása során került be a törvénybe új ellátási formaként az egységes óvoda-bölcsőde.

Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Ez a megoldás csak a 2-3 év közötti gyermekek elhelyezésére nyújt lehetőséget azon településeken, ahol olyan kevés gyermek van, hogy önálló bölcsődei csoport indítására nincs lehetőség.

Ezen ellátási forma óvodai kereteken belül működhet, óvodai szabályzókkal, ugyanakkor a 3 év alatti gyermekek ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása mellett pl. gondozónő alkalmazásával.

Az óvodai férőhelyek száma emelkedő tendenciát mutat, hiszen a KSH előzetes adatai alapján a 2007. évi adatokhoz képest közel 4 700 férőhellyel bővült.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai keretében a 2009-2010-es évben 7 régió közül kettő a közoktatási intézmények közül kizárólag óvodai fejlesztéseket célzó kiírást tervez, ezek: Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli régiók; összesen

1 415 millió forint értékben. A többi régióban valamennyi közoktatási intézményben lehetőséget lesz az akciótervek alapján az óvodai beruházásokra is.

- Az állami intézmények bővítése mellett van egyéb alternatíva?

- Igen, megoldás lehet a Családi napközi, ahová 20 hetestől 14 éves korig vehető fel gyermek. A családi napközit a működtető saját otthonában, vagy más, e célra kialakított helyiségben működtetheti.

Itt legfeljebb öt – ha fogyatékos gyermekekről van szó legfeljebb 3 – gyermek helyezhető el, illetve ha segítője is van a szolgáltatást biztosítónak, akkor maximum 7 gyermek. A családi napköziben szolgáltatást nyújtó számára szakképesítés megszerzése nincs előírva, viszont egy – jogszabályban meghatározott tartalmú – felkészítő tanfolyamot eredményesen el kell végeznie.

Családi napközik fenntartásához az önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosított támogatással járul hozzá. Működtetésük kifejezetten helyi szinten képes foglalkoztatási lehetőségeket generálni.

Magyarországon jelenleg 216 családi napközi működik érvényes működési engedéllyel és több mint 1 500 férőhellyel. Az utóbbi időben lassan, de növekszik a szolgáltatók száma.

Nem csak a bölcsőde tekintetében várható férőhelybővülés, hanem a családi napközi terén is.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretén belül lehetőség lesz családi napközi létesítésére hálózatos formában, illetve hazai forrásból új családi napközi létesítésére, mely megjelenése júniusban várható.

-Milyen foglalkoztatási terveik vannak a kisgyermekesek számára?

- Több családbarát programot indítottunk.

Start Plusz program: Alapvető fontosságú, hogy érdekeltté tegyük a munkáltatókat abban, hogy foglalkoztassanak fiatal édesanyákat. Ennek célja, hogy segítséget nyújtson a tartósan álláskeresők elhelyezkedéséhez, valamint a kisgyermeket nevelők, illetve közeli hozzátartozót ápolók munkaerőpiacra történő visszatéréshez. A program keretében a munkáltatónak az első évben egységesen 15%-os, a másodikban pedig 25%-os járulékot kell fizetnie a foglalkoztatás után, és két évig nem kell megfizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást.

Az adórendszer megváltoztatásával a relatív előny, amit a 15, illetve a 25 százalékos kulcs nyújtott, mérséklődne. Ezért a már elfogadott adócsomag tartalmaz egy olyan intézkedést, hogy a korábbi 15, illetve 25 százalékos kedvezmény 10 százalékra, illetve a második évben 20 százalékra csökken. Tehát a foglalkoztatás első évében – a szabályozásról július 1-jén történő hatálybalépését követően – 27 százalék helyett 10 százalékot, a második évben pedig 20 százalékot kell megfizetnie a munkáltatónak.

A Start Plusz kártyával összesen a legfrissebb márciusi adatok szerint 13 143 főt foglalkoztatnak. Ez a szám nem csak a gyedről, gyesről visszatérőket mutatja, hanem a tartósan álláskeresők számát is tartalmazza. Május közepi adatok szerint több mint 27 ezer kártyát váltottak már ki a program indulása óta. A járulékkedvezmény finanszírozására egyébként 3 és fél éves időtartamra, tehát 2007. július 1-től 2010. december 31-ig mintegy 30 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre. Ezt a Start Plusz és a Start Extra kedvezményekre egyaránt lehet alkalmazni.

TÁMOP 1.1.2.: Decentralizált foglalkoztatási programok is léteznek a kisgyermekesek számára. Ezt szintén az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében (TÁMOP 1.1.2.) hirdettük meg már korábban. A program kiindulópontja, hogy a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó kisgyermekes szülők kompetenciáit, szaktudását javítsuk, hiszen a hosszas távollét miatt ez mérséklődhetett, illetve a munkaerőpiacon időközben végbement változások miatt ez megújításra szorul. Itt személyes, személyre szabott segítségről van szó. A munkaügyi központok helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez igazodó képzéseket, támogatást nyújtanak. Ezt a programot céltámogatás is segíti.

- Ismerik, használják a kismamák ezeket a programokat?

- A program indítása óta 22 855 fő kapcsolódott ebbe be. A gyesről, gyedről visszatérő kisgyermekes szülők száma ezen belül 1329 fő. Ez nem túl magas arány, ami azt jelenti, hogy ezzel lehetőséggel még nem igazán éltek az édesanyák. A gyes/gyed rendszer átalakítása az egyén oldaláról olyan ösztönzést jelent majd a munkába való visszatérésre, ami jelentősen megnöveli az igényt az ilyen típusú támogatás iránt. Ugyanakkor a tárca tervei között szerepel, hogy azt a 26 milliárdos keretet, ami egyelőre rendelkezésre áll, duplájára növeli. Ezzel növelni szeretnénk annak esélyét, hogy a munkaerőpiacra visszatérni kívánkozó édesanyák segítséget kapjanak, a munkáltatók érdekeltek legyenek foglalkoztatásukban.

- Milyen egyéb módon tud még a minisztérium hatást gyakorolni a munkaadókra?

- A tudatformálásban is fontos lépéseket kezdeményeztünk, ilyen például a – Családbarát Munkahely Díj – 2009. februárjában adta át 9. alkalommal az SZMM több kategóriában. Célja a jó gyakorlatot felmutató cégek elismerése, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével együttműködésben.

Kerezsi Erika

Mi jár a fejedben?

what is the best essay writing company writing finance paper help buying thesis proposal writing persuasive essays 10 dollar per page research papers