Bocsánat, hoztam egy kis pénzt …

bankMind közül a legbosszantóbb ,amikor olyan szolgáltatást veszünk igénybe,ahol úgy érezzük, inkább mi teszünk szívességet azzal, hogy épp abban a pénzintézetben ,vagy üzletben hagynánk fizetésünk egy részét ahová beléptünk, mégis  sokszor kioktatottan, rossz szájízzel távozunk.

Pár napja bankban jártam. Nem jó szántamból, olyan apró adminisztrációs ügyben , amihez” nélkülözhetetlen” volt a személyes jelenlétem. Komoly fejlődést tapasztaltam az utóbbi időben abban ,hogy  különböző módszerekkel lehet élni a banki ügyintézés terén,interneten,vagy telefonon, tulajdonképpen éjjel nappal a bankomban lehetek,akár  például  hajnali négykor is elkölthetem minden pénzem egy átutalási megbízással.

Ebben az esetben viszont a nemmondom a nevét bank-nehogy reklámot csináljak – feltétlenül engem akart. Biztosan önökben is van egy -finoman szólva várakozó tartózkodás -,amely a

„hivatal packázásától”kissé óvatossá tesz ilyen esetben. Büszkén mondhatom ,hogy kezd kialakulni bennem egy védelmi rendszer,- mostanában különböző lejáró dokumentumaim megújításánál sikeresen teszteltem-,amely használatával már-már élveztem a hivatali ügyintézés kissé lassan” ketyegő” idejének múlását.

Először is másfél hétig halogattam a találkozót. Úgy intéztem , hogy egy délutáni órában fogom tiszteletemet tenni a pénzintézetnél és vigyáztam, hogy más programot már ne szervezzek aznapra. Bevált a tervem! Elégedetten tapasztaltam, hogy mindössze hárman vannak előttem, és az én témakörömben várakozók száma nulla.

Azért boldogan intéztem a bankba hozott aznap elmaradt ügyek intézését :átnéztem a következő napok teendőit,hárman is fölhívtak , tárgyalási időpontokat egyeztettünk,egyszer én is telefonáltam,sőt egy  egyébként a banknál dolgozó -akkor ügyfélként jelenlévő férfinak is segítettem, aki kissé szorongva kérdezte munkatársát,hogy hogyan tudna jövő heti utazásához utasbiztosítást kötni,és mit kell ehhez dokumentálnia .

Meglepődve hallottam, hogy ezt nem tudják neki elmondani,de biztatták ,hogy a város másik végében lévő fiókjukban ezt azonnal meg tudják kötni ..A legtöbb információt egyébként a biztonsági őr adta,aki egyébként hosszú ottlétem alatt olyan látványosan unatkozott , hogy azt a Volt egyszer egy vadnyugat című film hősei sem tudták ilyen élethűen visszaadni.

Egyszóval szárnyalt az idő egészen addig , míg a hozott munkáim el nem fogytak.

Ezután viszont már kezdtem kissé türelmetlen lenni ,így nem maradt más hátra , elkezdtem figyelni hol is vagyok. Harmincöt perce voltam a jeles pénzintézetben,és észrevettem,hogy a három előttem lévő ügyfélből kettő talán már otthon  nyírja a füvet, vagy készül az esti focimeccsre .Egy újonnan jött gyanútlan emberrel együtt ücsörögtem tovább.

A szép asztalok székek mind üresek voltak, csak a bank érettségiző korú alkalmazottai sétálgattak néha , időnként  fölényes, kissé lesajnáló mosolyt is megeresztettek  , érzékeltették,hogy mindannyian  potenciális bankvezérek,csak még nem nevezték ki őket Kissé kopottas és rövid öltönyük, női ruháik láttán eszembe jutott,hogy személyes ismeretségemben is többen vannak olyan negyvenes kitűnő banki szakemberek, akiket csak sejtem milyen megfontolásból, elküldtek munkahelyükről .

Amikor az egyik  – inkább tizenéves- bankfióka elővette az otthonról hozott uzsonnáját és elkezdte majszolni a bejárati ajtónál ,kezdett groteszkké válni a helyzet, felpattantam megkérdezve ,hogy esetleg állandó bútordarabnak tekintenek  e ? Biztonsági őrünk felébredve, rendreutasított ,hogy ne kérdezősködjek a pultos kislánytól, mert ő még csak gyakornok,majd ő intézkedik .

Ha tudtam volna! Ottlétem negyvenharmadik percében megjelent a számom a kijelzőn ,diadalittasan végigsétáltam az üres asztalok mellett a leghátsó sorig. Itt már nem volt probléma: igaz, hogy a” rendszer „meg a „beléptetés” nem működött megfelelően, de mindössze huszonegy perc alatt fölvették a személyi adataimat. Mindösszesen hatvannégy percet vett igénybe a napomból , huszonhárom órával azt csinálhattam aznap amit akartam.

Örültem milyen jól döntöttem, hogy ilyen nyugodt időben jártam ott, amikor a forgalom már zárás előtti hangulatot árasztott.

Az jutott eszembe, hogy ha az én pénzemmel is ilyen „ keltető” módon bánnak ,     ahogy velem, a pénzem nemhogy „kikel”,de velem együtt megzápul.

Egyébként nagyon elégedetten távoztam , mert  ügyintézőm elnézést kért ,hogy” kissé” megvárakoztatott.

Ezt a kis életből elcsent példát azért citáltam ide , hogy ha önök is találkoznak hasonló esettel, ne adják föl a reményt ,mert  a verseny ki kell .hogy kényszerítse ,hogy a mi pénzünkért meg kell dolgozniuk a pénzügyi szolgáltatóknak. Van választási lehetőségünk…

Mi jár a fejedben?

term papers sale essay writing high school write my professional paper literary analysis essay buy buy college application essays