A házasság felülírhatja az általános illetékszabályokat?

szemuvegSenki sem szeret illetéket fizetni, de az ingatlantulajdon megszerzése többnyire illetékfizetési kötelezettséggel jár.

Nem mindegy viszont, hogy mennyi illetéket kell fizetnünk.

Történetünk szereplői egy házaspár, akik külön-külön sokat vannak üzlet úton külföldön.
Így fordult elő, hogy az eladásra került házuk a férj nevén volt, míg a néhány hónap eltéréssel megvásárolt lakás a Magyarországon tartózkodó feleség nevére került.

Fő szabályként az ingatlan vevőjét terheli az illetékfizetési kötelezettség, ezért a házaspárnak az eladás miatt nem kell illetéket fizetni, – annál inkább a vétel után, mert természetesen az ügylet megkötését követően menetrendszerűen megérkezett az illetékhivatal fizetési meghagyása a tetemes mértékű illeték kiszabásáról.

Az illetéktörvény értelmében lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete.

Történetünk szereplői azonban nem voltak az illetéktörvény szerint jogosultak az illetékkedvezményre, ugyanis az eladott és a megvásárolt lakóingatlannak nem ugyanaz a személy volt/lett a tulajdonosa, – az egyiknek a férj, – a másiknak a feleség.

Mit lehetett tenni?

A házaspár az illetéktörvény szerint nem jogosult az illetékkedvezmény igénybevételére, viszont mentőövként kínálkozott a Családjogi Törvény.
A Csjt. ugyanis kimondja, hogy a házasság megkötésével a házastársak között házastársi életközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házasság életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.

Bár Magyarországon nem az angolszász országokban honos precedensjog érvényes, de az iránymutató bírói gyakorlat szerint a házastársi közös vagyon vélelme az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzéssel szemben is érvényesül.

Mit jelent ez?

Mindez azt jelenti, hogy a Családjogi Törvény értelmében a férj és a feleség az eladott és a vásárolt ingatlannak is 1/2-ed-1/2-ed hányadban a tulajdonosai voltak, – ennélfogva az illetékkedvezményre jogosultak.

Természetesen ezt az álláspontot érvényesíteni kellett az illetékhivatallal szemben is.
Az illetékhivatal, illetve az illetékhivatalokat azóta bekebelező adóhatóság, azonban az illetékkedvezmény alkalmazására vonatkozó kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasította.
Fellebbezés nyomán a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította.

A fellebbviteli adóhatóság a fellebbezés jogi érveit gyakorlatilag magáévá tette és az elsőfokú adóhatóságnak előírta, hogy a tényállást derítse fel. Ennek keretében voltaképpen azt kell megállapítani, hogy a férj és a feleség valóban férj és feleség volt az adásvételi szerződések megkötése időpontjában.

A másodfokú adóhatóság határozata 2007. decemberében keltezett, azóta fejlemény nincs.

Az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárásban hozott határozatáról beszámolok.

Hozzászólások

  1. Istvan says:

    Udv, Azt szeretnem megkerdezni, hogy az uj hazassaggal a korabbi hazasag dolgai hogyan alakulnak?

  2. Mindig az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor fennálló jogi helyzet az irányadó.
    Ha a válás után a volt házastárs új házasságot köt, az nem érinti a korábbi házasság tulajdoni viszonyait.

Mi jár a fejedben?

pay someone to do assignment where to find and buycollege homework papers writing help writing finance paper help essay writing for college students